Ajánlott konfiguráció	Minimum 32 Mb, ajánlott 512 Mb RAM memória 300 Mbyte szabad merevlemez kapacitás CD meghajtó SVGA színes monitor Windows 95/98/NT/Windows 2000, ME, XP operációs rendszer Egér vagy más, mutatót vezérlő eszköz Nyomtató
	Kisebb modellek (< 1000 csomópont) esetében egy Pentium I processzorú számítógép 64 Mbyte memóriával is megfelelőnek bizonyulhat.
Képernyőfelbontás, színmélység	Minimum 1024 x 768, Hi-Color.
Merevlemez	A merevlemez szabad kapacitásától függ a vizsgálható szerkezet csomópontjainak maximális száma.

1.2.Installálás, indítás, verzió csere , kapacitás, nyelv

Védelem	A programrendszer hardverkulcsos védelemmel van ellátva melyet az installálást megelőzően csatlakoztatni kell a számítógép printer csatlakozójába. Egyedi kulcs esetén a szükséges meghajtóprogramot a program automatikusan telepti, de ha ez pl. a hozzáférési jogosultság hiánya miatt nem volt lehetséges (NT alapú rendszereknél), akkor a telepítés utólag a CD-ről a \Sentinel \ English \ Driver \ Win_Nt \ setupx86.exe program indításával elvégezhető.

	Hálózati kulcs telepítése:
	Helyezze a kulcsot a hálózat valamely gépének printer csatlakozójába.
	Másolja fel erre a gépre a gépre egy tetszőleges könyvtárba a telepítő CD Sentinel\English\Server\Disk1\Win32 könyvtárának tartalmát.
	Indítsa el ebből a könyvtárból a az NSRVGX.EXE programot.
	A hálózat valamely gépén csak akkor indíthatja a programot, ha az NSRVGX program a kulcsot tartalmazó gépen el lett indítva. Amennyiben ez valamilyen okból leáll, az éppen futtatott programok is leállnak

Installálás	Windows 95/98/NT/2000/ME/XP operációs rendszer használata esetén: Helyezze az AxisVM programrendszer installáló CD lemezét a CD meghajtóba. A telepítő automatikusan elindul ha CD meghajtó vezérlő szoftver autoplay funkció-ja aktív. Ellenkező esetben válassza ki a Start menü Futtatás... parancsát majd CD meghajtó kiválasztása után indítsa el a Setup.exe programot. Kövesse a képernyőn megjelenő utasításokat.

	Alaphelyzetben a programrendszer a C jelű merevlemezre kerül a C:\AXISVM7 könyvtárba, a mellékelt minta modellek a C:\AXISVM7\PELDAK könyvtárba kerülnek. A fenti beállítások a felhasználó által módosíthatók.

Indítás	A installáló program létrehozza az AxisVM mappát, benne az AxisVM7 ikont, erre kattintva a program elindul.

	A régebbi Windows verzióknál előfordulhat, hogy a programban a szerkesztő ikonok egy része nem jelenik meg. Ebben az esetben indítsa el a telepítő CD Comctl32 könyvtárából a 401comupd.exe programot.

Verzió csere	Aki korábbi Axis-3D verzióval rendelkezik, az installálást a fentiek szerint végezheti. Az installálás során az új programrendszert célszerű külön könyvtárba telepíteni.

Régi modellek konvertálása	Előző programverzióval készült modellek adatai első betöltéskor konvertálásra kerülnek az új verziónak megfelelően. Ezért célszerű a modell fájlokról első betöltés előtt archív másolatot készíteni. A mentés névvel menüpontban lehetőség van az adatok 3.0, 3.5, 3.6, 4.0, 5.0illetve 6.0 formátumú lementésére.

Struktúra, kapacitás	A programrendszerben egy teljes szerkezeti analízis három fázis megtételét feltételezi, szükség szerint egy vagy több ciklusban.
	Adatmegadás

	Számítás
	Statika (lineáris/nemlineáris)	Rezgés (elsőrendű/másodrendű)	Kihajlás

	Eredmények

	A megadható modellre vonatkozó korlátozások a következők:

	Professzionális verzió:
Paraméter			Maximális
Csomópontok			nincs korlátozva
Anyag típusok			nincs korlátozva
Elemek		rács rúd	nincs korlátozva
		rúd	nincs korlátozva
		borda	nincs korlátozva
		tárcsa	nincs korlátozva
		lemez	nincs korlátozva
		héj	nincs korlátozva
		támasz	nincs korlátozva
		merev test	nincs korlátozva
		rugó	nincs korlátozva
		kontakt	nincs korlátozva
		kapcsolati	nincs korlátozva
Teheresetek			99
Teherkombinációk			nincs korlátozva
Rezgésalakok			99

	Gyakorlatilag a merevlemez szabad kapacitása határozza meg a virtuális memória és így a megoldható modell maximális méretét, de, tekintettel arra, hogy a Windows 32 bites operációs rendszer, az egyenletrendszer méretének felső határa 16 GB.


	Standard verzió:
Paraméter			Maximális
Csomópontok			nincs korlátozva
Anyag típusok			nincs korlátozva
Elemek		rácsrúd	500
		rúd	250
		rúd rácsrúd	250
		borda	1500
		tárcsa	1500
		lemez	1500
		héj	1500
		tárcsa lemez héj	1500
		támasz	nincs korlátozva
		merev test	nincs korlátozva
		rugó	nincs korlátozva
		kontakt	nincs korlátozva
		kapcsolati	nincs korlátozva
Teheresetek			10
Teherkombinációk			nincs korlátozva
Rezgésalakok			30

1.3.Hogyan kezdjünk hozzá

	A programrendszer megismerését célszerű egy egyszerű modell adatbevitelével és a számított eredmények kiértékelésével kezdeni. Ehhez nyújt segítséget a 7. fejezet 1-es mintapéldája. A mintapélda adatbeviteli lépései megtalálhatók a 6.2. Rúdszerkezet adatbeviteli séma fejezetben.

	A programrendszerben az adatbevitel három logikailag jól elkülöníthető részből tevődik össze:
	Geometria Első lépésben megrajzoljuk a szerkezet geometriáját reprezentáló vonalhálózatot (síkban/térben)
	Elemek Második lépésben a megszerkesztett vonalhálózathoz hozzárendeljük az anyag-, keresztmetszeti és egyéb jellemzőket, megadjuk a megtámasztásokat, ezáltal teljessé téve a statikai vázat.
	Terhek Harmadik lépésben a kész statikai vázra különböző terheket teszünk. Elkészítjük a tehereseteket, tehercsoportokat, teherkombinációkat.
	Az adatbevitel elvi lépéseinek részleteit megtaláljuk a 6. fejezetben az alábbi modellekre:
	Síkbeli rácsos tartó
	Síkbeli keret
	Tárcsa modell
	Lemez modell
	Földrengés vizsgálat
	Ezek felhasználásával összetett modellek adatbevitele is könnyen elvégezhető.
	A felhasználói kézikönyvet a programrendszerrel való ismerkedéskor egyszer feltétlenül olvassuk végig. Az 1. fejezet a programrendszer használatával kapcsolatos általános információkat tartalmazza míg a többi felépítése az adatbeviteli és eredmény lekérdező menükkel azonos. Ha már némi jártasságot szereztünk a programrendszer használatában, ajánlott a felhasználói kézikönyv újbóli végigolvasása, mert bizonyos információk csak ekkor telnek meg tartalommal.

1.4.A képernyő felosztása

Tagolódás

Az ablak fejlécében található az aktuális könyvtár és modell neve.

A felső sorban található a menürendszer, alatta a felső ikonsor, itt az ikonok egy része az adatbevitel vagy eredményfeldolgozás fázisai sze-rint külön, lapozható oldalakra került. A középső részen helyezkedik el a rajzterület, amely tulajdonképpen a teljes szerkezetet ábrázoló „rajzpapír” kiablakozott része. A kiablakozott rész helyzete és mérete a menüpontok /ikonok segítségével szükség szerint változtatható. Bal ol-dalon található az ikontábla, mely összefoglalja mindazon funkciókat amelyek a programrendszer használatának bármely fázisában elérhe-tőek.

A képernyő alján menükövető súgó és információs sor segíti a tájékozódást. Itt jelenik meg az aktuális tevékenységhez tartozó magyarázó szöveg.

Mozgás

Az [Alt], billentyű segítségével tudunk a fő menükre váltani.

Modell

Modell-nek nevezzük a számításhoz szükséges bemenő adatok (és a számított eredmények) összességét. Minden új modellhez egy azonosítót (nevet) kell rendelnünk, amely tetszőleges betű-, szám sorozat lehet, és a későbbiekben ennek segítségével hivatkozhatunk a modellre. Bizonyos karaktereket a Windows operációs rendszer nem enged használni a modellnév megadásakor. Ezen karakterek köre Windows verziótól függően változhat.

A Modell-ek adatait a program két fájlban tárolja:

Bemenő adatok - modellnév.AXS

Eredmény adatok - modellnév.AXE

A bemenő adat fájl alapján az eredmény fájl bármikor újra előállítható a számítás újra indításával, ezért legtöbb esetben elegendő a modellnév.AXS fájl archiválása.

1.5.Billentyűzet és egér kezelés, kurzor

Kurzor	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) kényelmes és hatékony kezelését az használatával érhetjük el. A kurzor különböző formában jelenhet meg a képernyőn:
	Szálkereszt: mutatónyíl:
	Szálkereszt(nagyít/kicsinyít):
	A kurzorral egy objektum fölé állva, a kurzor alakja megváltozik. Ezek részletes magyarázatát Lásd a 3.7. Szerkesztést segítő kellékek fejezetben. Egy elem fölé állva a kurzor mellett megjelenő információs lapon a következő adatokat jelennek meg, attól függően, hogy a felső ikonsor melyik oldalán vagyunk:
	GEOMETRIA:	csomópont koordinátái, vonal hossza
	ELEMEK:	végeselem, hossz, tömeg, referencia, szabadságfok, támasz,
	TERHEK:	végeselem terhek, csomóponti tömeg
	STATIKA:	elmozdulás, igénybevétel, feszültség, reakció, vasmennyiség, hatásábra ordináta
	REZGÉS:	rezgésalak ordináta
	KIHAJLÁS:	kihajlási alak ordináta
	VASBETON TERVEZÉS:	fajlagos vasmennyiségek, tényleges vasmennyiség, repedéstágasság
	ACÉL TERVEZÉS:	kihasználtság ill. ellenállás értékek

	Néhány billentyűnek kiemelt szerepe van:
[], [¯], [¬], [®],	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) mozgatása az aktuális síkban.

[Ctrl] + [], [¯], [¬], [®],	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) mozgatása az aktuális síkban a Ctrl szorzóval beállított lépésközzel.

[Home] [End]	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) mozgatása az aktuális síkra merőleges irányban.

[Esc],	A funkciók megszakítása. Az egér jobbgomb Gyorsmenü / Mégsem parancsával azonos.

[Enter] [Space] bal gomb	Parancs gombok. Menüelemek kiválasztására, funkciók végrehajtására, rámutatásos kiválasztásra használhatók elem kijelölésénél vagy lekérdezésénél.

[Alt]	Rajzterület, menüterület közötti mozgás.
[+] [-]	Nagyítás/kicsinyítés. A nagyítás/kicsinyítési centrum a kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) aktuális pozíciója.
[Insert] vagy [Alt]+[Shift]	A kurzor aktuális pozíciójára helyezi a relatív origót.

1.6.Dialógusablakok

Egy funkció kiválasztásakor, legtöbb esetben egy dialógus- (párbeszéd) ablak jelenik meg, melyben adatmezők , választó és legördülő listák, rádió (választó) gombok, kapcsoló gombok találhatók. Ezeket információs mezőknek nevezzük. Amennyiben ezek valamelyike kiszürkítve jelenik meg akkor az nem hozzáférhető (inaktív). Az információs mezők közül egyszerre egy aktív, amelynek az adatát/beállítását megváltoztathatjuk.


	Aktív mezőt a [Tab] billentyűvel válthatunk, vagy a kurzorral (mutatónyíl) az információs mezőre kattintunk.
	Minden dialógusablak elhelyezése megváltoztatható a képernyőn. A fejlécre ráállva az egér gombot lenyomva tartva az ablak áthelyezhető.

1.7.Táblázatok

		A programrendszerben használt táblázatok kezelése azonos módon történik, függetlenül azok tartalmától. Valamennyi adatbeviteli és eredménytáblázat a Táblázatkezelőben található, melyet a felső ikonsor megfelelő ikonjára kattintva vagy az F12 billentyűvel hívhatunk. Az aktuális táblázat a dialógusablak bal oldalán lévő fából választható ki, mely a modell adatait, az eredménytáblázatokat és a különböző adatbázisokat sorolja fel. Az adatbevitel részből indítva a táblázatkezelőt a bemenő adatok, az eredménylekérdezőben pedig a bemenő adatok és az eredménytáblázatok jelennek meg.
		A táblázatokban csak a szűrési feltételeknek megfelelő elemek adatai jelennek meg. Ha vannak kijelölt elemek, vagy bekapcsolt részletek, akkor a megfelelő táblázatok alapértelmezésben csak a kijelölt illetve a részlethez tartozó elemeket sorolják fel. Az aktuális szűrési feltételt a táblázat címsorában, a szűrés eredményét a dialógusablakok bal alsó sarkában láthatjuk.


	Fájl menü

	Válogatás az adatbázisból , [Ctrl]+[L]	A program adatbázisából lehet a táblázatba anyagokat vagy szelvényeket betölteni.

	DBase fájl betöltse	DBase fájlt név.dbf tölt be a táblázatba. A program ellenőrzi a DBase fájl mezőinek értékét és ha azok a táblázatba nem írhatók be hibaüzenetet ad.

	Mentés DBase fájlba	A táblázatot név.dbf fájlba menti. A DBase fájl mezők neveit a program az oszlopok megnevezéséből kiindulva állítja elő. A mezők mind szö-veges típusúak.

	Mentés HTML fájlba	A táblázatot név.htm fájlba menti. Az így előállt fájlt pl. a Microsoft World is képes táblázatként importálni. Az oszlopok különböző igazí-tásai a HTML fájlba nem kerülnek át, ezért azt a szövegszerkesztőben kell beállítani.

	Mentés szövegfájlba	A táblázatot név.txt fájlba menti.

	Mentés RTF fájlba	A táblázatot név.rtf fájlba menti az aktuális sablonfájl felhasználásával. A sablonfájlokról lásd… 1.8.1. Dokumentáció

	Új szelvénytáblázat	Új szelvénytáblázat létrehozása, melyet a program a név.sec fájlban tá-rol. Az így létrehozott táblázatot a Szelvénytár azonos típusú tábláza-taihoz helyezi el.

	Nyomtatás , [Ctrl]+[P]	A táblázat tartalmát a kiválasztott nyomtatón kinyomtatja, a megadott fejléc és megjegyzés szövegekkel.
	Kilépés [Alt]+[F4]	Kilép a táblázatkezelőből hatása a Mégsem gombéval azonos.

	Szerkesztés

	Új adatsor [Ctrl]+[Insert]	Új adatsort megadása a táblázatba.

	Sorok törlése [Ctrl]+[Delete]	A kijelölt adatsorok törlése.

	Táblázat kijelölése [Ctrl]+[A]	Kijelöli a táblázat tartalmát.

	Új szelvény grafikus megadása , [Ctrl]+[G]	Grafikus szelvényszerkesztő indítása egyedi szelvények összeállításához.

	Szelvény grafikus módosítása , [Ctrl]+[M]	Adatbáziból betöltött vagy a grafikus szelvényszerkesztővel készített egyedi szelvények módosítása.

	Másolás , [Ctrl]+[C]	A kijelölt adatsorok másolása vágólapra.

	Beillesztés , [Ctrl]+[V]	Vágólap tartalmának beillesztése a táblázatba.

	Közös érték megadása	Ha egy oszlopon belül jelöltünk ki cellákat (vagy akár az egész oszlopot), megadhatunk közös értéket valamennyi kijelölt cella számára. Például a csomópontok táblázatában valamennyi csomópont Z koordinátájának ugyanazt az értéket adva a modellt tökéletesen egy síkba hozhatjuk.
	Ugrás [F5]	A táblázat adott sorára ugrik.

	Formátum

	Oszlopok formátuma , [Ctrl]+[Alt]+[F]	A táblázat oszlopainak megjelenítése szabályozható. A dialógus ablakban megjelenő baloldali listában az aktivizálható oszlopok fejléce jelenik meg, a következő oszlopban lehet a megjelenítést ki/be kapcsolni. Az oszlop adatainak formátuma a kiválasztott mértékegység beállításától függ. Lásd…2.3.6. Mértékegységek Valós számok megadásakor csak a Windowsban beállított tizedes elválasztójelet használhatjuk, mely a Start / Settings / Control Panel / Regional Settings / Number / Decimal symbol (vagy Start / Beállítások / Vezérlőpult / Területi beállítások / Szám / Tizedesjel) mezőben módosítható. Az oszlopok szélességét a fejlécsor cellahatárainak mozgatásával módosíthatjuk.

	Formátum alapérték [Ctrl]+[D]	A táblázat adatait az alapértelmezés szerinti oszlopformátumnak megfelelően jeleníti meg (az oszlopszélességeket is alapértékre állítja).

	Mértékegységek…	Lásd…2.3.6. Mértékegységek

	Dokumentáció

	Jelenlegi dokumentáció	Kiválasztható, hogy a táblázatok melyik dokumentációba kerüljenek be. Lásd még… 1.8. Dokumentáció-szerkesztő

	Táblázat hozzáadása [F9]	Az éppen megjelenített táblázat hozzáadása az aktuális dokumentációhoz. Ha a baloldali fában olyan elemet jelölünk ki, amely alá több táblázat tartozik (például a MODELL, vagy a Terhek), akkor ezzel a funkcióval valamennyi, a kijelölt elem alá tartozó táblázat bekerül a dokumentációba. Eredménytáblázatok esetén ha az éppen megjelenített táblázat csak kivonatot tartalmaz, a dokumentációhoz hozzáadott valamennyi eredménytábla is csak kivonatot fog tartalmazni. Lásd még… 1.8. Dokumentáció-szerkesztő

	Dokumentáció- szerkesztő… [F10]	A dokumentáció-szerkesztő indítása.

	Súgó

	A táblázatról	Információt ad a táblázatokról
A táblázatkezelőről		Információt ad a táblázatok működéséről.

	Teljes méret	A táblázat méretét az oszlopok számától függően, maximális méretűre állítja.
	Mozgás, kijelölés a táblázatban
	[Tab] [], [¯], [¬], [®], bal gomb	Táblázat aktív (módosítható) mezőjének mozgatása vagy a táblázat so-rainak görgetése. [Shift] lenyomása mellett az irány-nyilak az aktív mező mozgatása helyett cellákat jelölnek ki. A táblázat cellái a bal egérgomb lenyomása után az egér elhúzásával is kijelölhetőek. Egy oszlop legfelső, fix cellájára kattintva kijelölhetjük az egész oszlopot. Egy sor legelső, fix cellájára kattintva kijelölhetjük az egész sort. A bal felső sarokban lévő cellára kattintva az egész táblázatot kijelölhetjük. A kijelölt cellák táblázatként a vágólapra másolhatók. Ha a kijelölés egyetlen oszlopon belül marad, a kijelölt celláknak közös érték adható. Lásd a következőekben részletesen: Közös érték megadása.
	[Home]	A táblázati sor első cellájába áll.
	[End]	A táblázati utolsó cellájába áll.
	[Ctrl]+[Home]	A táblázat első cellájába áll.
	[Ctrl]+[End]	A táblázat utolsó cellájába áll.
	[Page Up]	Lapozás a táblázatban felfelé. Az -rel a függőleges görgetősáv felső részére kattintva ugyanez a funkció érhető el.
	[Page]+[Down]	Lapozás a táblázatban lefelé. Az -rel a függőleges görgetősáv alsó részére kattintva ugyanez a funkció érhető el.
	[Ctrl]+[®]	Lapozás a táblázatban jobbra vagy ugrás a következő mezőre. Csak olyan táblázatoknál használható, ahol több oszlop van, mint amennyi egyidejűleg megjeleníthető. Az -rel, a vízszintes görgetősáv jobb oldalára kattintva, ugyanez a funkció aktivizálható.
	[Ctrl]+[¬]	Lapozás a táblázatban balra vagy ugrás az előző mezőre. Csak olyan táblázatoknál használható, ahol több oszlop van, mint amennyi egyidejűleg megjeleníthető a képernyőn. Az -rel, a vízszintes görgetősáv bal oldalára kattintva, ugyanez a funkció aktivizálható.
	[Enter]	Az aktív (módosítható) adatmező adatbevitelének befejezése. Az új ak-tív mező automatikusan a oszlop következő mezője, sor végén a követ-kező sor első oszlopának mezője. Az bal gomb kattintással bármely mező aktívvá tehető.
	[Esc]	Adatmódosítás megszakítása az aktív mezőben. Hatására az adatmezőben az átírás előtti adat jelenik meg. Ugyanez a hatása az jobb gomb/Mégsem utasításnak.
	Ok	Táblázat lezárása.
	Mégsem	Kilépés a táblázatból mentés nélkül.
		Eredménytáblázatok esetén – ha az Eredmények megjelenítése ablakban a Kivonat funkciót bekapcsoltuk – a táblázatok végén az adatok minimum/maximum értékei is megjelennek. Ha csak a Kivonat funkció van bekapcsolva, a táblázat csak a szélsőértékeket fogja tartalmazni.

1.8.Dokumentáció-szerkesztő




	A dokumentáció-szerkesztő segítségével a program által létrehozott táblázatok, rajzok és általunk megadott szövegek (összefoglaló néven: dokumentációs elemek) felhszanálásával teljes dokumentációt készíthetünk, mely a modellfájlban (.axs) tárolódik. A dokumentáció kinyomtatható illetve RTF-formátumban lementhető. Az RTF-fájlokat tovább módosíthatjuk például a Word szövegszerkesztőben.
	A dokumentációba a táblázatkezelőből beillesztett táblázatok tartalma naprakész, azaz automatikusan frissül, ha bármilyen változtatást végzünk a modellen (töröljük vagy módosítjuk egyes részeit).
	A dokumentáció-szerkesztőben egyidejűleg több dokumentáció is létrehozható. A dokumentációk tartalmát a szerkesztőablak baloldalán található fa-struktúra jeleníti meg. Az éppen kijelölt dokumentációs elemmel kapcsolatos információk az ablak jobb oldalán látahatóak.
	Táblázatok esetén a jobb oldalon a megjegyzés szövege, az oszlopok megnevezései és más, a táblázatban felsorolt elemekkel kapcsolatos információk jelennek meg. Beállíthatjuk, hogy a táblázatnak mely oszlopai jelenjenek meg illetve bekerüljön-e a dokumentációba a táblázat címe és a megjegyzés.
	Szövegek esetén a fa struktúrában a szöveg kezdősorai, jobb oldalon maga a szöveg jelenik meg egy nem szerkeszthető ablakban. A szövegen a Szerkesztés… gombra kattintva változtathatunk.
	Képek esetén a kép alatt megadhatjuk, milyen képaláírást szeretnénk, illetve, hogy a kép a dokumentációba milyen méretben és milyen igazítással kerüljön be.
	A szerkesztőablak bal alsó részén található Képtár gyűjti össze a programból a bitmap (.BMP, .JPG) vagy Windows Metafile (.WMF, .EMF) formátumban lementett ábrákat. A képtár tartalma fizikailag a merevlemezen egy, a modellfájl (.AXS) könyvtára alatt automatikusan létrehozott Images_modellnév nevű alkönyvtárban helyezkedik el. A képtárból ábrákat illeszthetünk be bármelyik dokumentációba.
	A program különböző részein az Ábra mentése képtárba funkcióval tárolhatja az aktuális ábrát illetve a méretezési eredménytáblázatokat.
	Lásd még... 1.8.7. Ábrák és méretezési eredménytáblázatok rögzítése.
	A dokumentáció kijelölt elemét (szöveget, képet, táblázatot, oldaltörést) a listában egy-egy sorral feljebb illetve lejjebb mozgathatjuk, illetve egérrel máshová húzhatjuk. A menü illetve a jobbgombos menü használatával egy elemet egy másik dokumentáció végére mozgathatunk illetve másolhatunk.
	A képtárból egy vagy több kijelölt képet a Képtár/Képek beillesztése a dokumentációba menüpont, a felfelé mutató nyíl vagy egérrel történő áthúzás segítségével illeszthetünk be a dokumentációba.
	A dokumentáció-szerkesztő a létrejött dokumentációhoz automatikusan tartalomjegyzéket generál, amit a dokumentáció elejére illeszt. A tartalomjegyzékben a táblázatok a címükkel szerepelnek. Szövegelemek csak akkor kerülnek a tartalomjegyzékbe, ha a szövegszerkesztőben valamelyik címsorstílussal formáztuk őket. Képek csak akkor kerülnek be a tartalomjegyzékbe, ha van hozzájuk képaláírás.

1.8.1. Dokumentáció



Új dokumentáció	Ezzel a funkcióval új dokumentációt hozhatunk létre tetszőleges, de legfeljebb 32 karakter hosszúságú névvel.

Teljes dokumentáció törlése [Delete] [Ctrl]+[Delete]	Ezzel a funkcióval azt a dokumentációt töröljük, amelyikben a fa-struktúrán a kijelölt elem található. A dokumentációban felhasznált képek a képtárban megnaradnak.

Átnevezés	Egy már létező dokumentáció nevét módosíthatjuk.

Rtf sablon	A program a dokumentációt egy sablon (alapértelmezésben a program könyvtárában található NormalSablon.rtf fájl) felhasználásával menti RTF fájlba. Ebben a menüpontban kiválaszthatjuk, hogy a dokumentáció-szerkesztő melyik sablonfájllal dolgozzon. A sablonfájl módosításával elérhetjük, hogy a dokumentáció tartalma az általunk kialakított fedőlappal és fejléccel jelenjen meg. A sablonfájl módosítása előtt mindenképpen olvassuk el a sablonfájlban található tájékoztató szöveget!

Export RTF fájlba.	A dokumentácót a beállított sablonfájl felhasználásával létrehozott név.rtf fájlba exportálja. Ha a mentés nem a modell könyvtárába történt, a program valamennyi, az adott dokumentációban felhasznált képet bemásolja az RTF fájl könyvtára alá egy *Images_modellnév* könyvtárba. A képek ugyanis fizikailag nem kerülnek be a dokumentumba, csak a rájuk való hivatkozás. A dokumentáció más gépen történő kinyomtatásához nem elegendő csupán az RTF fájl, szükség van a felhasznált képekre is, melyknek az RTF fájl könyvtára alatt egy *Images_modellnév* könyvtárban kell elhelyezkedniük. A fájlba a dokumentációba illesztett szövegek karakter-és bekezdésformázásai a karakterszín kivételével változtatás nélkül átkerülnek. A táblázatok RTF-táblázatként exportálódnak, tehát például a Word szövegszerkesztőben a szokásos módon kezelhetőek.

Nyomtatási kép [F3]	A nyomtatási kép megtekintése. A dokumentáció oldalait kinyomtatás előtt megtekinthetjük. Az átméretezhető nyomtatási kép-ablakban 10%-500% között állíthatjuk a nagyítást, az oldalak között a vezérlő gombokkal, illetve billentyűzettel lépkedhetünk ([Home] = első oldal, [PgUp] = előző oldal, [PgDown] = következő oldal, [End] = utolsó oldal.

Nyomtatás.. [Ctrl]+[P]	Nyomtatási paraméterek beállítása, nyomtatás indítása. A nyomtatási paraméterek megegyeznek a táblázatnyomtatás esetén beállítható paraméterekkel.

Kilépés	Kilépés a dokumentáció szerksztőből.

1.8.2. Szerkesztés



	A Szerkesztés menü funkcióinak egy részét a dokumentáció valamelyik elemére jobb gombbal kattintva az előugró menüből is elérhetjük.

Szöveg beillesztése [Ctrl]+[T]	Szövegszerkesztő indítása. A szövegszerkesztőben elkészített formázott szöveg az aktuális elem után kerül be a fába.

Oldaltörés [Ctrl]+[Alt]+[B]	Oldaltörést helyez el a kijelölt dokumentációs elem után.

Kijelölt elem feljebb mozgatása	A dokumentációban eggyel feljebb mozgatja a kijelölt elemet.

Kijelölt elem lejjebb mozgatása	A dokumentációban eggyel lejjebb mozgatja a kijelölt elemet.

Áthelyezés	A kijelölt dokumentációs elemet a lenyíló menüből választott másik dokumentáció végére helyezi át.



Másolás	A kijelölt dokumentációs elem egy másolatát a lenyíló menüből választott másik dokumentáció végére helyezi.

Törlés [Delete] [Ctrl]+[Delete]	A kijelölt dokumentációs elem (szöveg, kép, táblázat, oldaltörés) törlése. Ha a kijelölés egy dokumentáción áll, a funkció a teljes dokumentáció törlését ajánlja fel.

Törlés csak jóváhagyással	Bekapcsolása esetén meg kell erősíteni a törlési szándékot.

Dokumentáció tartalmának törlése	Törli az összes elemet a dokumentációból. A funkció magát a dokumentációt nem törli, ahhoz később elemeket adhatunk.

Összes kép törlése a dokumentációból	Az összes képet törli a dokumentációból. A képek a képtárból nem törlődnek, onnan újra beilleszthetők.

1.8.3. Képtár



Képek beillesztése a dokumentációba	A képtárban kijelölt képet vagy képeket beilleszti a dokumentációba.

Képek másolása a képtárba	Bitmap (.BMP, .JPG) és Windows Metafile (.WMF, .EMF) formátumú képeket másolhatunk az Images_modellnév könyvtárba.

Képek törlése a képtárból	A képtárban kijelölt képet vagy képeket törli a képtárból. A képfájlok véglegesen törlődnek.

Nem használt képek törlése	Ezzel a funkcióval egy lépésben törölhetjük a képtárból azokat a képeket, amelyek egyik dokumentációban sem szerepelnek.

Rendezés név szerint	A képtár név szerint rendezi sorba a képeket.

Rendezés típus szerint	A képtár típus (.BMP, .EMF, .JPG, .WMF,) szerint rendezi sorba a képeket úgy, hogy az egyforma típusú képeket név szerint rendezi.

Rendezés dátum szerint	A képtár dátum szerint rendezi sorba a képeket. Ha a legújabb képeket szeretnénk a lista elején látni, kapcsoljuk be a Fordított sorrendet.

Fordított sorrend	A rendezés a Fordított sorrend kapcsoló bekapcsolásakor csökkenő, kikapcsolásakor növekvő sorrend szerint történik.

1.8.4. A dokumentációs eszköztár



	Új dokumentáció létrehozása

[Ctrl]+[T]	Formázott szöveg beillesztése a jelenlegi listaelem után

[Ctrl]+[Alt]+[B]	Oldaltörés beillesztése a listaelem után

[Delete], [Ctrl]+[Delete]	Törli a kijelölt dokumentációs elemet vagy dokumentációt

[Ctrl]+[R]	Az aktuális dokumentáció nyomtatási képének megjelenítése

[Ctrl]+[W]	Az aktuális dokumentáció mentése RTF fájlba

[Ctrl]+[P]	Nyomtatás

1.8.5. A képtár gyors gombjai

	A képtár listája fölött található három gombbal gyorsan elérhetünk bizonyos funkciókat.

	Kijelölt képek törlése a képtárból

	Képek másolása a képtárba más könyvtárakból.

	Képek beillesztése a dokumentációba

1.8.6. Szövegszerkesztő

	Ha a dokumentáció-szerkesztőben szöveg beillesztését kérjük, megnyílik egy beépített egyszerű szövegszerkesztő, mellyel formázott szöveget állíthatunk elő.



	A Szövegszerkesztő funkciói hasonlóak a Windows beépített WordPad szövegszerkesztőjéhez.

Fájl

Megnyitás [Ctrl]+[O]	Ez a funkció elsősorban az ebben a szövegszerkesztőben írt és onnan lementett szövegek visszatöltésére szolgál. Ha olyan, más szövegszerkesztővel készített RTF fájlt nyitunk meg, ami ebben az egyszerű szövegszerkesztőben nem kezelhető elemeket (pl. táblázatokat, szegélyeket, Unicode-os karaktereket stb.) tartalmaz, előfordulhat, hogy hibás szöveg, vagy vezérlőkódok jelennek meg.

Mentés [Ctrl]+[S]	RTF formátumban lementi a szövegszerkesztőbe írt szöveget.

Kilépés	A szövegszerkesztő bezárása.

Szerkesztés

Vissza [Alt]+[BkSp]	A legutolsó szerkesztési művelet visszavonását eredményezi.

Újra [Shift]+[Alt]+ [BkSp]	Az utoljára visszavont szerkesztési művelet újbóli végrehajtását eredményezi.

Kivágás [Ctrl]+[X]	A kijelölt szövegrészt vágólapra helyezi és a szövegből eltávolítja.

Másolás [Ctrl]+[C]	A kijelölt szövegrészt vágólapra helyezi.

Beillesztés [Ctrl]+[V]	A vágólapon található szöveget beilleszti a kurzor aktuális pozíciójánál.

Keresés [Ctrl]+[F]	Kifejezés keresését teszi lehetővé a dokumentumban. Beállítható, hogy a keresés a szöveg elejétől vagy az aktuális kurzorpozíciótól kezdődjön, hogy csak teljes szavakat keressen a program illetve hogy keresés során megkülönböztesse-e a kis- és nagybetűket.

Továbbkeresés [F3]	Ha a program a szövegben megtalálta a keresett kifejezést, ezzel a funkcióval a keresett szöveg további előfordulásait is megtalálhatjuk.

Mindent kijelöl [Ctrl]+[A]	A teljes szerkesztett szöveget kijelöli.

Betűtípus

Félkövér [Ctrl]+[B]	A kijelölt szöveget félkövérré teszi.
Dölt [Ctrl]+[I]	A kijelölt szöveget dőltté teszi.
Aláhúzott [Ctrl]+[U]	A kijelölt szöveget aláhúzottá teszi.
Szín [Ctrl]+[Alt ]+[C]	A kijelölt szöveget színét állítja be.

Bekezdés

Balra zárás [Ctrl]+[L]	A kijelölt bekezdéseket balra zárja.
Középre zárás [Ctrl]+[E]	A kijelölt bekezdéseket középre zárja.
Jobbra zárás [Ctrl]+[R]	A kijelölt bekezdéseket jobbra zárja.
Felsorolásjel [Ctrl]+[Alt]+[U]	A kijelölt bekezdések elejére felsorolásjelző szimbólumot helyez.

1.8.7. Ábrák és méretezési eredménytáblázatok rögzítése

Ábra felvétele a képtárba [F9]	Ábrák mentése a programban több helyen lehetséges: a főablakban, a rúd elmozdulás és igénybevételi diagramok, az acél méretezés eredményeit megjelenítő diagramok, a nemlineáris eredmények diagramjának ablakában, a vasbetonoszlop-ellenőrzés, a gerenda vasalás és a csavarozott kapcsolat méretező ablakban. A képtárba mentéskor megadhatjuk a képfájl nevét. A főablak osztott megjelenítése esetén mód van az összes ablak vagy csak az aktuális ablak mentésére.



Milyen formátumban mentsük le a képet?	A bitmap formátumok (.BMP, .JPG) a rajz képpontjait tárolják, ezért nyomtatáskor kisebb felbontást nyújtanak, mint a Windows metafájlok. A két formátum közül a tömörített JPG kis minőségromlás árán mintegy harmincszor kisebb helyet foglal.
	A Windows metafájlok (.WMF, .EMF) a Windows rajzutasítások sorozatát tárolják, ezért minőségromlás nélkül skálázhatók és nyomtathatók. Látványterv vagy takartvonalas ábrázolási mód esetén azonban az OpenGL rajzok a metafájlban csak bitmapként tárolódnak. Nagyfelbontású látványterv- vagy takartvonalas ábra készítése az ablakok tartalmának közvetlen nyomtatásával lehetséges.

	A lementett képek a program által a modellfájl könyvtára alatt létrehozott /Images_modellnév könyvtárba kerülnek. Az így lementett képek a dokumentációszerkesztő segítségével a dokumentációba beilleszthetőek. Mivel a dokumentáció RTF fájlba mentésekor a bitmapként létrehozott képek csak csatolva kerülnek a fájlba (nem lesznek beszerkesztve), ezért a képtár tartalmát az RTF fájlhoz mellékelni kell. A csatoláskor az eredeti modellkönyvtár név (Images_modellnév) kerül bejegyzésre, ezért ezt módosítani nem szabad.

	A vasbeton oszlop, gerenda, illetve az acél méretezési modulokban olyan eredménytáblázatokat is létrehozhatunk, amelyek nem kerülnek be a táblázatszerkesztőbe. Ezeket is beilleszthetjük azonban a dokumentációba. Nyomjuk meg a táblázat fölötti eszköztáron az ábrák rögzítésekor is használt ikont. Ekkor a táblázat tartalmát a program elmenti az /Images_modellnév könyvtárba, a dokumentáció-szerkesztőben pedig a táblázat jellegétől függően automatikusan létrehoz egy Vasbetonoszlop táblázatok, Vasbetongerenda táblázatok vagy Acél méretezési táblázatok nevű dokumentációt és abba beilleszti a táblázatot. Ezekből a dokumentációkból aztán könnyen áthelyezhetjük őket a saját dokumentációnkba.

1.9.Ikontábla

1.9.1. Kijelölés

	Aktivizálja a kijelölő palettát.


	A kijelölő paletta minden olyan esetben megjelenik, amikor egy funkció egyszerre több elemre is vonatkozhat. A kijelölő paletta segítségével jelölhetők ki azok az elemek, amelyekre a funkciót végre akarjuk hajtani. (Ebben a pontban egyaránt elemnek nevezzük a csomópontokat, hálózati vonalakat és a végeselemeket). A kijelölést a program akkor tekinti befejezettnek, ha a paletta OK gombjával a menüt lezártuk. Kijelölni, kijelölést megszüntetni rákattintással vagy kijelölőkeretekkel lehet.
Összegző mód	A kurzorral (szálkereszttel) azonosított elemet rámutatással, vagy több elemet bekeretezéssel kijelölhetünk. Rámutatás a [parancs gombok]-kal történik.

Kivonó mód	A bekeretezett vagy rákattintással azonosított elemek kijelölését megszűnteti.

Inverz mód	A bekeretezett elemek kijelölségi állapotát megfordítja.

Mindre alkalmaz	A kijelölési módtól függően minden elemre végrehajtja a kijelölést, a megszüntetést vagy az invertálást.
	*Minden kijelölő parancs csak a szűrőben beállított elemtípusokra hajtódik végre.*

Előző	Előző parancsnál alkalmazott kijelölés újrahívása.

Szűrő	A kijelölhető elemtípusok beállítása. A tulajdonságszűrő segítségével bizonyos tulajdonságú elemek kijelölését könnyíthetjük meg. (Adott hosszúságú, szelvényű, anyagú rudak, azonos referenciával rendelkező, adott vastagságú felületek, stb.).


Parciális	Elemek kiválasztása keret segítségével. A kurzort (mutatónyíl/szálkereszt) a terület tetszőleges sarkába állítjuk és a [parancs gomb]-ok valamelyikét megnyomjuk. A kurzort mozgató billentyűkkel vagy az segítségével a kijelölő keretet megfelelő méretűre állítjuk. Valamely [parancs gomb] megnyomására a kiválasztás megtörténik. A kijelölő kereten belül fedésben levő (egymás mögötti) elemek mind kijelölődnek.

	A keret típusa:	A kijelölés eredménye:

Téglalap
Elforgatott téglalap
Poligon
Körcikk
Körgyűrűcikk
	Azon elemek jelölődnek ki, melyek a kijelölő tartományba teljesen beleesnek.
Ok	Kijelölés befejezése. Az adatmegadás a kijelölt elemekre fog vonatkozni.
Mégsem	Kijelölés megszakítása. Az adatmegadás közben az adatmegadást is megszakítja.
	A kijelölt csomópont lila színű négyzetben, a hálózati vonal, ill. végeselem lila színnel jelenik meg. A kétszeresen kijelölt csomópontokon egy külső kék négyzet látható.
	A kijelölő paletta bekapcsolása nélkül a [Shift] gomb nyomvatartása mellett lehet az elemeket kijelölni, és/vagy a [Ctrl] nyomvatartása mellett a kijelölést megszüntetni A kétszeres kijelölés az [Alt] gomb nyomvatartása mellett működik.
	*Kijelölés közben a szerkezet megjelenítésén változtathatunk, más nézetbe vagy perspektív nézőpontra válthatunk át.*

1.9.2. Nagyítás, kicsinyítés

Nagyítás, kicsinyítés, teljes ábra, eltolás, nézet visszaállítás, nézet újra parancsok részletezése.

Nagyítás

A rajz egy kijelölt részének felnagyítását teszi lehetővé.

A kurzort a nagyítandó rész valamelyik sarkára kell vinni. Lenyomunk egy tetszőleges [parancs gombot], majd a megjelenő keretet az vagy a kurzor segítségével a megfelelő nagyságúra állítjuk. Ismét lenyomva egy [parancs gombot], a teljes képernyőn a kijelölt rész jelenik meg.

Kicsinyítés

A képernyőn látható rajzot egy kijelölt nagyságú területre kicsinyíti. A terület kijelölése a nagyításnál bemutatott módon történik. A teljes képernyőn lévő rajz a kijelölt részben fog megjelenni.

Teljes ábra

Olyan beállítást hoz létre, melyben a modell rajza teljes egészében látható a rajzablakban.

Eltolás

Segítségével a teljes szerkezetet ábrázoló rajzpapír, maximálisan a rajzablak méretével eltolható. A képzeletbeli rajzpapír új pozíciója megadható egy irányított eltolási vektorral, mely a rajzablak bármely két pontjával definiálható. A megfelelő helyre pozícionálva és valamely [parancs gombot] lenyomva, a képernyőn a szerkezet rajza az új pozíción jelenik meg.

Forgatás

Az egérrel a modell megfogható és a befoglaló téglatest középpontja körül forgatható.

Nézet vissza

Visszaállítja az utolsó nézet vagy perspektív beállítás előtti állapotot (View Undo). A visszalépések száma maximum 50.

Nézet újra

Hatástalanítja a nézet vissza parancsot (View Redo).

1.9.3. Nézetek, perspektíva beállítás


	Elölnézeti rajz (X-Z síkra vetület). X-Z nézetben ábrázolja a szerkezet rajzát.
	Felülnézeti rajz (X-Y síkra vetület). X-Y nézetben ábrázolja a szerkezet rajzát.
	Oldalnézeti rajz (Y-Z síkra vetület). Y-Z nézetben ábrázolja a szerkezet rajzát.

Perspektíva paletta
	A palettán a perspektív leképzéssel kapcsolatos tulajdonságok állíthatók be. A megfelelő nézőpont beállítás három koordináta tengely körüli forgatással valamint a nézőpont távolság megadásával érhető el. Minden beállításhoz rendelhető egy név és a későbbiekben ennek alapján választható ki újra. A beállítás legközelebbi megváltozatásakor a listában egy új perspektíva jelenik meg, melynek neve bármikor megadható. Valamely tulajdonság megváltozásakor az új beállítás a listába elmenthető. (pl. persp_01)

	A modell mozgatása: 1. Kattintson az eltolás ikonra. 2. Tartsa lenyomva az egér bal gombját és mozgassa az egeret a kívánt irányba. Ennek hatására a modell a megfelelő irányba elmozdul. Gyors modell mozgatás: Az ábra eltolását az egér középső gombjának lenyomásával és az egér megfelelő irányú mozgatásával is végrehajthatjuk. Ebben az esetben nem szükséges az eltolás ikont kiválasztani.

	A modell forgatása: 1. Kattintson a forgatás ikonra. 2. Tartsa lenyomva az egér bal gombját és mozgassa az egeret a kívánt irányba. Ennek hatására a modell a befoglaló téglatest középpontja körül megfelelő irányba elfordul.

	Nézőpont távolság: A nézőpont távolságának beállítása (ld. a jobb oldali ábrát). A perspektív nézőpontot az adott alapnézet (X-Z, X-Y, Y-Z ) szerint állítja be.

Három nézet perspektíva	Megjeleníti a szerkezet három nézeti rajzát, valamint a perspektív képét. A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) a megfelelő ábrára pozícionálva valamelyik [parancs gombot] lenyomva, a kiválasztott nézetben vagy perspektívában dolgozhatunk tovább.

1.9.4. Ábrázolási mód



	Drótváz. Modell megjelenítése drótvázas ábrázolási módban. Ebben a módban a rúdelemek tengelye és a felületek illetve tartományok kontúrvonala jelenik meg.
	Takart. Megjelenítés a takart elemek figyelembevételével.
	Látványterv. A rúdelemek a hozzárendelt szelvénnyel a felületelemek és tartományok tényleges vastagsággal jelennek meg. Az elemek színe az anyaguktól függ, az anyagokhoz hozzárendelt színek az anyagtáblázatban módosíthatóak.

1.9.5. Vonalzók

	A vonalzók a geometriai szerkesztéshez használható segédvonalak. A segédvonalak tetszőleges raszterben a koordináta rendszer fősíkokban illetve térben helyezhetők el. Segítségükkel tetszőleges raszterrendszert alakíthatunk ki, meghatározhatók vele metszéspontok, rögzíthetők távolságok. A kurzor érzékeli a vonalzókat.
$	A vonalzókat kék szaggatott vonal jelzi. A vonalzók megjelenítése ki/ be kapcsolható a Megjelenítések/Kapcsolók dialógusablakban.

	Függőleges vonalzó elhelyezése nézetben, a kurzor aktuális pozíciójá-nál.
	Vízszintes vonalzó elhelyezése nézetben, a kurzor aktuális pozíciójá-nál.
	Vízszintes-függőleges vonalzópár elhelyezése nézetben, a kurzor aktuális pozíciójánál.
	Ferde vonalzó elhelyezése a kurzor aktuális pozíciójánál.
	Ferde-merőleges vonalzópár elhelyezése nézetben, a kurzor aktuális pozíciójánál.
	Perspektív nézetben csak ferde vonalzó helyezhető el, de ott is valamennyi típusú vonalzó megjelenik. A vonalzók egérrel elmozdíthatók. Vonalzót úgy is törölhetünk, hogy az ablak határán kívülre húzzuk.
	Vonalzók megadása koordinátákkal: A vonalzóra kattintva vagy a Beállítások\Vonalzók menüpontot választva a következő dialógusablak jelenik meg.



		a: a vonalzó vetületének szöge az X-Y síkban b: a vonalzó X-Y síkkal bezárt szöge

1.9.6. Merőleges/párhuzamos gombok

	Egy megadott irányra merőlegesen vagy vele párhuzamosan rögzíthetjük a szöget. Az irányt meglévő vonallal, vagy két pontjával is kijelölhetjük.
	A funkció használatának lépései: rákattintunk a merőleges vagy párhuzamos ikonra majd egy meglévő vonalra vagy az irányt kijelölő két pontra. Egy új pont letétele után a bázisvonalra merőlegesen vagy vele párhuzamosan fog mozogni a kurzor.
	Merőleges	Párhuzamos


	A merőleges/párhuzamos gombokat jól használhatjuk szerkesztési funkciókban vagy metszősík megadása közben.

1.9.7. Kóták, méretvonalak, feliratok

A modellben térbeli, asszociatív vetületi és hossz méretvonalakat és méretvonal-láncokat, szög-, szint- és magassági kótákat, valamint szövegdobozokat és eredményfeliratokat helyezhetünk el.

Az kóták ikonra kattintva megjelenik egy eszköztár-paletta, melynek bal felső ikonsoráról kiválaszthatjuk a megfelelő kótázó eszközt. A paletta bal alsó ikonjárra kattintva a kiválasztott kótázó eszköz beállításait módoshatjuk.

A már elhelyezett méretvonalak, kóták, feliratok pozíciója az objektumokat egérrel odébb húzva utólag bármikor módosítható. Ha a modell pontjainak felhasználásával adtuk meg őket, valamennyi objektum asszociatívan viselkedik, azaz követi a pontok térbeli helyzetének változását.

1.9.7.1.Vetületi méretvonalak elhelyezése



	A modellben globális X, Y, Z tengely irányú asszociatív vetületi méretvonalak illetve méretvonal-láncok helyezhető el. Egy méretvonal megadásának lépései a következők: 1. Kattintsunk előbb a méretezendő szakasz egyik majd másik végpontjára. Ha a két pont között már van vonal, a két végpont helyett kattinthatunk egyszerűen a vonalra is.
	2. Húzzuk el az egeret. A megjelenő vetületi méretvonal iránya a húzás irányától függően általában automatikusan adódik. Az egyetlen kivétel, ha a méretezendő szakasz egyik globális síkkal sem párhuzamos és perspektíváben szerkesztünk. Ilyenkor a palettáról válasszuk ki a dX, dY, dZ irányok valamelyikét.
	3. Kattintással rögzítsük a méretvonal pozícióját.
	Méretvonal-láncok létrehozásához kattintsunk sorban a lánc pontjaira vagy a méretezendő vonalakra. A 2-3. lépés ugyanaz, mint a különálló méretvonalak esetében. A méretvonal láncok, ha a Shift gomb lenyomásával bármelyik tagjukra kattintunk mindig egyszerre jelölődnek ki, és egérrel is egyszerre mozgathatók. Ha egy méretvonalat ki szeretnénk venni a láncból, jelöljüki ki kijelölőkerettel és mozdítsuk odébb.
	Méretvonal-láncot hoz létre a félautomata méretvonal funkció is. Ennek bekapcsolásával a mérezendő szakasz két végpontja között elhelyezkedő valamennyi közbeeső szakaszt egyszerre méretezhetjük, ha azok nem egy generált végeselemháló létrehozásának következtében létrejött felosztás (esetleges hosszúságú) szakaszai.

	Félautomata vetületi és hossz méretvonalak.
	Ha a méretvonal a modell csomópontjaihoz kapcsolódik, mindig asszociatív, tehát a csomópontok elmozdításakor a méretvonal és az érték is azonnal követi a változásokat.
	Vetületi és hossz kóták beállításai.


Kótavégjel	A kótavégek beállítása, átméretezése végezhető el. Kilencféle lezárás közül lehet választani.

Szín	Minden méretvonal színe egyedileg is megadható, vagy beállítható az aktív fólia színére. A program a kóták, méretvonalak, feliratok számára automatikusan létrehoz egy Kóták fóliát, de lehetőség van saját fóliák létrehozására is.

Méretek	A méretvonalak rajzával kapcsolatos paraméterek (túlnyúlások, közök és végjel méretek) részletes beállítására itt van mód, az ábrának megfelelően.

Méretvonal	A legördülő listákból kiválasztható a méretvonal típusa és vonalvastagsága. A Fólia szerint beállításnál a méretvonal vastagsága meg fog egyezni a fóliához beállított vonalvastaggal.

Segédvonal	A segédvonalak megjelenítése ki-bekapcsolható. A legördülő listákból kiválasztható a méretsegédvonal típusa és vonalvastagsága. A Fólia szerint beállításnál a méretsegédvonal vastagsága meg fog egyezni a fóliához beállított vonalvastaggal.

Szöveg elhelyezkedése	Itt állítható be a méretvonalra írt szöveg elhelyezkedése (mindig vízszintes, mindig függőleges, a méretvonal szögétől függően automatikusan vízszinttes vagy függőleges, illetve a méretvonalhoz igazított ferde felirat). Megadható, hogy a szöveg a méretvonalon belül vagy kívül jelenjen meg.

Alapérték visszaállítása	Az „Ez legyen az alapérték” kijelölőnégyzetet bekapcsolva az OK gomb megnyomásakor a program az ablakban beállított paramétereket mint alapértéket jegyzi meg. Az „Alapérték visszaállítása” gombra kattintva a tárolt beállítás visszatölthető. A „Összes méretvonal átállítása” kijelölőnégyzetet bekapcsolva a beállítás valamennyi, a modellben korábban megadott vetületi méretvonalra (hossz méretvonalnál a megadott hossz méretvonalakra) kiterjed, így a méretvonalak megjelenése egységessé tehető.

Fóliakezelő	Amennyiben a kótázás indításakor a modell még egyetlen fóliát sem tartalmaz, akkor a rendszer automatikusan létrehoz egy Kóták nevű fóliát. A fóiák legördülő listája mellett található Fóliakezelő ikonra kattintva saját fóliákat hozhatunk létre, illetve beállíthatjuk a meglévő fóliák tulajdonságait (láthatóság, szín, vonaltípus, azonosítás, stb.)



	A beállító ablak második, Szöveg paraméterek oldalán állíthatjuk be a méretvonalra kerülő szöveget.

Mért érték	Ha ezt a kijelölőnégyzetet bekapcsoljuk, a méretvonalra a valódi hossz kerül, egyébként csak az előtagként és utótagként megadott szöveg. A távolság vagy hosszérték kiírási formátumát a Mértékegységek beállító ablak Kótázás oldalán található Méretkóta formátum határozza meg.

Előtag	A kótafelirat előtagja lehet tetszőleges állandó szöveg, és lehet automatikus. Ekkor a vetületi méretvonal irányától függően a dX =, dY =, dZ = vagy DX =, DY =, DZ = előtag kerül a szöveg elejére.

Utótag	A kótafelirat utótagja tetszőleges állandó szöveg lehet.

1.9.7.2.Hossz méretvonalak elhelyezése

	A modellben asszociatív hossz méretvonalak illetve méretvonal-láncok helyezhető el.



	Egy hossz méretvonal vagy méretvonal-lánc megadásának lépései megegyeznek a vetületi méretvonalaknál tárgyaltakkal. A hossz méretvonal síkja és pozíciója általában automatikusan adódik, kivéve ha a méretezendő szakasz egyik globális síkkal sem párhuzamos és perspektíváben szerkesztünk. Ilyenkor a palettáról választhatjuk ki, melyik síkba kerüljön a méretvonal. A méretvonal síkja a méretezendő szakasz és a globális X, Y vagy Z tengely által kifeszített sík lesz.

	A hossz méretvonalak esetén ugyanazokat a jellemzőket állíthatjuk, mint a vetületiek esetén. Egyetlen különbség, hogy az automatikus szöveg előtag mindig dL = vagy DL =.
	Példa a méretvonalak asszociativitására:

	skálázás előtt skálázás után

1.9.7.3.Szögkóták elhelyezése

	A modellben asszociatív szögkóták helyezhetők el, melyek két szakasz szögét jelölik. Egy szögkóta megadásának lépései a következők: 1. Kattintsunk előbb az első szakasz egyik majd másik végpontjára. Ha a két pont között már van vonal, a két végpont helyett kattinthatunk egyszerűen a vonalra is.
	2. Kattintsunk a második szakasz egyik majd másik végpontjára. Ha a két pont között már van vonal, a két végpont helyett kattinthatunk egyszerűen a vonalra is.
	3. Húzzuk el az egeret. A szögkóta körívének sugara és helye automatikusan adódik. Az egér pozíciójától függően a két szagasz szögét, kiegészítő szögét vagy váltószögét is kótázhatjuk. 4. Kattintással rögzítsük a szögkóta pozícióját.
	A szögkóták paraméterei a vetületi és hossz méretvonalak beállításaival analóg módon állíthatóak.



	A szögérték kiírási formátumát a Mértékegységek beállító ablak Kótázás oldalán található Szögkóta formátum határozza meg.

1.9.7.4.Szint és magassági kóták elhelyezése

	A modellben asszociatív szint- és magassági kóták helyezhetők el. Mindkét kótatípus a Mértékegységek beállító ablak Geometria oldalán található Távolság mértékegység formátumát használja (ez egyébként megegyezik a koordinátaértékek megjelenítési formátumával). (Lásd… 2.3.6. Mértékegységek).

	Szintkótákat felülnézetben helyezhetünk el, a kiválasztott pontra való kattintással. A program felülnézetnek ebben az esetben azt az irányt tekinti, amelyik egybeesik a gravitáció irányával. (Lásd… 2.3.7. Gravitáció).

	Magassági kótákat elölnézetben, oldalnézetben és perspektívában helyezhetünk el. Megadásának lépései:
	1. Kattintsunk arra a pontra, amelynek magasságát kótázni szeretnénk. 2. Húzzuk el az egeret abba a pontba, ahová a magassági kótát el akarjuk helyezni és kattintással rögzítsük a kóta pozícióját.
	A szint- és magassági kóták elhelyezését a palettának ugyanazzal a gombjával kezdeményezhetjük, a kóta típusa mindig beáll az aktuális nézetnek megfelelően. Mindkét kótatípus paramétereit ugyanabban a dialógusablakban állíthatjuk.



Szintkóta	Szintkóta kiválasztása, számformátum (+ előjel kiírása) megadása és a méretbeállítás végezhető el.

Magassági kóta	Magassági kóta kiválasztása, számformátum (+ előjel kiírása) megadása és a méretbeállítás végezhető el.

1.9.7.5.Szövegdobozok elhelyezése

	A modellben asszociatív feliratok helyezhetők el. A feliratok lehetnek több sorosak is, a betűtípus és bekezdés tulajdonságok azonban a szövegben mindig egységesek.
	Egy szövegdoboz megadásának lépései a következők:
	1. Írjuk be a felirat szövegét a Szövegdoboz paraméterek ablakban, vagy (egy soros felirat esetén) a paletta szerkesztőmezőjében.
	2. Kattintsunk arra a pontra amelyhez a szövegdobozt rendeljük.
	3. Húzzuk el az egeret és kattintással rögzítsük a szövegdoboz pozícióját.



Szín	A felirat, a keret és a segdévonal közös színe állítható be, vagy választható a szín a fólia alapján.

Szövegdoboz	A szövegdoboz rajzát, a keret és a segédvonal megjelenítését, a szöveg átlátszóságát és igazítását állíthatjuk be a gombsorral. Megadhatjuk a segédvonal kezdőpontjának d távolságát is a viszonyítási ponttól.

Betűtípus	Beállítható a felirat betűtípusa, stílusa, mérete.

	Az alapérték módosításán kívül mód van az összes szövegdoboz jellemzőinek egységesítésére.Ettől függetlenül egységesíthetjük a szövegek betűtípusait is.

1.9.7.6.Eredmény feliratok elhelyezése

Eredmény felirat elhelyezése.	Az eredmények megjelenítése közben a kurzor csomópontokon, oldalfelező pontokon, felület középpontokon, rudak és bordák közbenső pontjain érzékeli az eredményeket. Ezek az információk automatikusan bekerülnek az eredmény felirat szövegdobozába. Az eredmény felirat elhelyezésének lépései megegyeznek a szövegdoboz elhelyezésének lépéseivel. A felirat mindig az aktuális eredménykomponensnek a szövegdoboz referenciapontjában számított értéke.
	Az eredmény felirat szövegdoboza mindig csak akkor jelenik meg, ha az ablakban megjelenített eredménykomponens ugyanaz, mint a felirat megadásakor volt. Tehát pl. My értékeket tartalmazó felirat csak akkor látható, amikor az ablakban az My komponens értékeit jelenítjük meg.


Fóliakezelő

	A fóliakezelőben a modellbe importált DXF fájlok fóliáinak tulajdonságai mellett az általunk létrehozott fóliák jellemzőit is módosíthatjuk, újakat hozhatunk létre illetve törölhetünk. Lásd… 2.3.3. Fóliakezelő

1.9.8. Részlet

	A részlet a szerkezet egy részének önálló megjelenítését teszi lehetővé. Ezáltal lehetőség van arra, hogy a teljes szerkezet egy részét külön szerkeszthessük, vagy eredményeit külön megjelenítsük, lekérdezzük, nyomtassuk. A dialógusablak a megjelenítendő részlet, vagy részletek kiválasztását, definiálását, módosítását, törlését biztosítja. Egyszerre több részlet is aktívvá ill. inaktívvá tehető. A megjelenítés későbbiekben az itt beállított szerkezeti részletekre fog korlátozódni. A továbbiakban *részlet* alatt az itt bekapcsolt szerkezeti részletet, részleteket fogjuk érteni.

	Már definiált részlet nevére a mutatónyíllal rákattintva az ki-/be kapcsolható. A részletek egyébként a dialógusablak megnyitása nélkül, a Részletek gyorskapcsolónál egy kattintással ki-/be kapcsolhatóak.
Új	Egy új részlet definiálása. Minden új részlethez rendelni kell egy nevet és a későbbiekben ez alapján választhatjuk ki. Új részlet a kijelölő paletta segítségével adható meg.
	Az aktuális részlet neve az Info ablakban látható. Amennyiben egyszerre több részlet aktív az Info ablakban az ‘n részlet’ felirat jelenik meg, ahol n a bekapcsolt részletek száma.
Módosítás	A kiválasztott részletet módosíthatjuk. A kijelölés kezdetén a részlethez tartozó elemek láthatók kiválasztva. A részlet nevére jobb gombbal kattintva a gyorsmenübe jutunk. Innen nyílik lehetőség a már definiált részlet átnevezésére is.
Törlés	Egy már definiált részletet törölhetünk. A törlés alkalmával a szerkezetet felépítő elemek nem törlődnek.
Összes törlés	Az összes definiált részletet törlése. A törlés alkalmával a szerkezetet felépítő elemek nem törlődnek.
Logikai műveletek	A modell részletei közöttt tetszőlegesen összetett műveleteket végezhetünk. Ehhez meg kell adnunk azt a logikai kifejezést, mely a létrehozni kívánt részletet definiálja. A listából a részlet neve dupla kattintással bemásolható a kifejezésbe. A % jel a teljes szerkezetet jelenti, tehát pl. %–Oszlopok a teljes szerkezetet adja az Oszlopok nevű részlet elemei nélkül. A Létrehozás gombra kattintva a Név mezőben megadott néven jön létre a kifejezéssel megadott új részlet.
	Ha a részlet neve a +, -, , (, ) műveleti jelek bármelyikét tartalmazza, a részlet nevének " karekterek közé kell kerülnie (pl. "födém +12.00").

1.9.9. Metszet

	A metszetek, metszősíkok felületszerkezet (lemez, tárcsa, héj) esetében az elmozdulások, igénybevételek, feszültségek és vasmennyiségek ábrázolására használhatók.


	Az ablak a Részletek dialógushoz hasonlóan működik. A metszetek és metszősíkok egyébként a dialógusablak megnyitása nélkül, a Metszetek és metszősíkok gyorskapcsolónál egy kattintással ki-/ bekapcsolhatóak.
Metszet	Egy metszet definiálásakor meg kell adni egy azonosítót, majd ki kell jelölni a metszethez tartozó felületelem széleket. A kijelölt elemszéleknek nem kell összefüggő hálózatot alkotniuk.



Metszősík	Egy metszősík definiálásakor meg kell adni egy azonosító nevet, majd valamelyik nézetben két pontjával rögzíteni a metszősík helyzetét. Perspektív megjelenítés esetén a metszősík helyzetét három pontjával kell rögzíteni. Eredménymegjelenítéskor a metszősíkot az ábrán egy szaggatott vonallal határolt téglalap jelöli (ennek megjelenítése tetszés szerint ki/bekapcsolható). A metszősík a modell egészét elmetszi, s a felületeken kialakult metszésvonalak mentén ábrázolja a kiválasztott eredménykomponenst.



	*A metszetvonal iránya nincs összefüggésben az ábrázolt eredménykomponensekkel.*

1.9.10. Keresés

	Megkeresi a megadott sorszámú csomópontot vagy végeselemet és rápozícionálja a kurzort (mutatónyíl/szálkereszt). A Talált elem kijelölése kijelölőnégyzet bekapcsolt állapotában a program a megtalált elemet lila színnel ki is jelöli.

1.9.11. Megjelenítés



Szimbólumok	A kiválasztott szimbólumok megjelenítése.
	Hálózat A végeselem hálózat belső vonalainak megjelenítése.
		Kikapcsolt állapot esetén a szerkezetnek csak a kontúrvonalai jelennek meg.
	Csomópont A csomóponti pontok (kisméretű fekete négyzet) megjelenítése.
	Tartomány A tartományt a kontúron belül futó körvonal jelzi.
			A körvonal színe a felület típusára utal: lemez = piros, tárcsa = kék, héj = zöld
	Felület középpont A felület végeselemek középpontjának (azonosító pontjának) megjelenítése.
			színük: lemez = piros, tárcsa = kék, héj = zöld
	Támasz A támaszok megjelenítése:
			Csomóponti támasz: támasztengely irányú vastag vonal
			Élmenti támasz: élirányú vastag vonal Színük: eltolódási támasz = sárga, elfordulási támasz = narancs
	Referencia A referenciák megjelenítése.
			Jelölése: piros vektor, kereszt, háromszög
	Csuklók A rúdvégi csuklók megjelenítése.
			kék kör: rúdvégi csukló / görgő kék kör kereszttel: félmerev csukló piros kör: gömbcsukló
	Szerkezeti elemek A szerkezeti elemek megjelenítése.
			Jelölésük: narancssárga vonal a szerkezeti elem mentén, rajta a szerkezeti elem sorszáma.
	Szelvényalak A rúd/rácsrúd keresztmetszeti szelvény alakjának megjelenítése.
			A szelvény alakjának ábrázolása méretarányos. Egyedi típusú szelvények esetén a befoglaló téglalap jelenik meg.
	Vasalási paraméterek A felület elemeknél a vasalási paraméterek hozzárendelését jelzi.
	Teher A terhek szimbólumainak megjelenítése.
	Tömeg A csomópontokon definiált koncentrált tömegek megjelenítése.
			Jelölés: piros színel kitöltött körrel

Lokális rendszerek	A kiválasztott típusú végeselemek lokális koordináta tengelyeit jeleníti meg.

	Rúd lokális koordináta-rendszere

	Felület lokális koordináta-rendszere			Felület lokális koordináta-rendszere

Azonnali frissítés	bekapcsolása esetén a változások azonnal megjelennek az ábrán.
Összes ablakban	bekapcsolása esetén a frissítés minden ablakban megtörténik.



Számozás	A csomópontok, végeselemek, anyagok, szelvények, referenciák sorszámait jeleníti meg.


Feliratozás	Az anyag szelvény, rúdhossz, vastagság, teherintenzitás, tömegintenzitás feliratozása. Ha a Mértékegységek bekapcsolt, akkor az értékek után az aktuális mértékegységek is megjelennek.

Kapcsolók

Információs paletták	Koordináta paletta A kurzor koordináták ablakának megjelenítése. Info paletta Az információs ablak megjelenítése. Színskála paletta A színskála ablak megjelenítése.
Megjelenítés	Az aktuális részlet(-ek), takart felületes ábra, illetve a háttér fólia (amennyiben ilyen van) megjelenítése állítható be.
	Részletek Részlet megjelenítés bekapcsolása
	Takarás Takart felületű megjelenítési mód beállítása. Ebben a beállításban nem minden szimbólum jelenik meg.
	DXF Háttér fólia megjelenítés bekapcsolása.
	Vonalzók Vonalzók megjelenítésének bekapcsolása.

1.9.12. Szerviz


Grid	A grid a kurzormozgatás vizuális segédeszköze. Beállítástól függően vonalháló vagy pontrács formájában jelenik meg.
	A gridnek az alábbi jellemzőit adhatjuk meg:
	Megjelenítés A grid megjelenítése kapcsolható ki és be.
	DX, DY, DZ A grid osztástávolsága állítható be a tér három iránya szerint.
	Típus A grid típusa választható ki (vonalháló vagy pontrács).
Kurzor lépésköz	DX, DY, DZ: a kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) billentyűzetről történő mozgatásának lépésközét szabályozza. Egy billentyű lenyomására a beállított dX, dY, dZ lépésközzel mozdul el a kurzor az adott irányba. Ctrl: beállítható, hogy a [Ctrl] gombbal együtt lenyomva a kurzor billentyűket az alap mozgatási érték hányadára csökkenjen vagy növekedjen, a kívánt beállítási pontosságnak megfelelően. Egér, rács aktív: az itt szerepelő kapcsoló beállításával a kurzort (szálkereszt), a billentyűzettel és az -rel azonos módon mozgathatjuk. Ez a mód csak a geometriai szerkesztésben aktivizálható ha valamelyik parancsikon aktív. [Ctrl] billentyűt az -el is használhatjuk, ha az rács aktív bekapcsolt állapotban van.

Szerkesztési paraméterek beállítása

Kényszerek szöge	Itt adhatók meg a Da és az egyedi a értékét. Lásd részletesen… 3.7.4. Kötött irányok

Automatikus	A bekapcsolt funkciók a szerkesztés alatt automatikusan végrehajtásra kerülnek.
	Összemetszés Ha az automatikus összemetszés aktív állapotú, akkor új hálózati elem létrehozásakor az egymást metsző vonalak metszéspontjába automatikusan csomópont generálódik és az elemeket kettéosztja. Aktiválása ill. kikapcsolása a Beállítások / Szerviz / Szerkesztés / Automatikus / Metszés menüpontban történhet. Felület elemként definiált elemeket felületelemekre osztja. Ha olyan elemeket metszünk, amikhez már végeselemeket is definiáltunk, akkor az így kapott új elemek öröklik az eredeti végeselem jellemzőit és a végeselemre definiált terheket.
	Részletkezelés Ha az automatikus részletkezelés aktív állapotú, akkor részletek megjelenítésekor az újonnan létrehozott elemek automatikusan bekerülnek az aktív részletekbe.
	Rajzfrissítés Ha az automatikus rajzfrissítés aktív állapotú, akkor a program minden módosító funkció (pl. felosztás, összemetszés) után frissíti a rajzot a képernyőn.

Szerkesztési pontosság	Az itt megadott távolságon belüli pontokat a hálózatellenőrző összeolvasztja. Rúdhosszak és felületvastagságok szűrésénél és vizsgálatánál szintén ezen a pontosságon belül tekinti egyezőnek a program az értékeket.

Aura (kurzor környezet)	A kurzor érzékelési környezetének (aurájának) méretét állíthatjuk be. A kurzorral való rámutatás során azt az elemet (csomópontot, vonalat) találja meg, amely az auráján belülre esik. Ha több elem van az aurán belül, akkor a középponthoz legközelebbi lesz kiválasztva. Mértékegysége pixel (képpont). Lásd részletesen … 3.7.1. Vonzáskör (aura)

Segédkoor-dináták	Henger Gömb Lásd részletesen … 3.3.2. Segéd (henger, gömb) koordinátarendszerek

Rajz

Teher rajz szorzók	A terhek grafikus megjelenítési szorzóit állíthatjuk be. A terheket egy minimális és maximális ábrázolási érték között arányosan jeleníti meg a program. A szorzókkal a minimális és maximális ábrázolási értékeket tudjuk befolyásolni. Koncentrált erő A koncentrált teher megjelenítési szorzója. A szorzó csak a megjelenítést befolyásolja, a teher értékét nem. Koncentrált nyomaték A koncentrált nyomaték megjelenítési szorzója. A szorzó csak a megjelenítést befolyásolja, a teher értékét nem. Vonalmenti teher Az élmenti teher megjelenítési szorzója. A szorzó csak a megjelenítést befolyásolja, a teher értékét nem. Felületi teher A megoszló teher megjelenítési szorzója. A szorzó csak a megjelenítést befolyásolja, a teher értékét nem.
Kontúrvonal határszög	Két vagy több szomszédos felületelem közös éle nem kerül ábrázolásra, ha a normálvektoraik által bezárt szög kisebb az itt beállított értéknél.


Nagyítási szorzó	Nagyítás/kicsinyítés léptékét állíthatjuk be, melyet a [+], [-] billentyűkkel aktivizálhatunk.

1.9.13. Információ

Információt ad az aktuális modell adatairól, mint például: csomópontok száma, végeselem típusonként az elemek száma, teheresetek és teherkombinációk száma.

1.10. Gyors kapcsolók

	A gyorskapcsolók a képernyőn megjelenő rajzi elemek (szimbólumok) gyors ki/be kapcsolását valamint a szerkesztés során gyakran változtatott eszközök ki/be kapcsolását segítik.



	Ezek a beállítások a Megjelenítés ill. Szerviz ikonokról is elérhetőek.

1.11. Információs paletták

	Az információs paletták a rajzterületen helyezkednek el. Minden paletta elhelyezése megváltoztatható képernyőn. A fejlécre ráállva az gombot lenyomva tartva a paletta áthelyezhető.

1.11.1. Info paletta

1.11.2. Koordináta paletta



	Lásd részletesen… 3.4. Koordináta paletta

1.11.3. Színskála paletta

Színskála paletta	Az aktuális színértékeket mutatja. A módosításhoz az egér bal gombjával kattintson a színskála ablak belsejébe. Ennek hatására a színskála beállító dialógus jelenik meg. Az egérrel a paletta jobb alsó sarkába állva a kurzor alakja megváltozik, az bal gombot lenyomva tartva tudjuk a szintek számát változtatni.



	Az intervallum beállítás módjai: min/max (teljes) A teljes szerkezetből meghatározza a legkisebb valamint legnagyobb értéket és ezeket állíja be alsó ill. felső szinthatárnak. A közbenső értékek interpolálással lesznek meghatározva.
	min/max (részlet) Az aktív részletből meghatározza a legkisebb valamint legnagyobb értéket és ezeket állíja be alsó ill. felső szinthatárnak. A közbenső értékek interpolálással lesznek meghatározva.
	abs.max (teljes) A teljes szerkezetből meghatározza az abszolút értékben legnagyobb értéket és ezt előjelesen állíja be alsó ill. felső szinthatárnak. A közbenső értékek interpolálással lesznek meghatározva. abs.max (részlet) Az aktív részletből meghatározza az abszolút értékben legnagyobb értéket és ezt előjelesen állíja be alsó ill. felső szinthatárnak. A közbenső értékek interpolálással lesznek meghatározva.

1.11.4. Perspektíva paletta


	Lásd részletesen… 1.9.3 Nézetek

1.12. Gyorsmenü

jobb gomb	Az jobb gombjának hatására a gyorsmenü jelenik meg. A gyorsmenü felépítése az aktuális funkció szerint változik.
	Kijelölés	Geometria

	Elemek/Terhek	Eredménylekérdezés

1.13. Forró gombok

[Ctrl]+[W]	teljes ábra
[Ctrl]+[1]	X-Z sík
[Ctrl]+[2]	X-Y sík
[Ctrl]+[3]	Y-Z sík
[Ctrl]+[4]	perspektív ábra
[Ctrl]+[P]	nyomtatás
[Ctrl]+[A]	összes elemet kijelöli
[Ctrl]+[[]	nézet vissza (View Undo ) angol billentyűzet esetén
[Ctrl]+[]]	nézet újra (View Redo) angol billentyűzet esetén
[Ctrl]+[Ú]	nézet vissza (View Undo ) magyar billentyűzet esetén
[Ctrl]+[É]	nézet újra (View Redo) magyar billentyűzet esetén
[Ctrl]+[Z]	vissza (Undo)
[Shift]+[Ctrl]+[Z]	újra (Redo)
[Tab]	ablakok közti váltás
[Ctrl]+[R]	újrarajzolás (rajz frissítés)
[Ctrl]+[Q]	kilépés
[Ctrl]+[C]	másolás vágólapra
[Ctrl]+[G]	segédvonalak
[Alt]	ugrás a főmenüre
[+]	nagyít
[-]	kicsinyít
[Ctrl]+[O]	megnyit
[Ctrl]+[S]	mentés
[Delete]	kijelölt elemek/tulajdonságok törlése
[Ctrl]+[D]	kapcsolók
[Ctrl]+[L]	feliratozás
[Ctrl]+[Y]	szimbólumok
[F1]	helyzetérzékeny súgó
[F9]	Ábra felvétele a képtárba
[F10]	Dokumentáció-szerkesztő
[F11]	Fóliakezelő
[F12]	Táblázatkezelő
	Forró gombok a táblázatokban
[Ctrl]+[L]	válogatás az adatbázisból…
[Alt]+[F4]	kilépés
[Ctrl]+[Insert]	új adatsort illeszt a táblázatba.
[Ctrl]+[Delete]	az aktív adatsort törli.
[Ctrl]+[A]	mindent kijelöl
[F5]	a táblázat adott sorára ugrik.
[Ctrl]+[D]	formátum alapérték
[Alt]+[F]	az oszlop formátum értékének beállítása
[Ctrl]+[R]	eredménymegjelenítés módjának beálítása (eredménytáblázatoknál)
[Ctrl]+[G]	új szelvény szerkesztése (szelvénytáblázatoknál)
[Ctrl]+[M]	aktuális szelvény módosítása (szelvénytáblázatoknál)
[F1]	helyzetérzékeny súgó
[F9]	Táblázat hozzáadása dokumentációhoz
[F10]	Dokumentáció-szerkesztő
	Forró gombok a dokumentáció-szerkesztőben
[Ctrl]+[T]	szöveg beillesztése
[Alt]+[B]	oldaltörés
[Ctrl]+[W]	export RTF fájlba
[Ctrl]+[R]	nyomtatási kép
[Ctrl]+[P]	nyomtatás
[Delete] [Ctrl]+[Delete]	törlés

2. Menü

2.1. Fájl

Az egyes menüpontokat az alábbiakban részletezzük.

2.1.1. Új



	Egy új modell kiinduló adatainak megadása. A programrendszert az indítási állapotnak megfelelően beállítja. Az adatfájlok a háttértárolóra (merevlemez, floppy) a modellnév azonosítóval kerülnek felírásra.

2.1.2. Megnyitás

[Ctrl]+[O]	Egy már létező modell betöltését teszi lehetővé.
	A bemenő adatokat tartalmazó fájlok kiterjesztése .AXS, az eredmény adatokat tartalmazó fájloké .AXE .

2.1.3. Mentés

[Ctrl]+[S]

Az aktuális modell adatait menti le. A mentett adatok ugyanazzal az azonosító névvel tárolódnak, mint amilyennel betöltéskor hivatkoztunk rájuk. Amennyiben az aktuális modellnek még nem adtunk nevet úgy a ‘mentés névvel’ funkció aktivizálódik. Amennyiben a Beállítások/Alapbeállítások menüpontjában a Mentéskor biztonsági másolat bekapcsolt, mentés előtt a modell adatairól másolat készül mely az alábbi fájlba kerül : modellnév.^~AX.

2.1.4. Mentés névvel

Az aktuális modell adatait menti el egy új modellnévvel.

A régi modell (ha volt ilyen) az utolsó mentés állapotának megfelelően megmarad.

Lehetőség van arra, hogy a modellt AXIS 3.0, 3.5, 3.6, 4.0, 5.0 formátumba mentsük le.

2.1.5. Export



DXF fájl	Az aktuális modell geometriai hálózatát (vonalak, csomópontok) DXF formátumú fájlba menti a megadott fájlnév.DXF névvel. A hálózat térben, valós méretekkel kerül mentésre. Amennyiben a modell felület elemeket is tartalmazott, akkor azok is a DXF fájlba kerülnek, lehetőséget adva takart felületes megjelenítésre vagy fotorealisztikus ábrázolásra (pl.: 3D Studio^ä).

AOF fájl	Az AxisVM-ben létrehozott rúdszerkezetet AOF (AxisVM Object File) formátumban exportálja ArchiCAD 6.0 vagy 6.5 számára.
	*Az aof fájl-t az ArchiCAD csak akkor tudja beolvasni, ha az Axisvm65_70.apx fájlt bemásoltuk az AddOns könyvtárba.*

Xsteel fájl	Az Xsteel acélszerkezet konstruáló program által beolvasható adatfájlt hoz létre, amely tartalmazza a rácsrúd és rúdelemek i vég, j vég koordinátáit a hozzátartozó kmt-i adatokat, valamint a rúd térbeli elhelyezkedését meghatározó referenciát.

BoCad fájl	A BoCad acélszerkezet konstruáló program által beolvasható adatfájlt hoz létre, amely tartalmazza a rácsrúd és rúdelemek i vég, j vég koordinátáit a hozzátartozó kmt.-i adatokat, valamint a rúd térbeli elhelyezkedését meghatározó referenciát.
Kijelölt elemek exportálása	Beállítható, hogy csak a kijelölt elemek kerüljenek ki az exportált fájlba vagy a teljes modell.

2.1.6. Import



ArchiCAD .ach fájl		Belső formátumú fájlból beolvassa egy ArchiCAD modell szerkezeti objektumait (fal, födém, oszlop, gerenda, tető). Az itt beolvasott objektumok 3D háttérábraként megjeleníthetők, az objektum pontjai, vonalai szerkesztéskor felhasználhatók.
	Ha van már betöltött ArchiCAD modell, választhatunk, hogy felülírjuk vagy hozzáadjuk az új modellt. A program az importált fájlból az oszlop és gerenda objektumok geometriai adatainak felhasználásával automatikusan generálja a megfelelő szelvényeket. A kijelölt ArchiCAD objektumok tulajdonságai alapján automatikus statikai váz generálás kérhető. Az így generált statikai váz az AxisVM modell részévé válik. (Lásd: 3.9.18. ArchiCAD Modell)
	*Egy .ach fájl létrehozásához másoljuk be az Axisvm65_70.apx fájlt az ArchiCAD 6.5 vagy 7.0 program AddOns könyvtárába.*
	Egy ArchiCAD modell mentésének lépései: 1. Kapcsoljuk be azon szintek és objektumok megjelenítését, melyet ki akarunk menteni. 2. Állítsunk be perspektív megjelenítést a modellről. 3. Indítsuk el a Save As dialógust. 4. Válasszuk ki az AxisVM file formátumot a listából. 5. Adjuk meg a fájl nevét (fájlnév.ach). 6. Válasszuk ki a mappát, ahova a fájlt mentjük. 7. OK-val zárjuk le a dialógusablakot.

AutoCAD .dxf fájl	Egy DXF formátumú fájlból beolvassa a vonal hálózatot. A DXF file lehet AutoCAD 12, 13, 14 és 2000-es formátumú. A betöltött fájl a benne található fóliákkal együtt bekerül a fóliakezelőbe (Lásd… 2.3.3. Fóliakezelő), amely nyilvántartja a fájl adatait. Ha a DXF-fájl dátuma megváltozott, a program indításakor a Fóliakezelő ezt felismeri, és eldönthetjük, frissítjük-e a modellben tárolt fóliákat. Az íveket, köröket a program poligonná konvertálja amennyiben aktív hálózatként töltjük be, illetve körívként kezeli ha háttérábraként helyezzük el. A poligon sűrűségét az ívtől való maximális eltéréssel szabályozhatjuk. A hálózatot (vonalak, poligonok, ívek, csomópontok) a programban kétféleképpen használhatjuk fel, aktív hálózatként és háttérfóliaként: Aktív hálózat: Az így betöltött hálózat teljesen azonosan felhasználható/tovább szerkeszthető mintha a program saját geometria szerkesztőjében készült volna. Háttérfólia: Az így betöltött hálózat a képernyőn megjeleníthető, de a modell statikai vázához közvetlen nem használható fel. Olyan háttér ábraként használhatjuk mely segíti a tájékozódást az adatbevitel során (pl.: valamely építész programból átvehetünk födém alaprajzokat, épület metszet rajzokat, stb.).
	A háttérábra pontjait, vonalait a kurzor érzékeli, így a szerkesztés során mint segédpontok illetve segédvonalak felhasználhatók.
	Elhelyezés: Megadható a betöltendő DXF fólia alapsíkja.

	A háttérfólia zöld színnel jelenik meg.
	Maximális eltérés a körívtől: A körök, körívek poligonokká konvertálódnak, ahol a poligon sűrűségét az e táv határozza meg.


	Hálózatellenőrzés
	A hálózatban (esetlegesen) meglévő kettős csomópontok vonalak kiszűrésre kerülnek. Az ellenőrzés során a megadott intervallum értékénél közelebb levő kettős csomópontokat, vonalakat egyesíti. Az új csomópont koordinátája az eredeti csomóponti koordináták átlaga lesz.

	Elhelyezés Az elhelyezés gombot alkalmazva a DXF rajzot grafikusan elhelyezhetjük a koordinátarendszer tetszőleges helyére.

AxisVM .axs fájl	Az aktuális modellbe betölti a kiválasztott AxisVM modell bemenő adatait. A betöltés során keletkező kettős csomópontok és hálózati vonalak a beállított ellenőrzési intervallumnak megfelelően kiszűrésre kerülnek. Azokon a helyeken ahol különböző típusú vagy tulajdonságú elemek kerülnek fedésbe a program az aktuális modellben definiált elem típusát és paramétereit tartja meg. Az anyagtípusok, szelvények, referencia pontok és vektorok közül csak azok kerülnek betöltésre melyek az aktuális modellben még nincsenek definiálva. Amennyiben az importált modell tartalmaz tehercsoportot és kombinációt, akkor ezek új kombinációként kerülnek betöltésre valamint a definiált teheresetek is új teheresetként jelennek meg.
	Ha nincs tehercsoport és kombináció és az importált modell olyan teheresetet tartalmaz amely az aktuális modellben is létezik, akkor a két tehereset egyesítésre kerül. Amennyiben olyan teher szerepel egy elemen az összevonandó teheresetben, amely csak egyszer szerepelhet egy teheresetben (pl.: hőmérsékletváltozás) akkor csak az aktuális modellben megadott terhelés kerül figyelembe vételre. A részlet, metszet és perspektíva beállítási paraméterek szintén betöltésre kerülnek. Az azonos nevű részleteket és metszetek a program egyesíti.
	Az importáláskor az alábbi dialógus ablak jelenik meg.



	Az Elhelyezés gombot alkalmazva az AxisVM modellt grafikusan elhelyezhetjük a koordinátarendszer tetszőleges helyére.

Stereo Lithography .stl fájl	Egy STL formátumú bináris fájlból beolvassa a test felszínét leíró háromszöghálózat adatait. A hálózatban esetlegesen előforduló többszörös csomópontokat és elfajult háromszögeket beolvasás után kiszűri.

2.1.7. Fejléc



	Minden modellhez hozzárendelhető egy kétsoros fejléc szöveg mely tetszőlegesen kitölthető.
	*A fenti adatok valamennyi nyomtatott lap fejlécében megjelennek.*

2.1.8. Nyomtatóbeállítíás

	Az alapértelmezett nyomtató paramétereinek beállítása.

2.1.9. Nyomtatás

[Ctrl]+[P]	A nyomtatással kapcsolatos paraméterek beállítása.




	Kimenet A nyomtatás típusának megadása. Közvetlenül a nyomtatóra/plotterre, DXF fájlba, BMP fájlba,JPG, WMF/EMF fájlba.
	Nyomtató A nyomtató típusának és paramétereinek beállítása. Nyomtatás fájlba esetén egy név.prn kiterjesztésű fájlba történik a nyomtatás. A példányszám megadható. A Beállítás gomb a Windows nyomtatóbeállító ablakát hívja.
	Méretarány A nyomtatott rajz léptékének beállítása. Perspektív ábrán, látvány-terven és metafájl exportálása esetén a lépték nem állítható.
	Margók (nyomtató/DXF) A margók mértékegységének és méretének beállítása. Az előzetes nyomtatási képen a fogópontok segítségével a margók módosíthatóak.
	Bitmap méret (BMP) Megadható a bitmap felbontása dpi-ben (képpont/hüvelyk) illetve mérete képpontban, hüvelykben, mm-ben vagy cm-ben.
	Megtekintés A nyomtatott kép előrajzolása. Ha nyomtató a kimeneti eszköz, akkor az előzetes nyomtatási kép területén belül a kurzor kézzé változik. A bal gombot lenyomva és az egeret elhúzva a kinyomtatandó ábrát eltolhatjuk a kereten belül. Ez az eltolás csak a kinyomtatott rajzot befolyásolja.



	Fejléc A dátum, megjegyzés valamint a kezdő lapszám beállítása.
	Tájolás Álló vagy fekvő formátum kiválasztása.
	Színbeállítás Színes, szürkeskálás vagy fekete-fehér nyomtatás beállítása. Fekete-fehér nyomtatón színes nyomtatást választva a nyomtatómeghajtó végzi a színek szürke skálára konvertálását. Szürkeskála választása esetén a program végzi ezt az átalakítást. Ezért az első nyomtatás alkalmával célszerű megvizsgálni, hogy mely beállítással érhető el a kedvezőbb nyomtatási kép. Fekete-fehér nyomtatást választva a program valamennyi rajzelem fekete színnel jelenik meg.
	Papírméret A megfelelő papírméret kiválasztása Betűtípusok A nyomtatott betűk típusának és méretének beállítása.
	Tollvastagságok A rajz nyomtatásakor használatos tollvastagságok beállítása. Vastag vonallal rajzolja a program a támaszokat, közepes vastagságúak a szintvonalak, a metszet diagramok (az elmozdulás kivételével) és a gerenda vasalás diagramok. A rajz többi vonalához a vékony tollvastagság tartozik.
	Ablakok Beállítható, hogy csak az aktív ablakban megjelenő ábrát akarjuk nyomtatni vagy – több részre osztott grafikus munkafelület esetén – valamennyi ablakot egyszerre.
	Nyomtatás fájlba
	Kérhetjük a bemenő/kimenő adatok fájlba nyomtatását. Ekkor egy *név.prn* fájlba történik a nyomtatás, a prn-fájl a dialógus ablakban beállított könyvtárba kerül.


	A már meglévő kimeneti prn-fájl bővíthető vagy felülírható.
	Fájlba nyomtatást úgy is megvalósíthatunk, ha a Windows-ban a Start / Beállítások / Nyomtatók menüpont hatására megjelenő ablakban a választott nyomtató ikonjára jobb gombbal kattintva a megjelenő gyorsmenüből hívható Tulajdonságok / Részletek ablakban a nyomtatóportot FILE-ra állítjuk. Ekkor a prn-fájlok összefűzésére természetesen nincs lehetőség.
	Táblázatok nyomtatása, tartomány nyomtatás
	A táblázatból indított nyomtatás esetén megadható, hogy a táblázat melyik oldala (páros/páratlan) vagy mely tartományai kerüljenek nyomtatásra.
	Például: A tartományok mezőbe az 1,3,7-10,20-18 kifejezést írva sorrendben a táblázat 1., 3., 7., 8., 9., 10., 20., 19., 18. oldala kerül ki a nyomtatóra.

2.1.10. Nyomtatás fájlból

	A fájlba nyomtatott ill. fájlban összefűzött dokumentáció a következő dialógusablakból nyomtatható ki.



	Mód van több fájl egyszerre történő kinyomtatására is . A kinyomtatás sorrendjét a nyilak segítségével megválaszthatjuk illetve az egérrel a fájlneveket új helyükre húzhatjuk a listában.

2.1.11. Modelltár

Információt kérhetünk a lemezen lévő modellekről, valamint fájlműveleteket (másolás, átnevezés, törlés) végezhetünk rajtuk. A képernyőn megjelenő két ablakban az aktuális mappák külön-külön beállíthatók. A kijelölt fájlok az egyik mappából a másikba átmásolhatók. A kurzor (mutatónyíl) mozgatásával bármely modell nevére rámutathatunk és a betöltés ikonra kattintva betölthetjük.



	Új mappa Új mappa létrehozása adott névvel.
	Másol A kijelölt modell(-ek) másolása adott könyvtárba. Kérhető az eredményfájlok másolása is.
	Átnevez A kijelölt modell(-ek) átnevezése, vagy modell(-ek) mozgatása más könyvtárba.
	Töröl A kijelölt modell(-ek) törlése. Kérhető a modellhez tartozó mindkét adat fájl, vagy csak az eredmény fájl törlése.
	Betölt A kijelölt modell betöltése.
$	*Az AxisVM modell fájlokat ábra jelöli. Amennyiben a modell fájlhoz eredmény is tartozik, annak a jobb alsó sarka kék.*
	Megtekintés Aktuális modell hálózati rajzának megjelenítése, annak dimenzióitól függően elölnézet, felülnézet vagy perspektív ábrázolási móddal. Az ábra mellett megjelennek a modell adatai is.
	Bezárás Kilépés a modelltárból.

2.1.12. Anyagtár


	Az anyagtár a Fájl/Anyagtár menüből vagy a táblázatkezelőn keresztül érhető el.
	Az anyag adatbázis a statikusi gyakorlatban előforduló anyagok jellemzőit tartalmazza az MSz, Eurocode, Eurocode (német), DIN-1045 (német), DIN-1045-1 (német), NEN (holland), SIA-162 (svájci) és STAS (román) szabványok szerint. A felhasználó igénye szerint módosíthatja, bővítheti az anyagtárat. Több azonos nevű anyag megadása esetén az új anyag *anyagnév_sorszám* néven kerül be a táblázatba. Az itt szereplő anyagok bármely modellhez felhasználhatók. Az anyagok alábbi jellemzőit tartalmazza az adatbázis:
	anyag típusa: [acél, beton, fa, alumínium, egyéb],
	nemzeti szabvány, anyagszabvány,
	anyag neve,
	anyag ill. kontúrvonalának színe a látványterven

Számítási paraméterek:
Anyagmodell: izotróp / ortotróp
*E_x*	[kN/cm²]	Rugalmassági modulus a lokális x irányban
*E_y*	[kN/cm²]	Rugalmassági modulus a lokális y irányban
n	-	Poisson tényező
*a_T*	[1/°C]	Hőtágulási együttható
r	[kg/m³]	Sűrűség

	Fa anyag esetén: r légszáraz (12% nedvesség) testsűrűség, E hajlításvizsgálatokból származó rugalmassági modulus. A lassú alakváltozás nincs figyelembe véve.

	Beton anyag esetén: E rugalmassági modulus a tartós terhekhez tartozik (E_bt).

	Tervezési paraméterek:

EC		acél		folyáshatár
				szakítószilárdság
				folyáshatár (40mm <t< 100mm)
				szakítószilárdság (40mm <t< 100mm)
		beton		nyomószilárdság karakterisztikus értéke
				biztonsági tényező
			a	nyomószilárdság-csökkentő tényező
				kúszási tényező
MSz		acél		határfeszültség
				határfeszültség palástnyomásra
				szakítószilárdság
		beton		nyomási határfeszültség
		beton		húzási határfeszültség
DIN		beton		megengedett nyomófeszültség
DIN		beton		megengedett húzófeszültség
STAS		beton		nyomási határfeszültség
STAS		beton		húzási határfeszültség

	Új anyag megadása esetén, vagy létező anyag táblázatS valamely közvetlenül nem szerkeszthető oszlopára (pl. Nemzeti szabvány) kattintva egy dialógusablak jelenik meg, ahol az anyag valamennyi jellemzőjét, számítási és tervezési paraméterét megadhatjuk.

2.1.13. Szelvény tár

	A programrendszerhez kapcsolódik egy acél szelvény és egy beton keresztmetszet adatbázis, mely a táblázatkezelőn keresztül érhető el. Az adatbázisban megtalálhatóak az MSz, Euronorm és más szabványok acélszelvényei is.


	Új táblázatot hozhatunk létre a Fájl/Új szelvénytáblázat paranccsal. Meg kell adni a szelvénytáblázat nevét valamint hivatkozási nevét és típusát. A fájl az AxisVM program könyvtárban *fájlnév*.sec kiterjesztéssel kerül tárolásra.
	Módosítható az aktív szelvénytáblázat hivatkozási neve és a szelvény típusa vagy törölhető az adatbázisból.
	*A visszaállít (Undo) funkció az adatbázison végzett módosításokra nem működik.*
	A táblázatban grafikusan és numerikusan tetszőleges számú szelvény megadható, módosítható, törölhető. A szelvény táblázatok dBase formátumú fájlokból vagy a vágólapon keresztül feltölthetők. A Táblázatkezelőn belül a szelvényadatokat a grafikus információkkal együtt másolhatjuk egyik táblázatból a másikba. Más alkalmazásokba a vágólapon keresztül a numerikus szelvényadatok vihetők csak át. Új szelvényt bármely szelvénytáblázathoz hozzáadhatunk. Kérjünk új adatsort (Szerkesztés/Új adatsor vagy CTRL+INS vagy az eszköztár + gombja), és adjuk meg sorra a paraméterek értékét. Új szelvényt a szelvényszerkesztővel is definiálhatunk (Szerkesztés/Új szelvény grafikus megadása, CTRL+G). A szelvényszerkesztőben létező szelvény módosítására is van mód, ha van hozzá grafikus információ (Szerkesztés/Szelvény grafikus módosítása, CTRL+M).
	*I szelvények esetén a táblázatok az I_w torzulási inercia értékét is tartalmazzák. I***_waz acél tervezésnél kerül felhasználásra.
	Az adatbázisban megtalálható keresztmetszetek jellemzőinek értékei gyári szelvénykatalógusokból lettek feltöltve, ezért az értékeket az első felhasználás előtt ellenőrizni kell.

Acél szelvények

Szelvény	Jellemzők/generált adatok



	,

	Dunaújvárosi hidegen hajlított U szelvény.
	Dunaújvárosi hidegen hajlított C szelvény.
	Dunaújvárosi hidegen hajlított Z szelvény.
	Dunaújvárosi hidegen hajlított S szelvény.
	Dunaújvárosi hidegen hajlított J szelvény.

Egyes jellemzők a megadott képleteknek megfelelő értékkel szerepelnek, így kismértékben eltérhetnek a gyártók által megadott adatoktól.

Beton kmt.-ek

A leggyakrabban alkalmazott téglalap és kör keresztmetszetek szerepelnek az adatbázisban.

20x20-tól a 80x80 cm-es szelvényekig 2 cm és 5 cm-es lépcsőkben.

2.1.14. Grafikus szelvényszerkesztő

Szerkesztő billentyűk	Néhány billentyűnek kiemelt szerepe van:

[][¯][¬][®]	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) mozgatása az aktuális síkban.

[Ctrl] + [][¯][¬][®],	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) mozgatása az aktuális síkban a Ctrl szorzóval beállított lépésközzel.

[Shift]+ [][¯][¬][®],	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) mozgatása az aktuális síkban n·Da , egyedi a vagy a +n·90° irányszögű egyenesen.

[Esc], jobb gomb	A funkciók megszakítása.

[Enter], [Space] bal gomb	Parancs gombok. Menüelemek kiválasztására, funkciók végrehajtására, rámutatásos kiválasztásra használhatók elem kijelölésénél vagy lekérdezésénél.

[Tab]	Rajzterület és ikontábla közötti mozgás. (Dialógus ablakokban az információs mezők közötti mozgás.)

[Alt]	A vezérlő menü aktivizálása.

[+] [-]	Nagyítás/kicsinyítés. A nagyítás/kicsinyítési centrum a kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) aktuális pozíciója.
[Insert] vagy [Alt] + [Shift]	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) aktuális pozíciójára helyezi a relatív origót.

	A szelvényszerkesztőben megkülönböztetünk vékonyfalú és vastagfalú szelvényeket. Egy összetett szelvény csak azonos anyagú alkotóelemekből állhat. Az alkotóelemek lehetnek kör, téglalap, gyűrű, poligon és szelvénytári elemek. Az alkotóelemek elhelyezése után a program meghatározza a keresztmetszeti jellemzőket és főirányokat. A szelvény alkotóelemeit mozgatni, másolni, forgatni, tükrözni lehet. A szelvényszerkesztő ablak lezárása után az új szelvény megadott névvel a táblázatban eltárolható.

Vékonyfalú szelvények

	Egy új alkotóelem a bázispontja segítségével helyezhető el. Az alkotóelem bázispontját egy piros kör jelöli az ábrán. Az elem valamely pontjára kattintva a bázispont áthelyezhető.
Téglalap
	Téglalap definiálása b, v, a paraméterekkel.
	*A megadásnál b > v feltételnek teljesülnie kell.*

Körgyűrű
	Gyűrű definiálása a D (külső átmérő) és v (falvastagság) paraméterekkel. Ebben az esetben a program a gyűrű középvonalát automatikusan zárt tartományként kezeli, melyet szaggatott vonallal megjelenít.

Poligon	V vastagságú tetszőleges poligon definiálása. A szerkesztést az [Esc] vagy jobb gombjának lenyomásával vagy a poligon bezárásával lehet befejezni.
	*Zárt poligon megadása esetén a program nem rendel automatikusan zárt tartományt a poligonhoz. Ezt a ‘zárt tartomány’ ikonnal kell megadni.*
I szelvény
	I szelvény definiálása magasság, szélesség, öv és gerincvastagság megadásával.

Zárt szelvény
	Zárt szelvény definiálása magasság, szélesség és falvastagságok megadásával.

Szelvénytárból	Szelvény betöltés szelvénytárból. *Csak vékonyfalú szelvény választható ki.*

Zárt tartomány	Zárt tartomány jelölhető ki, amely a csavaró inercia számításnál figyelembe vételre kerül. Lásd később: Keresztmetszeti jellemzők számítása. Egy elemszakasz csak egy zárt tartományhoz tartozhat.

Feszültségpontok	A keresztmetszeten feszültségszámítási pontokat jelölhetünk ki. A keresztmetszet súlypontjában automatikusan felvételre kerül, ezt nem kell külön megadni. Megadható pontok száma maximum 8. A mozgatás funkciónál a feszültségpontok a keresztmetszettel együtt elmozgathatók.
Törlés	A Del gombot lenyomva megjelenik a kijelölő paletta. A kijelölő paletta lezárása után a kijelölt elemek, zárttartomány vagy feszültségpontok törlődnek.
Elem	Amennyiben olyan alkotóelem kerül törlésre amely zárt tartomány kontúrvonalához tartozott, akkor a zárt tartomány is törlődik.

Zárt tartomány	Törli a kijelölt zárt tartományokat.
	*A szelvénytárból betöltött elemekről nem törölhető a zárt tartomány.*

Feszültségpont	Törli a kijelölt feszültségpontokat.
	*A súlypontban lévő feszültségpont nem törölhető.*
Szerviz	Grid méret, a kurzor lépésköz, valamint a nagyítás/kicsinyítés szorzó beállítása.

Vastagfalú szelvények

Téglalap	Téglalap elem definiálása b (szélesség) és h (magasság) paraméterekkel.
Kör	Kör elem definiálása d (átmérő) paraméterrel.
I keresztmetszet	I alakú kmt. definiálása a₁, a₂, a₃, b₁, b₂, b₃ paraméterekkel. Az (a₁, a₃), (b₁, b₃) paraméterek közül egy-egy 0 értékűre is felvehető, így T, U, L keresztmetszetek is létrehozhatók.
Poligon	Poligonnal határolt kmt. megadása. A poligon szerkesztés az [Esc] vagy jobbgomb lenyomásával vagy a poligon zárásával befejezhető.
Szelvénytárból	Szelvénytári elem betöltése. *Csak vastagfalú szelvény választható ki.*
Lyuk	A lyuk kapcsoló aktiválásával a keresztmetszetbe téglalap, kör és tetszőleges zárt poligon alakú lyukat illeszthetünk a téglalap, kör és poligon ikonokkal. *Ebben az esetben a keresztmetszet csavaró inerciáját nem határozza meg a program.*
Feszültségpontok	A keresztmetszeten feszültségszámítási pontokat jelölhetünk ki. A keresztmetszet súlypontjában automatikusan felvételre kerül, ezt nem kell külön megadni. Megadható pontok száma maximum 8. A mozgatás funkciónál a feszültségpontok a keresztmetszettel együtt elmozgathatók.
Törlés	A Del gombot lenyomva megjelenik a kijelölő paletta. A kijelölő paletta lezárása után a kijelölt elemek vagy feszültségpontok törlődnek.
Elem	Törli a kijelölt elemeket.
Feszültségpont	Törli a kijelölt feszültségpontokat.
	*A súlypontban lévő feszültségpont nem törölhető.*
Szerviz	Grid méret, a kurzor lépésköz, valamint a nagyítás kicsinyítés szorzó beállítása.
Számítás	A program az alábbi keresztmetszeti jellemzőket számítja ki:

	Ax	x lokális tengelyirányú felület
	Ix	x lokális tengelyirányú inercia (csavaró)
	Iy	y lokális tengelyirányú inercia (hajlító)
	Iz	z lokális tengelyirányú inercia (hajlító)
	I_yz	centrifugális inercia
	Hy ⁽⁾	y lokális tengelyirányú kiterjedés (méret)
	Hz ⁽⁾	z lokális tengelyirányú kiterjedés (méret)
	yG ⁽⁾	a súlypontnak y lokális tengelyirányú pozíciója a keresztmetszetet magába foglaló téglalap bal alsó sarkához viszonyítva
	zG ⁽⁾	a súlypontnak z lokális tengelyirányú pozíciója a keresztmetszetet magába foglaló téglalap bal alsó sarkához viszonyítva
	I₁	főinercia (max)
	I₂	főinercia (min)
	a	I₁főinercia hajlásszöge az y lok. tengelytől

	A keresztmetszeti jellemzők számítása az alábbiak szerint történik:



	Vékonyfalú		Vastagfalú /tömör



	*Konkáv poligon ill. lyukas poligon I_x csavaró inerciáját nem számolja ki a program. Ezt az adatot a táblázatban meg kell adni.*
Főinerciák

	, a keresztmetszet lokális y tengelyéhez viszonyítva.

2.1.15. Kilépés

[Ctrl]+[Q] kilépés a programból.

2.2. Szerkesztés

2.2.1. Vissza

[Ctrl]+[Z]

Visszaállítja az utolsó parancs előtti állapotot (undo). A visszaállítható lépések száma beállítható a főmenü Beállítsok/Alapbeállítások /Adatbizton-ság/Visszaállítás menüpontjában (maximum 99).

A legördülő listában, ami az elvégzett műveletek időpontját is tárolja, kijelölhetjük, meddig lépjünk vissza.

2.2.2. Újra

[Shift]+[Ctrl]+[Z]

Hatástalanítja a Vissza parancsot (redo).

A legördülő listában, ami az visszavont műveletek időpontját is tárolja, kijelölhetjük, meddig lépjünk előre.

2.2.3. Mindent kijelöl

[Ctrl]+[A]	Lásd részletesen… 1.9.1. Kijelölés

2.2.4. Másolás

[Ctrl ]+[C]	Az aktuális ablak ábrájának másolása vágólapra.

2.2.5. Törlés

[Delete]	Kijelölt elemek törlése. Ha nem volt kijelölt elem, akkor megnyitja a kijelölő palettát, majd a törlés dialógust.

2.2.6. Táblázatkezelő

F12	Lásd részletesen… 1.7. Táblázatok

2.2.7. Dokumentáció szerkesztő

F10	Lásd részletesen… 1.8. Dokumentáció-szerkesztő

2.2.8. Ábra mentése képtárba

	Lásd részletesen… 1.8. Dokumentáció-szerkesztő

2.3. Beállítások

2.3.1. Megjelenítés


Szimbólumok
[Ctrl]+[Y]	Lásd részletesen… 1.9.11. Megjelenítés

Feliratozás
[Ctrl]+[L]	Lásd részletesen… 1.9.11. Megjelenítés

Kapcsolók
[Ctrl]+[D]	Lásd részletesen… 1.9.11. Megjelenítés

2.3.2. Szerviz



	Lásd részletesen… 1.9.12. Szerviz

2.3.3. Fóliakezelő

[F11]

	A fóliakezelőben együtt találhatóak az AxisVM-ben létrehozott, illetve a betöltött DXF és ArchiCAD-fóliák. A modellbe egyidejűleg csak egy Archi-CAD modellt tölthetünk be, DXF-fájlból viszont többet is. A program a kótázás indításakor – ha még nincs a modellben létrehozva AxisVM-fólia – automatikusan létrehoz egy Kóták nevű fóliát.
	A bal oldali fában kiválasztott fólia neve, színe, vonaltípusa, vonalvastagsága, láthatósága és érzékelhetősége a jobb oldali mezőkben állítható. Ha egy DXF-fájl nevét választjuk ki, akkor valamennyi, a DXF-fájlban található fólia jellemzőit egyszerre módosíthatjuk. Az AxisVM szerkezeti fóliák tulajdonságai nem változtahatóak. A Minden elemre alkalmaz… gomb lenyomása után megjelenő dialógusablakban beállíthatjuk, hogy a DXF-fólián lévő elemek mely tulajdonságaikat vegyék fel a fólia jellemzői szerint.
	A fóliák és teljes DXF-fájlok láthatóságát illetve érzékelhetőségét a fában a fólia neve előtt álló villanykörte illetve kurzor-ikonra kattintva is módosíthatjuk.

Új AxisVM fólia	Fólia létrehozásakor megadható a fólia neve, színe, vonalvastagsága.

Törlés	A kijelölt fólia vagy fájl törölhető.

AxisVM fóliák törlése	Az összes AxisVM fóliát törli.

DXF fóliák törlése	Az összes importált DXF fóliát törli.

Üres AxisVM fóliák törlése	A létrehozott AxisVM-fóliák közül törli azokat amelyek nem tartalmaznak elemeket.

Üres DXF fóliák törlése	Az importált DXF fóliák közül törli azokat, amelyek nem tartalmaznak rajzelemeket.

2.3.4. Vonalzók

	Vonalzók
	Lásd részletesen... 1.9.5. Vonalzók

2.3.5. Szabvány

A program szabványfüggő részei az itt választott szabványnak megfelelően működnek.

Szabványváltáskor a mértékadó teherkombinációk eltérő számítási módszerei miatt a tehercsoportok paraméterei a biztonsági tényezők kivételével törlődnek. Törlődnek a földrengésvizsgálat paraméterei és a földrengés teheresetek is.

Mivel az anyagjellemzők és bizonyos vasalási paraméterek értékét a különböző szabványok eltérően rögzítik, ajánlatos szabványváltáskor a megadott értékeket újra ellenőrizni.

2.3.6. Mértékegységek



	Itt lehetséges a programban alkalmazott mértékegységek és azok kiírási formátumainak beállítása. A jobb oldalon mindig a bal oldali listából választott kategóriába tartozó mértékegységeket látjuk. Választhatók az SI-ben rögzített mértékegységek vagy azok többszörösei (pl.: erő [N, kN…] hossz [m, cm, …]) vagy Brit ill. USA mértékegységek (pl.:erő: pound, hossz [feet, inch], stb.).
	Az egyedi beállítások egy megadott névvel elmenthetők és a későbbiekben visszatölthetők. A mértékegységek melletti legördülő listán beállítható a kiírás során megjelenő tizedesjegyek száma.

2.3.7. Gravitáció

	Gravitáció hatásirányának a beállítása. Az alapérték –Z, azaz a gravitáció a Z tengely mentén, negatív irányban hat.
	A gravitáció iránya lehet valamely globális koordináta tengely (X, Y, Z) iránya.

2.3.8. Alapbeállítások…



Adatbiztonság

Utoljára megnyitott fájlok listája	Itt állítható be a Fájl menülap alján látható, utoljára megnyitott fájlok száma és az utoljára használt fájl automatikus betöltése.
Automatikus mentés	Az automatikus mentés időközének beállítása 1-99 perc között. A beállított időközönként automatikus mentést végez. Az adatokat egy autosave.avm fájlba menti. Amennyiben a program futtatása közben valamilyen hiba következett be, és a program leállt, a következő indításnál a program felkínálja az utolsó mentett állapot visszaállítását.
Biztonsági másolat	Mentés előtti biztonsági másolat készítés beállítása. Biztonsági másolat csak az adatbemeneti fájlról készül. Biztonsági másolat: Mentés előtt a felülírandó fájlról másolatot készít. A létrehozott fájl neve: modellnév.~AX.
Visszaállítás	A visszaállítható műveletek számát határozhatjuk meg 1-99 között. A csoportos visszaállítás funkció kikapcsolása esetén az egy szerkesztési paranccsal létrehozott geometriai objektumok vonal elemenként állíthatók vissza.
Hálózati time-out	Hálózati hardverkulcs használata esetén, az itt beállított időérték lejárta után az adminisztrált AxisVM futtatást kilépteti, amennyiben ezen idő alatt hardverkulcs kezelés nem történt.

Színek	A program főablakának háttérszínét választhatjuk ki (fekete, sötétszürke, világosszürke vagy fehér). A feliratok, számok, szimbólumok, elemek színei a beállított háttérszínhez igazodnak.

Betűtípusok

	A képernyőn megjelenő feliratok, számok betűtípusának és méretének beállítása. Információs ablakokban megjelenő feliratok, számok betűtípusának és méretének beállítása. A mezőre kattintva a megjelenő dialógusablakban a beállítások elvégezhetőek.

Dokumentálási nyelv

	A nyomtatott táblázatok, rajzok feliratozási nyelvének kiválasztása. Választható nyelvek : magyar, angol, német.

2.4. Nézetek

Új
Elölnézet
[Ctrl]+[1]	Lásd részletesen… 1.9.3. Nézetek, perspektíva beállítás
Felülnézet
[Ctrl]+[2]	Lásd részletesen... 1.9.3. Nézetek, perspektíva beállítás
Oldalnézet
[Ctrl ]+[3]	Lásd részletesen... 1.9.3. Nézetek, perspektíva beállítás
Perspektíva
[Ctrl]+[4]	Lásd részletesen... 1.9.3. Nézetek, perspektíva beállítás
Perspektíva beállítása	Lásd részletesen... 1.9.3. Nézetek, perspektíva beállítás
Nagyítás
[+], [Ctrl]+[+]	Lásd részletesen... 1.9.2. Nagyítás, kicsinyítés
Kicsinyítés
[-], [Ctrl] + [-]	Lásd részletesen... 1.9.2. Nagyítás, kicsinyítés
Teljes ábra
[Ctrl]+[W]	Lásd részletesen... 1.9.2. Nagyítás, kicsinyítés
Eltolás
	Lásd részletesen... 1.9.2. Nagyítás, kicsinyítés
Forgatás
	Lásd részletesen... 1.9.3. Nézetek, perspektíva beállítás
Nézet vissza
	Lásd részletesen... 1.9.2. Nagyítás, kicsinyítés
Nézet újra
	Lásd részletesen... 1.9.2. Nagyítás, kicsinyítés

2.5. Ablakok

2.5.1. Információs paletták

Az Info, Koordináta, Színskála és Perspektíva paletta megjelenítésének ki-bekapcsolása.

Lásd részletesen... 1.10. Információs paletták

2.5.2. Vízszintes felosztás



	Vízszintesen kettéosztja az aktív ablakot. Az így létrejött ablakokban a megjelenítési paraméterek külön-külön beállíthatók. Ez előnyösen felhasználható geometriai szerkesztésnél, eredménykiértékelésnél és dokumentálásnál. Az aktív ablak a jobb felső saroknál lévő ikon segítségével teljes képernyő méretűre felnyitható ill. visszacsukható.

2.5.3. Függőleges felosztás



	Függőlegesen kettéosztja az aktív ablakot. Az így létrejött ablakok használata megegyezik a vízszintes felosztás után keletkezett ablakok használatával. Az ablakokat elválasztó keret egérrel megfogható és mozgatható.

2.5.4. Bezárás

Megszünteti az aktív ablakot.

2.6. Súgó


	A Súgó a program használatára vonatkozó tudnivalókat gyűjti össze. A programban helyzetérzékeny súgó is működik, azaz dialógusablakokban az F1 billentyű lenyomására azonnal a dialógusablaknak megfelelő súgó oldal jelenik meg.

2.6.1. Tartalom


	A Súgó (Help) tartalomjegyzéke.

2.6.2. Index

	Segítségével témák, kulcsszavak alapján kereshetünk.

2.6.3. A Súgó használata

	A Súgó (Help) használatának leírása.

2.6.4. Az AxisVM honlapja

	A beállított, alapértelmezett böngésző programot indítja és a www.axisvm.hu internet címre irányítja a felhasználót. A honlapon naprakész információk találhatóak a programrendszerről valamint le-tölthetök az aktuális frissítőcsomagok. Technikai támogatás az itt található email címen vagy telefonon kérhető.

2.6.5. AxisVM frissítése

	A beállított, alapértelmezett böngésző programot indítja és a www.axisvm.hu internet címre irányítja a felhasználót. A weblapról mindig letölhető a program legfrissebb kiadása.

2.6.6. A programról…

A program verziószámáról és az aktuális programösszeállításról, a kulcs sorszámáról és az esetleges időkorlátozásról ad információt.

2.7. Ikon menü

2.7.1. Új

	Lásd részletesen... 2.1.1. Új

2.7.2. Megnyitás

[Ctrl] + [O]	Lásd részletesen... 2.1.2. Megnyitás

2.7.3. Mentés

[Ctrl] + [S]	Lásd részletesen... 2.1.3. Mentés

2.7.4. Vissza

[Ctrl] + [O]	Lásd részletesen... 2.2.1. Vissza

2.7.5. Újra

[Shift]+[Ctrl]+[Z]

Lásd részletesen... 2.2.2. Újra

2.7.6. Rajzfrissítés

[Ctrl] + [R]	Újra felépíti a rajzot.

2.7.7. Fóliakezelő

[F11]	Lásd részletesen... 2.3.3. Fóliakezelő

2.7.8. Nyomtatás

[Ctrl]+[P]	Lásd részletesen... 2.1.9. Nyomtatás

2.7.9. Táblázatkezelő

Lásd részletesen... 1. 7 Táblázatok

2.7.10. Dokumentáció szerkesztő

	Lásd részletesen...1.8. Dokumentáció-szerkesztő

2.7.11. Képmentés

Lásd részletesen... 1.8. Dokumentáció-szerkesztő

3. Adatmegadás

3.1.Geometria

	A geometriai szerkesztőfelület szolgál arra, hogy segítségével a szerkezet geometriáját – vizuálisan is jól követhető módon – a program számára meghatározzuk majd szükség esetén módosítsuk azt. Ennek során a végeselemes modell hálózatát hozzuk létre amelyen a későbbiekben a végeselemeket definiáljuk. E hálózat építőelemei a csomópontok és a csomópontokat összekötő vonalak.

	Lemez, tárcsa, héj szerkezetek esetén a hálózat a felület geometriai középsíkjára illeszkedő összefüggő négyszög, ill. három-szög hálózatot jelent.



	Automatikusan generált háromszöghálózat.	Szerkesztéssel létrehozott négyszöghálózat.

Rúdszerkezet esetén a hálózati vonalak a rudak tengelyvonalait, a csomópontok a rudak kapcsolódási pontjait jelentik.

3.2.Szerkesztő felület



	A program indításakor automatikusan a geometriai szerkesztő modul lesz aktív. A geometriai szerkesztő felület egy térbeli koordináta-rendszer, amely koordináta síkjaival vagy tetszőleges perspektív ábraként jelenik meg a képernyőn. Új modell esetén ez az X-Z síkot jelenti, meglévő modell esetén pedig az utoljára használt nézetet. A képernyő felső részén, a szerkesztő ablak felett találjuk meg a geometriai szerkesztő eszközöket, ezek segítenek a szerkezeti modell létrehozásában. Részletes tárgyalásuk a 3.8. pontban történik. A munkafelületen megjelenő rajz ábrázolási paramétereit a baloldali ikontábla parancsaival állíthatjuk be. Lásd részletesen… 1.9. Ikontábla

3.2.1. A munkafelület felosztása ablakokra

	Bonyolult szerkezeteknél elengedhetetlen, hogy munka közben a szerkezetet különböző irányokból is láthassuk. A hatékony munka érdekében - hogy ne kelljen gyakran nézetet váltanunk – lehetőségünk van arra, hogy a modell egy időben több nézetével is megjelenjen a képernyőn.
	A funkció a Ablakok főmenüből érhető el az alábbi lehetőségeket kínálva:
Vízszintes felosztás	Az aktuális ablakot, függőleges oldala mentén két egyenlő méretű ablakra osztja úgy, hogy a felső marad az aktív.
	Lásd részletesen…2.5.2. Vízszintes felosztás

Függőleges felosztás	Az aktuális ablakot, vízszintes oldala mentén két egyenlő méretű ablakra osztja úgy, hogy a bal oldali marad az aktív.
	Lásd részletesen…2.5.3. Függőleges felosztás

Bezárás (Törlés)	Hatására az aktuális ablak eltűnik.
	Az aktuális ablak mindig az lesz amelyikre utoljára kattintunk, az ablakot kezelő funkciók csak ennél érhetők el. Az ablakosztással létrehozott ablakok mindegyikében tetszőleges nézet állítható be, és munka közben a szerkesztési műveletek eredménye mindegyiken azonnal megjelenik.

	Minden részablak teljes értékű szerkesztő ablak, tehát a geometriai szerkesztőben elérhető összes funkció használható rajta. Ezen felül, minden művelet bármelyik részablakban elkezdhető és tetszőleges részablakban folytatható ill. befejezhető.
	Hasznos tudni:
	művelet közben az aktuális ablak nézete is megváltoztatható
	néhány szerkesztési funkció perspektív nézeten nem vagy csak korlátozva használható.

3.3.Koordináta-rendszerek

Szerkezeti modellt egy térbeli, derékszögű koordináta-rendszerben helyezzük el még a síkbeli modellek esetén is. Így a szerkezet minden pontját három koordináta (X,Y,Z) jellemzi. A végeselemek definiálásához használhatunk végeselemekhez rögzített lokális, vagy referencia irányokhoz kötött, relatív koordináta-rendszereket is.

A geometria megadás könnyebbsége érdekében lehetőségünk van henger ill. gömb koordináta-rendszer használatára is.

Lásd részletesen... 3.3.2. Segéd (henger, gömb) koordináta-rendszerek

3.3.1. Alap (ortogonális) koordináta-rendszer

A programrendszer alap koordináta-rendszerként derékszögű, jobbsodrású (jobbkezes), térbeli koordináta-rendszert használ, amelyben meghatározhatjuk a szerkezet geometriai és egyéb jellemzőit. A szerkezet megjelenítéséhez választható képsíkok is az alap koordináta-rendszerben értendőek. A tengelyek elhelyezkedését és a pozitív irányú eltolódást ill. elfordulást a következő ábra mutatja.

	A geometriai szerkesztő modul alaprendszere is az előbb jellemzett ortogonális koordináta-rendszer.
	Új modell indításakor az X-Z képsík jelenik meg. A koordináta-rendszer kezdőpontját (origóját) a szerkesztő ablak bal alsó sarkánál megjelenő kék X jelöli. Az AxisVM kétfajta origót különböztet meg. A globális origó mozdulatlan, a segédháló-rendszer kezdőpontját adja. A globális origóhoz tartozó globális koordináták bármikor leolvashatók a koordináta ablak bal oldalán, kikapcsolt „delta” kapcsoló mellett. A relatív origó aktuális pozícióját kék X jelzi. A modell szerkesztése során a relatív origó [Alt]+[Shift] vagy az [Insert] lenyomásával bármikor áthelyezhető a kurzor egy adott pozíciójába, ami által egy lokális koordináta-rendszert definiálunk, aminek az áthelyezett origó a középpontja. Segítségével leolvashatunk tetszőleges ponttól távolságokat, vagy egy új elem megadásakor a képernyő tetszőleges pontjába áthelyezett relatív origótól adhatunk meg értékeket. A kötött irányok használatánál is lehetőséget ad tetszőleges kiinduló pont használatára. Egy új hálózati elem létrehozásakor a relatív origó automatikusan helyeződik át az aktuális pozícióba. Mindkét „delta” kapcsoló kikapcsolása esetén pozíciója megegyezik a globális origóéval.
	Hasznos tudni:
	X-Y és Y-Z képsíkban a harmadik tengely felénk, a képsíkból kifelé mutat, így a pozitív irányú eltoláskor a szerkezeti részlet hozzánk közeledik. X-Z síkban ezzel ellentétes irányba mutat a harmadik tengely, a képsíktól befelé, tehát pozitív irányú eltolásra a szerkezeti részlet távolodik tőlünk. A globális tengelyeket nagy betűvel, a lokálisakat kis betűvel jelöljük.

	Lásd még…3.9.3. Referenciák

3.3.2. Segéd (henger, gömb) koordinátarendszerek

	Egyes modelltípusok esetén segítséget nyújt, ha a szerkezet geometriáját nem csupán az ortogonális három irány (X, Y, Z) felhasználásával adhatjuk meg. Ezekben az esetekben rendelkezésünkre áll henger, ill. gömb koordinátarendszer is. A kettő közül mindig csak az egyik lehet aktuális az alap koordináta-rendszer mellett, bekapcsolásuk pedig a Beállítások / Szerviz / Szerkesztés / Segédkoordináták-nál található rádiógombokkal történhet.
	A henger koordináta-rendszer bekapcsolásakor a koordináta ablak jobb oldalán megjelenik a hozzá tartozó három jellemző. A henger koordináta-rendszer tengelye a h tengely, mindig képsíkra merőleges és pozitív iránya megegyezik az ortogonális harmadik tengely pozitív irányával. Így a h paraméterben lehet megadni egy pont képsíktól való távolságát, az r paraméterben a pont távolságát a henger tengelyétől, míg az a paraméterben a pontot és az origót összekötő egyenes irányszögét.
	A gömb koordináta-rendszerhez tartozó három paraméter közül R a pont távolsága az origótól, a paraméter, a pontot és az origót összekötő egyenes szöge a képsíkon mérve, b paraméter a pontot és az origót összekötő egyenes képsíkkal bezárt szögét adja meg és előjele a mélységi koordináta előjelével azonos.

	Henger koordináta-rendszer	Gömb koordináta-rendszer

3.4.Koordináta paletta



	A koordináta paletta segítségével tájékozódhatunk a kurzor pillanatnyi, globális vagy lokális koordináta-rendszerben vett pozíciójáról. Bal oldalán találhatjuk az ortogonális koordináta-rendszerhez tartozó koordináta értékeket, jobb oldalán pedig a segéd (henger vagy a gömb) koordináta-rendszerhez tartozókat. A koordináta értékek mellett található „delta” kapcsoló bekapcsolásával a lokális origóhoz tartozó koordináták jeleníthetők meg. Ezen funkció aktív voltát a koordináták mellett megjelenő kis d betűk jelezik.



	Az [Alt] + koordinátajel [X], [Y], [Z], [L], [R], [A], [B], [H], (a koordinátát jelölő betű) lenyomásával a koordinátához tartozó érték rögzíthető, ilyenkor a rögzített koordináta érték körül fekete keret jelenik meg. A funkció feloldása ugyan ezen billentyűkkel vagy az [Alt] + [Space] billentyűvel történik.



	Hasznos tudni:
	delta kapcsoló bekapcsolása hatással van a kötött irányok működésére is Lásd részletesen… 3.7.4. Kötött irányok

	Az a szög pozitív értékei:

3.5.Segédháló (grid) rendszer

	A szerkesztő ablakban képsíkok kiválasztása esetén megjeleníthető egy, a vizuális eligazodást segítő hálózat. Megjelenését tekintve két féle lehet:
	háló – a tengelyeket sárga egyenesek jelzik, a hálóvonalak szürkék
	pontrács – a tengelyeket sárga keresztek jelzik, a hálóosztásokat szürke pontok
	A segédháló osztása a három ortogonális irányban a Beállítások / Szerviz / Grid&Kurzor helyen külön-külön állítható. Ugyan itt lehet be-, ill. kikapcsolni a megjelenítést.
	Hasznos tudni:
	a segédhálót a kurzorlépés (snap) méretére beállítva olyan rács rendszert alakíthatunk ki, ahol csak a hálóvonalak metszéspontjaiba tehető csomópont, ami modulrendszerre épülő geometriánál jól áttekinthető szerkesztést tesz lehetővé.

3.6.Kurzorlépés (snap)

	Ezzel a funkcióval egy láthatatlan rácsot határozhatunk meg, amelyet aktivizálva a kurzor csak a rácspontokon mozog. A kurzorlépés a három ortogonális irányban különböző méretű lehet és a Beállítások / Szerviz / Grid & Kurzor / Kurzor lépésköz menüben állítható be.

	A Ctrl x mezőben beállítható szorzóval a kurzorlépés csökkenthető ill. növelhető a szorzónak megfelelő arányban. A szorzó szerkesztéskor a [Ctrl] billentyű lenyomva tartása esetén aktív.
	A kurzor lépésköz inaktívvá válik ha egy vonalra ráállunk. Ez esetben a kurzor a vonalon mozog.
	A kötött irányok használatánál a kurzor lépésköz a rögzített irányban van értelmezve, tehát a kurzor a kijelölt irányban fog a megadott kurzorlépéssel mozogni, mégpedig a három érték közül (DX, DY, DZ,) az elsőnél megadott értékkel.
	Lásd részletesen…3.7.4. Kötött irányok

3.7.Szerkesztést segítő kellékek

	A szerkesztést e segédfunkciók felhasználásával egyszerűbbé tehetjük.

3.7.1. Vonzáskör (aura)

	Ez a funkció segít abban, hogy a kurzort a képernyőn lévő elemekre, ill. azok kitüntetett pontjaira pontosan rá lehessen illeszteni.
	A vonalak és a megkülönböztetett pontok egy beállítható távolságból magukhoz vonzzák a kurzort. Ez a távolság (az aura nagysága), melyen belül ez a hatás érvényesül a Beállítások / Szerviz / Szerkesztés / Aura beállító ablakban állítható. A kurzor alakja mutatja, hogy milyen elemet azonosított a program egy adott helyen. Ezek a következők lehetnek:
	Csomópont
	Felezőpont
	Támasz
	Hálófüggetlen teher
	Vonal
	Felület
	Metszéspont
	Merőleges
	Vonalzó
	Tartomány
	Kóta, méretvonal
	Szövegdoboz, eredményfelirat

	Abban az esetben, ha egy helyen több különböző elemet is talál a program, akkor a fenti prioritás szerint jeleníti meg őket, mindig a fenti lista szerinti legkisebb sorszámú elem jelét mutatva.
	Dupla szimbólum jelenik meg, ha egy helyen takarásban több azonos elemet talál.
	Hasznos tudni:
	a koordináta ablakban olvashatjuk le, hogy a takarásban lévő azonos elemek (pl. pontok) közül melyik vonzotta magára a kurzort

3.7.2. Koordinátaérték számszerű megadása

	A modell szerkesztése során egy pont koordinátáit megadhatjuk úgy is, hogy közvetlenül a koordináta palettába írjuk be a koordináta értékeket. A koordináta mezőkbe két módon írhatunk:
	a koordináta betűjelét lenyomjuk, majd beírjuk az értékét
	kurzorral a kívánt mezőbe kattintunk, majd beírjuk az értékét
	Az így megadott értékek bekapcsolt „delta” mellett lokális, kikapcsolt „delta” mellett a globális koordináták. Több koordinátaérték megadásakor egymásnak ellentmondó értékek közül az utóbb megadottat veszi figyelembe.
	Hasznos tudni:
	Meglévő pontból adott távolságot, adott irányban könnyen felmérhetünk, ha a lokális origót a már meglévő pontba helyezzük, és a d a[°] koordinátához beírjuk az iránynak megfelelő szöget majd a d r[m] koordinátához beírjuk a távolságot.
	Szerkesztés közben a lokális origó bármikor, tetszőleges pontba áthelyezhető, így pl. egy vonal kezdő és végpontját két különböző ponttól mért koordinátákkal is megadhatjuk

3.7.3. Távolság mérése

	Meglévő pontok távolságát megtudhatjuk, ha bekapcsolt „delta” gomb mellett, az egyik pontra áthelyezzük az origót, majd a másik pontra visszük a kurzort és dL értéknél a távolságot leolvassuk.

3.7.4. Kötött irányok

	Szerkesztés közben bármikor – akár valamelyik szerkesztési funkció használata közben is – [Shift] gomb lenyomásával a kurzor mozgás irányát rögzíthetjük. A kötött irányok használata két szögértéken alapul:



	Da, alapértéke 15°
	[Shift] gombot lenyomva a kurzor a lokális origóból húzott, nDa irányszögű egyenesen mozog, ahol n értéke a kurzor pozíciójától függő legközelebbi érték.

	Egyedi a
	[Shift] gombot lenyomva a kurzor a lokális origóból húzott, Egyedi a vagy a + n·90° irányszögű egyenesen mozog.
	Da ill. Egyedi a használatakor figyelembe vett origó kétféle lehet: mindkét „deltá”-t kikapcsolva koordináta palettán, a globális origó, illetve bármelyik „deltá”-t bekapcsolva, a lokális origó a középpontja az irányrögzítésnek.


	Hasznos tudni:
	A Da-val és Egyedi a-val jellemzett irányrögzítés perspektív megjelenítésben nem működik.

	A kurzor mozgás irányát az alábbi módokon is rögzíthetjük:
	Vonalon vagy vonalzón álló kurzor esetén a [Shift] gomb lenyomása mellet, a vonal által meghatározott irányon mozog csak a kurzor. Ez a funkció perspektív megjelenítésben is működik.

	Ha a kurzor kitüntetett képernyőponton áll, a [Shift] gomb lenyomva tartása esetén a kurzor a relatív origót a kitüntetett ponttal összekötő egyenesen mozog tovább. Ez a funkció perspektív megjelenítésben is működik.

3.7.5. Koordináta zárolás

	Ezzel a funkcióval a koordináta paletta bármely adatát, egy kívánt értéken rögzíthetjük oly módon, hogy az a kurzor elmozdításakor annak értéke nem változik. Bekapcsolása és oldása a koordinátaérték betűjelének [Alt] gombbal való egyidejű lenyomásával történik.

3.7.6. Automatikus összemetszés

	Ha az automatikus összemetszés aktív állapotú akkor új hálózati elem létrehozásakor az egymást metsző vonalak metszéspontjába automatikusan csomópont generálódik és az elemeket ketté osztja.
	Aktiválása ill. kikapcsolása a Beállítások / Szerviz / Szerkesztés / Automatikus / Metszés menüpontban történhet.
	Felületelemként definiált elemeket felületelemekre osztja. Ha olyan elemeket metszünk, amikhez már végeselemeket is definiáltunk, akkor az így kapott új elemek öröklik az eredeti végeselem jellemzőit és a végeselemre definiált terheket.

3.8.Eszközök a geometriai szerkesztőben



	Ezek az eszközök szolgálnak új hálózati elemek létrehozására ill. később azok paramétereinek esetleges megváltoztatására. Itt találhatók az elemek megsokszorozásához, mozgatásához vagy alakjuk megváltoztatásához használható funkciók, segítségükkel feloszthatjuk meglévő elemeket ill. ellenőrizhetjük a megszerkesztett hálózatot.
	Hasznos tudni:
	Új elem létrehozásakor részletek használata esetén, ha az automatikus részletkezelés beállítás aktív (Beállítások / Szerviz / Szerkesztés / Automatikus / Részletkezelés), akkor a bekapcsolt részletek az új elemekkel automatikusan bővülnek.

3.8.1. Csomópont

	Ezzel a funkcióval hozható létre a végeselemes modell hálózatának alapeleme, a csomópont.
	Egy csomópont megadása az alábbi módokon történhet:
	1. bal egérgombbal kattintva a kurzor pillanatnyi helyén hozunk létre egy csomópontot
	2. koordináta palettán számszerűen megadott koordinátákkal hozunk létre egy csomópontot
	Meglévő vonalon is definiálható új csomópont. Ha az automatikus összemetszés aktív akkor a vonalra kattintva az új csomópont automatikusan két részre osztja a vonalat, ha inaktív, akkor a vonaltól független, különálló csomópontot hoz létre. Felületelemek határoló vonalain vagy azokon belül, az elem síkjában létrehozott új csomópont, aktív automatikus összemetszés esetén magát a felületelemet is újabb felületelemekre bontja. Olyan elemekre használva, amelyekhez már végeselemeket jellemzőket is definiáltunk, az új elemek öröklik az eredeti végeselem jellemzőit és a hozzárendelt terheket is.
	Hasznos tudni:
	Perspektív megjelenítésben új csomópontot csak koordinátákkal vagy már meglévő elemen hozhatunk létre.
	A hálózat ellenőrzésekor a szerkesztési pontosságnál közelebb lévő csomópontokat a program egyesíti.

3.8.2. Vonal



	Ezzel a funkcióval hozható létre a végeselemes modell hálózat másik építőeleme a vonal, ami a későbbiekben végeselemek definiálásakor jelenthet rúdelemet, merev testet, vagy felületelemet határoló vonalat.
	A funkció ikonja fölött a bal egérgombot lenyomva tartva az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

Vonal	Két végpontjával megadott vonalat hoz létre. A végpontokat megadhatjuk a megfelelő pozícióra állított a kurzor segítségével, vagy a koordináta palettán keresztül a megfelelő koordináta értékeket beírva. Perspektív megjelenítésben a funkció csak kitüntetett pontok között használható.

Poligon	Végpontokkal megadott vonalláncot hoz létre úgy, hogy a vonalláncon belül utolsónak rajzolt vonal végpontja automatikusan a következő vonal kezdőpontja. A vonallánc rajzolását az alábbi módokon lehet megszakítani:
	1. Az [Esc] billentyű egyszeri lenyomására az éppen rajzolt vonalláncot szakítja félbe
	2. Az Esc billentyű másodszori lenyomására a poligonrajzolás funkcióból is kilép
	3. 8 jobb gomb Gyorsmenü / Mégsem
	4. A vonallánc utolsó pontjára való ismételt kattintással
	Perspektív megjelenítésben a funkció csak kitüntetett pontok között használható.

Téglalap	Két átellenes sarokpontjával (átlójával) megadott, a koordináta tengelyekkel párhuzamos oldalú téglalapot hoz létre.

Elforgatott téglalap	Két oldalával megadott, a koordináta-tengelyekkel tetszőleges szöget bezáró téglalapot hoz létre.

	Az első sarokpont letűzése vagy az első oldal megadása után az [Esc] gombbal szakítható meg a funkció.
	Perspektív megjelenítésben csak kitüntetett képernyőpontok között használható.

	Hasznos tudni:
	Ha az automatikus metszés aktív a metszéspont helyén a program automatikusan csomópontot generál és a meglévő vonalat két részre osztja. Lásd részletesen…3.7.6. Automatikus összemetszés

3.8.3. Körív


	Körívre illeszkedő poligon rajzolása. A körívet, kört az ívfelosztásban beállított számú poligon szakaszra bontja a program. Az [Esc] gombbal szakítható meg a funkció.
	Körív megadása középpont, sugár és középponti szög segítségével. A funkció perspektív beállításban is alkalmazható.

	Körív megadása három pontjával. A funkció perspektív beállításban is működik.

3.8.4. Horizontális felosztás

	A funkció egy a képsíkkal párhuzamos és a mélységi koordinátával meghatározott síkban, a kurzor aktuális pozícióján átmenő vízszintes osztóvonalat hoz létre. A síkban található elemekkel létrejövő metszéspontok helyén új csomópontot iktat be. Ha olyan elemekre használjuk, amikhez már végeselemeket is definiáltunk, akkor az így kapott új elemek öröklik az eredeti végeselem jellemzőit és a végeselemre definiált terheket is.

	Perspektív megjelenítésben nem alkalmazható.
	Hasznos tudni:
	Mivel a funkció csak valamely képsíkkal (X-Z; X-Y; Z-Y) párhuzamos síkban működik, ezért olyan elemekre, amelyek ezektől eltérő síkban vannak úgy használható, hogy a megfelelő elemeket először valamelyik képsíkkal párhuzamos síkba forgatjuk, majd a felosztás után visszaforgatjuk őket eredeti pozíciójukba.
	Meglévő elemek elforgatása: Lásd részletesen…3.8.10. Forgatás

3.8.5. Vertikális felosztás

	A funkció egy a képsíkkal párhuzamos és a mélységi koordinátával meghatározott síkban, a kurzor aktuális pozícióján átmenő függőleges osztóvonalat hoz létre. A síkban található elemekkel létrejövő metszéspontok helyén új csomópontot iktat be. Ha olyan elemekre használjuk, amikhez már végeselemeket is definiáltunk, akkor az így kapott új elemek öröklik az eredeti végeselem jellemzőit és a végeselemre definiált terheket is.

	Perspektív megjelenítésben nem alkalmazható.
	Hasznos tudni:
	Mivel a funkció csak valamelyik képsíkkal (X-Z; X-Y; Z-Y) párhuzamos síkban működik, ezért olyan elemekre, amelyek ezektől eltérő síkban vannak úgy használható, hogy a megfelelő elemeket először valamelyik képsíkkal párhuzamos síkba forgatjuk, majd a felosztás után visszaforgatjuk őket eredeti pozíciójukba.
	Meglévő elemek elforgatása: Lásd részletesen…3.8.10. Forgatás

3.8.6. Négyszög felosztás, háromszög felosztás

	Négyszög, háromszög vagy vegyes hálózat generálása. Felhasználható felületszerkezetek végeselemes hálózatának generálásához.

Négyszög-felosztás I.		Négy tetszőleges térbeli pont között lineáris négyszög hálózatot készít. Ha a négy pont közül valamely szomszédos pontok között már volt vonal, akkor a hálózat osztásának megfelelően felosztja azt is. A funkció hívása után megnyíló ablakban külön-külön állítható a mezők száma mindkét irányban.
	Rajzolás közben piros szaggatott vonallal jelöli a program ha a kurzor olyan pozícióban van amin keresztül nem vehető fel hálózat (pl. konkáv négyszög). Szürke szaggatott vonallal jelöli a program azokat a kurzorpozíciókat, amiken keresztül, már csak torz elemeket is tartalmazó hálózatot lehet felvenni.
	Torz elemeknek tekinti a program azt a négyszöget, amelynek bármely belső szöge kisebb, mint 30° vagy nagyobb, mint 150°.



Négyszög-felosztás II.			A funkció működése megegyezik az előző “Négyszögfelosztás I.” funkciónál leírtakkal, de a négyszögek átlóját is generálja, így háromszög elemekből álló hálózatot kapunk. Az optimális alak eléréséhez hálózatgeneráláskor mindig a rövidebb átlót veszi fel.
	Rajzolás közben piros szaggatott vonallal jelöli a program ha a kurzor olyan pozícióban van amin keresztül nem vehető fel hálózat (pl. konkáv négyszög). Szürke szaggatott vonallal jelöli a program azokat a kurzorpozíciókat, amiken keresztül, már csak torz elemeket is tartalmazó hálózatot lehet felvenni. Torz elemeknek tekinti a program azt a háromszöget amelynek bármely belső szöge kisebb, mint 15° vagy nagyobb, mint 165°.



Háromszög-felosztás I.		Három tetszőleges térbeli pont között olyan, lineáris négyszög hálózatot készít amely az elsőként megrajzolt oldal mentén háromszög hálózati elemeket is tartalmaz. Ha a három pont közül valamely kettő között már volt vonal, akkor a hálózat osztásának megfelelően felosztja azt is.
	A funkció hívása után megnyíló ablakban állítható a mezők száma. Rajzolás közben piros szaggatott vonallal jelöli a program ha a kurzor olyan pozícióban van amin keresztül hálózat nem vehető fel. Szürke szaggatott vonallal jelöli a program azokat a kurzorpozíciókat, amiken keresztül, már csak torz elemeket is tartalmazó hálózatot lehet felvenni. A hálózat a háromszög harmadiknak megadott csúcspontjába futó oldalakkal párhuzamos. Torz elemnek tekinti a program azt a négyszöget amelynek bármely belső szöge kisebb, mint 30° vagy nagyobb, mint 150°. Torz elemnek tekinti a program azt a háromszöget amelynek bármely belső szöge kisebb, mint 15° vagy nagyobb, mint 165°.



Háromszög-felosztás II.		A funkció működése megegyezik az előző „Háromszögfelosztás I.” funkciónál leírtakkal, de a négyszögek átlóját is generálja, ami által csak háromszög elemeket tartalmazó hálózatot kapunk eredményül. Az átlók az elsőként megadott háromszög oldallal párhuzamosak.
	Torz elemnek tekinti a program azt a háromszöget amelynek bármely belső szöge kisebb, mint 15° vagy nagyobb, mint 165°. Rajzolás közben piros szaggatott vonallal jelöli a program ha a kurzor olyan pozícióban van amin keresztül nem vehető fel hálózat pl. konkáv négyszög. Szürke szaggatott vonallal jelöli a program azokat a kurzorpozíciókat, amiken keresztül, már csak túlságosan torz elemeket is tartalmazó hálózatot lehet felvenni. Torz elemeknek tekinti a program azt a háromszöget amelynek bármely belső szöge kisebb, mint 15° vagy nagyobb, mint 165°.

3.8.7. Vonalfelosztás

Ez a funkció meglévő vonalakra egy vagy több új csomópontot iktat be. A hálózati vonalat a program automatikusan két vagy több különálló vonalra osztja. A felosztani kívánt elemek kijelölése után felnyíló ablakban a következő lehetőségek közül választhatunk:

Arány szerint:

a vonalat két részre osztja és a felosztás rúdhossz szerinti arányát adhatjuk meg

Hossz szerint:

a vonalat két részre osztja és az osztópontnak a vonal i végétől mért távolságát adhatjuk meg

Egyenletes:

a vonalat n darab egyenlő részre osztja

sűrítés után

sűrítés előtt

Ha olyan elemekre használjuk, amikhez már végeselemeket is definiáltunk, akkor az így kapott új elemek öröklik az eredeti végeselem jellemzőit és a végeselemre definiált terheket is.

Hasznos tudni:

Definiált felületelemeket határoló vonalak felosztás osztása esetén az elem elveszti a hozzárendelt felületelem jellemzőket.

A funkció meghívása előtt is kijelölhetjük a felosztandó elemeket.

3.8.8. Metszéspont

	Amennyiben a hálózat szerkesztése folyamán az automatikus metszéspont generálás nem volt bekapcsolt, ezzel a funkcióval lehetőségünk van meglévő vonalak metszéspontját létrehozni. A kijelölt vonalak metszéspontjába a program csomópontot generál és a vonalakat a metszéspontnak megfelelő arányban felosztja. Ha olyan elemekre használjuk, amikhez már végeselemeket is definiáltunk, akkor az így kapott új elemek öröklik az eredeti végeselem jellemzőit és a végeselemre definiált terheket is.

	Hasznos tudni:
	A funkció meghívása előtt is kijelölhetjük a geometriai elemeket.

3.8.9. Eltolás

Növekménnyel	Geometriai elemek elmozgatása vagy megsokszorozása adott vektor irányában. N számú másolatot hoz létre a kijelölt szerkezetrészletről, az eltolásvektornak megfelelő távolságonként.
Felosztással	N számú másolatot hoz létre a kijelölt szerkezetrészletről, az eltolás-vektor N-ed részének megfelelő távolságonként.
Adott távolsággal	A d paraméterrel megadott távolságonként hoz létre másolatot az eltolás vektor irányában annyiszor, ahányszor a d távolság egészszer megvan az eltolásvektornak megfelelő távolságban.

Többszörösen	Tetszőleges számú másolatot hoz létre a kijelölt szerkezetrészről láncszerűen, oly módon, hogy egy-egy megadott eltolásvektor végpontja egyben a következő eltolásvektor kezdőpontja.
Mozgatás	A kijelölt szerkezetrészletet az eltolásvektorral definiált irányban és távolságra mozgatja.
DXF fóliával együtt	A funkció bejelölése esetén a művelet a DXF háttérfólia rajzelemeire is végrehajtódik.

	Összekötendő csomópontok:

Nincsenek	A program nem köt össze csomópontokat.

Kétszeresen kijelöltek	Az [Alt] gombot lenyomva tartva a már kijelölt csomópontokra való újbóli kattintással kétszeresen kijelölté válnak a csomópontok.Másoláskor a kétszeresen kijelölt pontokat köti össze a másolataikkal.


Összes	A kijelölt összes csomópontot összeköti a másolt csomópontokkal.
Elemek másolása	A funkció bekapcsolásával a geometriai elemekre definiált végeselemek öröklődnek a másolással létrehozott elemekre.
Terhek másolása	A funkció csak az elemek másolása funkció bekapcsolása esetén érhető el. Hatására a meglévő végeselemekre definiált terhek öröklődnek a másolással létrehozott elemekre.
Kóták másolás	Geometriai transzformációkban a kották és méretvonalak csak akkor másolódnak együtt a másolt csomópontokkal, ha ki vannak jelölve. A funkció kikapcsolása esetén a kijelölt kóták és méretvonalak sem másolódnak.

	Egy eltolási művelet végrehajtása a következő lépésekben történik:
	1. Rákattintunk az Eltol funkcióra.
	2. Kijelöljük az eltolni kívánt elemeket.
	3. OK a kijelölő táblán a kijelölés befejezéséhez (elfogadásához).
	4. A megnyíló ablakban kiválasztjuk a megfelelő eltolást és beállítjuk az ehhez tartozó szükséges paramétereket.
	5. OK.
	6. Megadjuk a vektor kezdőpontját és végpontját.
	Megjegyezzük, hogy a művelet értelemszerűen 2-3-1-4-5-6 sorrendben is végrehajtható.

	Hasznos tudni:
	Egy modellben többször előforduló szerkezeti egység esetén érdemes egy példányban felépíteni azt, definiálni a végeselemeket és terheket, majd ezután megsokszorozni a megfelelő számban.
	Az eltol funkció használata során, az eltolásvektor megadásakor felhasználhatjuk a képernyőn már meglévő csomópontokat, és vonalakat.

3.8.10. Forgatás

	Geometriai elemek adott centrum körüli elforgatása, megsokszorozása. A forgatás mindig képsíkra merőleges, a forgatási centrumon átmenő tengely körül történik. A forgatás szögét, a forgatási kezdőpontot és végpontot, a forgatás centrumával összekötő egyenesek képsíkon vett irányszögei adják.
	A Forgatás funkció meghívásakor megnyíló ablakban a következő lehetőségek közül választhatunk:
Növekménnyel	N számú másolatot hoz létre a kijelölt szerkezetrészletről, a forgatási centrum körül, adott forgatási szöggel történő elforgatással, a h paraméternek megfelelő magasságkülönbségekkel

Felosztással	N számú másolatot hoz létre a kijelölt szerkezetrészről, a forgatási centrum körül, adott forgatási szög N-ed részével történő elforgatással, a h paraméternek megfelelő magasságkülönbségekkel
Adott szöggel	a paraméterrel megadott szögenként hoz létre másolatot a forgatás irányában annyiszor, ahányszor az a szög egészszer megvan a forgatási szögben, a h paraméternek megfelelő magasságkülönbségekkel
Többszörösen	tetszőleges számú másolatot hoz létre a kijelölt szerkezetrészről a képsíkban, azonos forgatási centrum körül, másolatonként tetszőleges forgatási kezdőponttal és forgatási szöggel
Mozgatás	a kijelölt szerkezetrészletet a forgatási centrum körül, a forgatási szöggel elforgatja, a h paraméternek megfelelő magasságkülönbséggel
	DXF fóliával együtt: Lásd részletesen… 3.8.9. Eltol
	Összekötendő csomópontok: Lásd részletesen… 3.8.9. Eltol
	Elemek, terhek, kóták másolása: Lásd részletesen… 3.8.9. Eltol
	Perspektív megjelenítésben a forgatás csak Z tengellyel párhuzamos tengely körül történhet. Ilyenkor a forgatás kezdő és végpontja valamint a forgatás centruma csak kitüntetett képernyő pont lehet és a forgatás centrumán átmenő, az XY síkkal párhuzamos síkra vetített vetületeiket összekötő egyenesek határozzák meg a forgatás szögét.

3.8.11. Tükrözés

	Geometriai elemek másolása, mozgatása tükrözéssel.
Másolással	A Tükrözés dialógus ablakban a következő lehetőségek közül választhatunk: Másolatot hoz létre a kijelölt szerkezetrészről, a megadott tükörsíkra való tükrözéssel
Többszörösen Mozgatás	Tetszőleges számú má–solatot hoz létre a kijelölt szerkezetrészről, másolatonként külön megadott síkra. A kijelölt szerkezetrészt a megadott síkkal áttükrözi

	DXF fóliával együtt: Lásd részletesen… 3.8.9. Eltol
	Összekötendő csomópontok: Lásd részletesen…3.8.9. Eltol
	Elemek, terhek, kóták másolása: Lásd részletesen…3.8.9. Eltol

	Perspektív megjelenítésben tükrözés az XY síkra merőleges síkkal történik. Ilyenkor a tükrözési síkot csak a képernyő kitüntetett pontjaival lehet meghatározni.

3.8.12. Skálázás

	Geometriai elemek átméretezése, megsokszorozása megadott arány szerint. A skálázás tengelyek szerinti arányát (a skálázási faktort) a vonatkoztatási pont eredeti és új helye lokális koordinátáinak aránya határozza meg abban a lokális koordinátarendszerben, amelynek a skálázás centruma az origója. Egy pont új koordinátái, az eredeti koordinátáinak és a skálázás tengelyek szerinti arányának a szorzatai lesznek.
Növekménnyel	A Skálázás dialógus ablakban a következő lehetőségek közül választhatunk: N db másolatot hoz létre a ki-jelölt szerkezetrészletről, úgy hogy az n-edik másolat helyét az (eredeti koordináták · skálázási faktor · n) szorzattal kapjuk meg.
Felosztással	N db másolatot hoz létre a kijelölt szerkezetrészről, a megadott skálázási arányokkal oly módon, hogy az n-edik másolat helyét az (eredeti koordináták skálázási faktor n / N) szorzattal kapjuk meg.
Többszörösen	Tetszőleges számú másolatot hoz létre azonos skálázási centrummal és vonatkoztatási ponttal, a vonatkoztatási pont új helyét másolatonként megadva.
Átméretezés	A kijelölt szerkezetrészt a megadott skálázási arányokkal átméretezi.

	DXF fóliával együtt: Lásd részletesen… 3.8.9. Eltol
	Összekötendő csomópontok: Lásd részletesen…3.8.9. Eltol
	Elemek, terhek, kóták másolása: Lásd részletesen…3.8.9. Eltol
	Perspektív megjelenítésben a skálázás centrumát, a vonatkoztatási pontot és annak új helyét csak a képernyő kitüntetett pontjaival lehet meghatározni.

3.8.13. Ellenőrzés

	Ez a funkció szolgál arra, hogy eltávolítsuk a modellhálózatból vagy annak egy kijelölt részletéből a felesleges vonalakat és csomópontokat.
	A funkció egyesít minden olyan csomópontot amely az Intervallum paraméterben megadott távolságnál közelebb vannak egymáshoz, valamint egyesíti azokat a vonalakat amelyeket pontok közé generáltunk. Az egyesített csomópontok helyett új csomópontot hoz létre, azok geometriai súlypontjában. A funkció hívása után megnyíló ablakban állíthatjuk be az Intervallum értékét. A Független pontok és hálózatok megjelölése menüpont bekapcsolásakor jelzi a program, ha olyan szerkezetrészt talál, amelynek nincs összeköttetése más szerkezetrészekkel.

	Hasznos tudni:
	Nem szűri ki azt a hibát, amikor egy vonal és egy vele párhuzamos vonallánc van fedésben úgy, hogy a vonal valamint a vonallánc kezdő és végpontja megegyezik. Ebben az esetben az ellenőrzés indítása előtt használja a metszéspont funkciót, amely a fedésben lévő vonalakat összemetszi.

3.8.14. Felület

	Ezzel a funkcióval jelölhetjük ki azokat a hálózati részeket, amelyekre később felület végeselemeket definiálunk. Minden esetben amikor felületet (lemez, tárcsa, héj) akarunk modellezni olyan hálózatot kell szerkesztenünk, amely folytonos négyszög ill. háromszög hálózatot alkot. A Felület funkció kikeresi a kijelölt hálózati részből a négy vagy három vonallal határolt, konvex és sík területeket, ezeket regisztrálja és középpontjukat fehér ponttal megjelöli. Ki kell jelölni – egy vagy több lépésben – minden olyan hálózati vonalat, amely a modellezendő felület része. Felületelemként kizárólag így meghatározott felületek definiálhatók.


	Hasznos tudni:
	Azokat a négyszög területeket tekinti a program síknak, amelyek három sarokpontján átfektetett síktól a negyedik sarokpont a Beállítások / Szerviz / Szerkesztés / Szerkesztési pontosság paraméterben megadott értéknél jobban nem tér el.

3.8.15. Módosítás

	A már definiált geometriai elemek módosítása. A csomópont/vonal helyzetének a módosítása az alábbi lépésekben történhet: 1. A kurzorral álljunk rá a csomópontra/vonalra/felület középpontra. 2. Az 8 bal gomb lenyomva tartása mellett húzzuk el a csomópontot/vonalat. 3. Helyezzük át a csomópontot/vonalat felületet az új pozícióra, vagy írjuk be az új koordinátákat a koordináta palettán, majd nyomjon meg egy parancs gombot.
	Amennyiben több kijelölt csomópont és/vagy vonal van, akkor a módosítás az összes csomópont/vonal helyzetét megváltoztatja.
	Gyors módosítás: Egy csomópontra kattintva azonnal a táblázatba jut, ahol a koordinátákat átírhatja. Ha több kijelölt csomópont közül kattint az egyikre, akkor a táblázatban az összes kijelölt csomópont koordinátáját szerkesztheti.
	Kijelölt csomópontok egy síkba hozása, ha az a sík valamelyik koordinátasíkkal párhuzamos, például a következőképpen történhet:
	1. Kattintson valamelyik kijelölt csomópontra.
	2. A táblázatban jelölje ki a megfelelő koordináták oszlopát.
	3. A Táblázatkezelő Szerkesztés / Közös érték megadása menüpontja segítségével állítsa be a közös koordinátaértéket.

3.8.16. Törlés

[Delete]	A már definiált geometriai elemek törlése. A törlés az alábbi lépésekben történhet: 1. A Shift gomb lenyomva tartása mellett jelölje ki a törlendő geometriai elemeket. Kijelöléshez használhatja a kijelölő keretet is, vagy a kijelölő palettát. 2. Nyomja le a Del billentyűt. 3. A megjelenő dialógus ablakban kapcsolja be a törölni kívánt elemeket. 4.. OK gombbal zárja le a dialógus ablakot.

	Geometria Amennyiben a törölt geometriai elemhez már végeselem jellemzők is hozzá voltak rendelve, és teher volt rá megadva, akkor mind a hozzá rendelt végeselemek mind a terhek törlődnek.
	Elemek Amennyiben a törölt végeselemhez más elem is hozzá volt rendelve, (pl. lemez elemhez támasz vagy borda) vagy teher volt rá megadva, akkor mind a hozzá rendelt elemek mind a terhek törlődnek.
	Referencia A törölt referenciákkal együtt megszűnnek azon végeselemek definíciói és terhei is, melyekhez a referenciák tartoztak.
	A törlés csak a kijelölt elemekre hajtódik végre.

3.9.Elemek


A végeselemek jellemzőinek definiálása. Az egyes végeselemek az alábbi jellemzők megadását igénylik:

Véges-elem	Anyag	Szelvény	Referencia	Merevség	Felület
Rácsrúd	•	•	o
Rúd	•	•	•	o
Borda	•	•	o
Tárcsa	•		•		•
Lemez	•		•		•
Héj	•		•		•
Támasz			o	•
Merev test
Rugó			o
Kontakt			o
Kapcsolati			o	•

o: megadható, de nem kötelező

A funkcióval különböző típusú végeselemek definiálhatók. A definiálás során a végeselemeket meghatározó jellemzőket kell megadni. A következőkben a végeselemekhez kapcsolódó funkciók, definiálások leírása történik.

3.9.1. Anyag



	A szerkezet modelljében használt anyagok jellemzőinek megadása. A programrendszerhez csatolt adatbázisból is betölthetők adatok. Ha valamely korábban megadott anyagtípus törlésre kerül, azok az elemek melyekhez hozzá volt rendelve, törlődnek.
Betöltés adatbázisból	Az anyag adatbázis a statikusi gyakorlatban előforduló anyagok jellemzőit tartalmazza az MSz, Eurocode, DIN, NEN, SIA és STAS Szabványok szerint. Az itt szereplő anyagok bármely modellhez felhasználhatók. Az anyagok alábbi jellemzőit tartalmazza az adatbázis:

Anyag típusa: [Acél, beton, fa, alumínium, egyéb]
Nemzeti Szabvány
Anyagszabvány
Anyag neve
Színe
Kontúrvonal színe
Számítási paraméterek:
	E_x	Rugalmassági modulus lokális x irányban
	E_y	Rugalmassági modulus lokális y irányban
	n	Poisson tényező
	a	Hőtágulási együttható
	r	Sűrűség
		Anyagszín
		Kontúrvonal szín
	(E_y csak ortotróp anyag esetén különbözik E_x-től)

		Fa anyag esetén: r légszáraz (12% nedvesség) testsűrűség, E hajlításvizsgálatokból származó rugalmassági modulus. A lassú alakváltozás nincs figyelembe véve.
		Beton anyag esetén: E rugalmassági modulus a tartós terhekhez tartozik (E_bt).

		Tervezési paraméterek:
	EC		acél		folyáshatár
					szakítószilárdság
					folyáshatár (40mm <t< 100mm)
					szakítószilárdság (40mm <t< 100mm)
			beton		nyomószilárdság karakterisztikus értéke
					biztonsági tényező
				a	nyomószilárdság-csökkentő tényező
					kúszási tényező
	MSz		acél		határfeszültség
					határfeszültség palástnyomásra
					szakítószilárdság
			beton		nyomási határfeszültség
					húzási határfeszültség
	DIN		beton		megengedett nyomófeszültség
					megengedett húzófeszültség
	STAS		beton		nyomási határfeszültség
					húzási határfeszültség
Új adatsor	Új anyag megadása esetén az itt látható dialógusablak jelenik meg: Több azonos nevű anyag megadása esetén az újonnan megadott anyag *név_sorszám* néven kerül a táblázatba.
	A programrendszer lineárisan rugalmas (a Hooke-törvényt követő), izotrop vagy ortotróp anyagmodellt alkalmaz rácsrúd, rúd, borda, lemez, tárcsa, héj és támasz elem esetén. Nemlineárisan rugalmas anyagmodellt alkalmaz a program kontaktelem, határerős rugó, nemlineáris rácsrúd, nemlineáris támasz esetén valamint vasbeton lemezek lehajlás számításánál. A nemlineáris anyagmodellt csak nemlineáris számítás esetén veszi figyelembe a program.

	Az egyes végeselemek az alábbi anyagjellemzők megadását igénylik a számításhoz.

Végeselem		E	n	a	r
Rács rúd		•		•	•
Rúd		•		•	•
Borda		•		•	•
Tárcsa		•	•	•	•
Lemez		•	•	•	•
Héj		•	•	•	•
Támasz
Merev test
Rugó
Kontakt
Kapcsolati elem

3.9.2. Szelvény


	A rudak, rácsrudak, bordák keresztmetszet típusainak definiálása (a keresztmetszet állandó a rúdelem mentén). A szelvény adatbázisból is tölthetünk be szelvény jellemzőket. A keresztmetszeti jellemzőket a rácsrúd/rúd/borda elem lokális koordináta rendszerének megfelelően kell megadni.

	Minden új szelvényhez egy azonosító nevet rendelünk, majd az alábbi keresztmetszeti jellemzőket adjuk meg:

Név
Gyártási mód	Hengerelt, hajlított, hegesztett, egyéb.
Alak	I, U, L, Cső, Kör, Téglalap, C, Z, S, J, T, Zárt, egyéb

Ax	x lokális tengelyirányú felület
A_y	y lokális tengelyirányú nyírási felület (csak borda elemekhez)
Az	z lokális tengelyirányú nyírási felület (csak borda elemekhez)
Ix	x lokális tengelyirányú inercia (csavaró)
Iy	y lokális tengelyirányú inercia (hajlító)
Iz	z lokális tengelyirányú inercia (hajlító)
I_yz	centrifugális inercia
I_w	torzulási inercia I szelvények estén acél tervezéshez felhasznált érték
Hy ⁽⁾	y lokális tengelyirányú kiterjedés (méret)
Hz ⁽⁾	z lokális tengelyirányú kiterjedés (méret)
yG ⁽⁾	a súlypontnak y lokális tengelyirányú pozíciója a keresztmetszetet magába foglaló téglalap bal alsó sarkához viszonyítva
zG ⁽⁾	a súlypontnak z lokális tengelyirányú pozíciója a keresztmetszetet magába foglaló téglalap bal alsó sarkához viszonyítva
F.p.	feszültségpontok

Az elemek által használt valamennyi keresztmetszeti jellemzőt fel kell tölteni. Ha a táblázatból egy korábban megadott keresztmetszet típus törlésre kerül, akkor azok a rácsrúd, rúd és borda elemek is törlődnek, melyek az adott típusú keresztmetszettel rendelkeztek. A törölt elemek helyén a hálózati vonalak megmaradnak.

és/vagy nyírási felületek által a nyírási alakváltozások is figyelembe vehetők borda elemeknél.

ahol:

= nyírási keresztmetszeti tényező

S’_y= elcsúszni akaró rész statikai nyomatéka súlyponti y tengelyre

	Tájékoztató adatok a tényező értékéről:

3.9.3. Referenciák



	Végeselemek lokális koordináta rendszereinek térbeli rögzítését segítő referenciák definiálása. Referenciánként használhatók pontok, vektorok, tengelyek, síkok. A végeselemek térbeli pozícióját, orientációját valamint egyes jellemzők értelmezési rendszerét (keresztmetszeti jellemzők, igénybevételek, vasalási irányok) az elemhez rögzített lokális koordináta rendszer határozza meg. Felület elemeknél m_x, m_y,m_xynyomatékok, q_xz, q_yz illetve n_x, n_y, n_xy tárcsaerők, rúd elemeknél keresztmetszeti N_x, Q_y, Q_z erők ill. M_x, M_y, M_z nyomatékok ezekben a lokális koordináta rendszerekben értendők. A végeselemek lokális koordináta rendszerei referenciák segítségével definiálhatók.
	Gyors módosítás: Valamely referencia grafikus szimbólumára kattintva a Táblázatkezelő referenciatáblázata jelenik meg. Több kijelölt referencia valamelyikére kattintva a táblázat valamennyi kijelölt referencia adatait tartalmazza. A referenciavektor és -tengely megadása két ponttal, referenciasík megadása három ponttal történik. A program az irányvektorokat és a normálvektorokat a táblázat lezárása után normálja.
	A lokális koordináta rendszerek az alábbi színekkel jelennek meg a képernyőn: x = piros, y = sárga, z = zöld
	Az egyes referenciák megadását és felhasználását az alábbiakban tárgyaljuk:

Automatikus referenciák	Automatikus referencia rács, rúd elemekhez: Automatikus referencia választása esetén a program a rács és rúdelemekhez egy referencia vektort rendel az alábbiak szerint: Ha a rács vagy rúd tengelye a globális Z-vel párhuzamos, akkor a referencia vektor globális X irányú lesz. Minden egyéb esetben a referencia vektor a globális Z tengely irányú.
	Automatikus referencia borda elemekhez: Önálló borda elem esetén a referencia vektor hozzárendelés azonos a rúd elemeknél leírtakkal. Amennyiben a borda felületelemhez kapcsolódik, akkor az automa-tikus referencia vektor hozzárendelés az alábbi: A bordához kapcsolódó felület elemek lokális z tengelyeinek szögfelezőjével párhuzamos irányú vektor.
	Automatikus referencia felületelemekhez: A program a felületelemekhez egy referencia vektort rendel az alábbi szabályok szerint: Lokális x-tengely rögzítéséhez Ha a felület síkja párhuzamos a globlis X-Y síkkal akkor a referencia vektor globális X tengely irányú lesz. Minden egyéb esetben a két sík metszésvonalával párhuzamos lesz a referencia vektor. Lokális z-tengely rögzítéséhez Ha a felület síkja függőleges akkor a referencia vektor a globális origóba mutat. Minden egyéb esetben a referencia vektor a globális Z tengely irányába mutat

Referenciapont	Támaszelemek rúdelemek térbeli orientációjának (lokális rendszerének) és a felületeknek az x, z – tengely pozitív irányának kijelöléséhez. Minden rúdhoz hozzá lehet rendelni egy referenciapontot a globális koordináta rendszerben, mely az elem lokális koordináta rendszerének helyzetét határozza meg a térben (x, y, z lokális tengelyek) az x-z sík és a z tengely pozitív irányának rögzítésével.
	Rúdelem lokális rendszer definiálás referenciapont segítségével

	Felület elemek lokális z irányának meghatározása referenciapont segítségével.


	A pozitív lokális z-tengely irány abba a féltérbe mutat, melyben a referenciapont található. A z tengely merőleges a felületre (a referenciapontnak nem szükséges a z-tengelyen lennie).
	A referenciapontok piros színű + jelként jelennek meg a képernyőn.

	Felületelemek lokális x irányának meghatározása referencia pont segítségével.


	Referencia irányú támaszelemek esetén a megtámasztás irányának rögzítésére használhatók a referenciapontok az alábbiak szerint:

Több támaszelemhez hozzárendelt referencia pont esetén, valamennyi a referenciapont felé fog irányulni.

Referenciavektor

Felületelemek esetén a végeselem lokális koordináta-rendszere az x- tengely irányulásának rögzítésével és az előbbiekben bemutatott pozitív z irányt kijelölő referenciapont vagy -vektor segítségével egyértelműen definiálható. A referencia pont, vektor, tengely, sík valamelyikével a felület elemek pozitív x- tengely irányát tudjuk megadni az alábbiak szerint:

A felület elem lokális x tengelye párhuzamos lesz a referencia vektorral (a referencia vektornak a felület elem síkjával párhuzamosnak kell lennie).

Rúdelem lokális rendszer definiálás referenciavektor segítségével

Az elemhez rendelt referenciák meghatározzák az elem pozitív lokális x és z tengelyét melyből a pozitív y tengelyirány adódik a jobb sodrású koordináta-rendszernek megfelelően.

Referencia irányú támaszelemek esetén a megtámasztás irányának rögzítésére használhatók a referenciavektorok az alábbiak szerint:



	Több támaszelemhez hozzárendelt referencia vektor esetében valamennyi a referenciavektorral lesz párhuzamos.
Referenciatengely	A felület elem lokális x tengelye a referencia tengelyre mutat. (a referenciatengely nem mehet át a felület elem középpontján).

Referenciasík	A felület elem lokális x tengelye párhuzamos a felület és a referencia sík metszet vonalával (a referencia sík nem lehet párhuzamos a felület elem síkjával).


	A referenciák piros színnel jelennek meg a képernyőn.
	Az elemhez rendelt referenciák meghatározzák az elem pozitív lokális x és z tengelyét melyből a pozitív y tengelyirány adódik a jobb sodrású koordináta-rendszernek megfelelően.

3.9.4. Vonalelemek

Rácsrúdelem

	Két csomópontú egyenes tengelyű állandó keresztmetszetű térbeli elem. Csomópontonként maximálisan három eltolódási szabadságfokkal rendelkezik. A rácsrúd mindkét vége gömbcsuklókkal kapcsolódik a csomópontokhoz. Csak tengely irányú N_x(axiális) igénybevételek keletkeznek.

Definiálás	Ki kell jelölni azokat a hálózati vonalakat amelyekhez azonos anyag és keresztmetszeti jellemzőket rendelünk.
	Az ikonra kattintva a Betöltés anyagtárból dialógusablak jelenik meg. Itt új anyag / anyagok vehetők fel a modellbe.

	Az ikonra kattintva a Betöltés szelvénytárból dialógusablak jelenik meg. Itt új szelvény / szelvények vehetők fel a modellbe.

	Az ikonra kattintva a Grafikus szelvényszerkesztő jelenik meg. A megszerkesztett szelvény bekerül a modell szelvényei közé.

	Szelvény: A keresztmetszeti adatok közül kizárólag az A_x terület van figyelembe véve a merevségek számításakor.
	A rácsrudak a képernyőn piros vonallal jelennek meg.
	A rácsrúd lokális x-tengelyének irányítását az Auto választása esetén a program állítja be.
	A rácsrúd lokális y-, z-tengelyei referenciapont vagy -vektor hozzárendelésével állíthatóak be. Automatikus referencia választása esetén az irányokat a program állítja be (Lásd részletesen…: 3.9.3. Referenciák) Hatása kizárólag a hozzárendelt szelvény vizuális megjelenítésére van. Nemlineáris viselkedés: A rácsrúdakhoz hozzárendelhetők nemlineáris paraméterek. A rácsrúd lehet vagy csak nyomásra vagy csak húzásra aktív. Határerő megadásával a rácsrúd által felvehető legnagyobb erőt korlátozhatjuk.
	*A nemlineáris paramétereknek kizárólag nemlineáris statikai számítás esetén van hatása.*
	*Lineáris statika, rezgés I/II, kihajlás vizsgálatokban a rácsrudak kezdeti merevségükkel szerepelnek, valamint húzásra nyomásra egyformán viselkednek.*

Rúdelem

	Két csomópontú egyenes tengelyű állandó keresztmetszetű térbeli elem. Egy segédpont vagy vektor szükséges az elem térbeli helyzetének (lokális koordináta-rendszerének) rögzítéséhez.
	Csomópontonként maximálisan három eltolódási és három elfordulási szabadságfokkal rendelkezik. Három egymásra merőleges erő, egy normál és két nyíró (N_x, Q_y, Q_z), és három egymásra merőleges nyomaték, egy csavaró és két hajlító (M_x, M_y, M_z) keletkezik az elem adott keresztmetszetében.
	*Az i vég mindig a rúd kisebbik sorszámú végét jelöli.*
	A kezdőpont a lokális x tengely kezdőpontját jelenti. A végpont a lokális x tengely végpontját jelenti. Ha a lokális x iránya i®j (ld. az ábrát), akkor a kezdőpont az i vég. Ha j®i, akkor a kezdőpont a j vég.
Definiálás	Ki kell jelölni azokat a hálózati vonalakat, melyekhez azonos anyag, keresztmetszet és referencia jellemzőket rendelünk.
	Az ikonra kattintva a Betöltés anyagtárból dialógusablak jelenik meg itt új anyag/anyagok vehetők fel a modellbe.

	Az ikonra kattintva a Betöltés szelvénytárból dialógusablak jelenik meg itt új szelvény/szevények vehetők fel a modellbe.

	Az ikonra kattintva a Grafikus szelvényszerkesztő jelenik meg. A megszerkesztett szelvény bekerül a modell szelvényei közé.

	Automatikus referencia: A program a rudakhoz egy referencia vektort rendel az alábbi szabályok szerint: Ha a rúd tengelye a globális Z tengellyel párhuzamos akkor a referencia vektor a globális X tengely irányú. Minden más esetben a referencia vektor globális Z irányba mutat.

	A rúd lokális rendszere megfordítható. Beállítható, hogy i-ből j-be vagy j-ből i-be mutasson, illetve beálltható automatikusan, ekkor a program a rúdvégek koordinátái alapján veszi fel a kijelölt rudak lokáls x irányát.

	A definiált elemek a képernyőn kék színnel jelennek meg.
	Csuklók: A rúdvégi csuklós kapcsolatok megadása a rúd lokális koordináta-rendszerében. Alapértelmezésben a rudak mindkét végét befogottnak tekinti a program. Ha ettől eltérőt akarunk alkalmazni, ki kell jelölni azokat a rudakat, amelyeket azonos típusú rúdvégi kapcsolattal kívánunk ellátni. A kapcsolat definiálása a rúd kezdő és végpontjához rádiógombok bekapcsolásával történik.

	a rúdvég a csomóponthoz az adott elmozdulás-komponensekkel összekapcsolt.
	az adott rúdvégi elmozdulás szabadon létrejöhet.
	a rúdvég adott elfordulási merevséggel kapcsolódik a csomóponthoz.
	A hat kód az x, y, z lokális tengelyirányú igénybevételeknek felel meg.
	A mérnöki gyakorlatban gyakran előforduló csuklótípusok szöveges táblázatból kiválaszthatók és hozzárendelhetők a rúdelemekhez.

Kód

Kapcsolat típusa

Szimbólum

000001

csuklós kapcsolat z tengely körül

Mz nyomatékot nem tud átvenni.

000010

csuklós kapcsolat y tengely körül

My nyomatékot nem tud átvenni.

000011

csuklós kapcsolat y és z tengely körül

My, Mz nyomatékot nem tud átvenni.

000111

(gömbcsukló)

Mx, My, Mz nyomatékot nem tud átvenni csuklós kapcsolat x, y, z tengely körül.

010000

y tengely mentén görgős kapcsolat.

Qy nyíróerőt nem tud átvenni.

001000

z tengely mentén görgős kapcsolat.

Qz nyíróerőt nem tud átvenni.

Amennyiben egy rúdelem mindkét végén csavaró nyomatékot nem átvevő kapcsolatot hozunk létre (pl. gömbcsuklókkal), akkor merevtest jellegű mozgási lehetőséggel fog rendelkezni, ami nem megengedett (x tengely körüli forgás). Ilyen esetben a rúd egyik végén az x tengely körüli elfordulást meg kell gátolni.

pl.: kezdőpont végpont

Félmerev csukló:

A rúdvég kapcsolatok elfordulási merevségének megadása.

Félmerev csuklós kapcsolat esetén először beállítjuk a félmerev csukló rádiógombot, majd megadjuk az y ill. z tengelyhez tartozó elfordulási merevséget.

A kapcsolatokat nyomaték-relatív elfordulás karakterisztikáját modellező lineárisan rugalmas rugó merevségét a rúd lokális y, z tengelyeinek megfelelően kell megadni. Általában a kapcsolat valós nemlineáris nyomaték-(relatív)elfordulás karakterisztikájának a kezdeti merevségét, vagy annak egy hányadosát kell megadni.

kapcsolat: modell:

nyomaték-elfordulás diagram:

Az alkalmazási feltételeket az Eurocode 3 rögzíti.

Határnyomaték:

Befogott vagy félmerev rúdvég kapcsolatokhoz megadható határnyomaték érték is, amivel a csukló által felvehető nyomatékot korlátozhatjuk.

A határnyomaték paraméternek kizárólag nemlineáris statikai számítás esetén van hatása.

Tetszőleges rúdvégi csukló / görgő jelenlétét a program kék körrel jelzi.

A félmerev csuklót egy körben lévő kereszttel jelöli a program.

A gömbcsuklót piros körrel jelöli.

Bordaelem

Bordák modellezésére egy három csomópontú egyenes tengelyű állandó keresztmetszetű térbeli rúdelemet használhatunk. Borda elem a felületelemek éléhez és önálló elemként is definiálható. A bordák a felületelemek éleihez centrikusan vagy excentrikusan illeszthetők.

Egy élhez csak egy bordaelem rendelhető.

Definiálás során ki kell jelölni azokat a vonalakat melyekhez bordát rendelünk.

Anyag:
A borda anyaga eltérő is lehet a felület anyagától.

Szelvény:
A borda keresztmetszetet az alábbi ábrák szerint kell felvenni. Ennek megfelelően kell a saját súlyponti keresztmetszeti jellemzőit megadni.

Az ikonra kattintva a Betöltés anyagtárból dialógusablak jelenik meg itt új anyag/anyagok vehetők fel a modellbe.

Az ikonra kattintva a Betöltés szelvénytárból dialógusablak jelenik meg itt új szelvény/szevények vehetők fel a modellbe.

Az ikonra kattintva a Grafikus szelvényszerkesztő jelenik meg. A megszerkesztett szelvény bekerül a modell szelvényei közé.

referenciapont

Referencia:
A borda elem is rendelkezik lokális koordináta-rendszerrel, melynek x tengelye a borda tengelye, z tengelye a csatlakozó felület elemek z tengelyeinek szögfelezőjével párhuzamos (automatikus) vagy referencia pont ill. vektor által rögzített.

A borda keresztmetszeti jellemzőit ebben a koordináta-rendszerben kell megadni. Ha az élbe kettőnél több felület csatlakozik, és ezek közül egyet vagy kettőt kijelölünk a peremmel együtt, akkor a program borda definiálásakor az automatikus referenciát e felület vagy felületek lokális rendszerei alapján képezi.

Referencia pont

Excentricitás:
Az excentricitás a borda lokális z tengelyének irányában értendő és előjelét is ez határozza meg.

ahol: exc = a borda kmt. súlypontjának a felület súlypontjától vett előjeles távolsága.

Lemez modell esetén a borda excentricitása kizárólag a borda hajlító merevségét módosítja az alábbiak szerint:

Héj modell esetén a borda excentrikusan kapcsolódik a héj elemekhez, így hajlításból mind a héjban mind a bordában normálerő is keletkezik. Amennyiben a borda nem felületelem peremén helyezkedik el, excentricitást nem lehet megadni.

3.9.5. Felületelemek

	A felületek modellezésére egy hat ill. nyolc/kilenc csomópontú, sík felületű, izoparametrikus végeselemet használhatunk. Az elem alkalmas tárcsa, vékony lemez és vékony héjszerkezetek modellezésére a kis elmozdulások tartományában. A vastagság kisebb mint a legkisebb jellemző lemezméret tizede, a lemez vagy héj lehajlása (w) nem lehet nagyobb az elem vastagságának 20% -ánál.

	Íves felületek és oldalak síkokkal és egyenes oldalakkal közelíthetőek, ami nem minden esetben vezet kielégítő pontossághoz. Az elem háromszög ill. konvex négyszög kell legyen, oldalméreteinek aránya ne legyen kisebb 1 / 5 -nél, és a vastagság/hossz aránya ne legyen kisebb 1 / 100 -nál.

Tárcsaelem

	Hat ill. nyolc csomópontú elem. Alkalmazható síkbeli feszültség (), vagy síkbeli alakváltozási () állapotban.
	*A tárcsa csak síkjában terhelhető elem. Ettől eltérő irányú terhelést nem tud felvenni.*
	Tárcsa igénybevételként n_x, n_y, n_xy tárcsa erőket kapunk, valamint meghatározásra kerülnek az n₁, n₂ főigénybevételek és a_n irányszög.
	Definiáláskor az alábbi adatokat kell megadni:
	Síkbeli alakváltozás/síkbeli feszültség állapot Anyag Vastagság Referencia pont/vektor/tengely/sík/ lokális x-hez Referencia-pont/vektor lokális z-hez

	Az ikonra kattintva a Betöltés anyagtárból dialógusablak jelenik meg, ahol új anyag vehető fel a modellbe.
	Automatikus referencia: A program a felületelemekhez egy referencia vektort rendel az alábbi szabályok szerint: Lokális x-tengely rögzítéséhez Ha a felület síkja párhuzamos a globális X-Y síkkal akkor a referencia vektor globális X tengelyi rányú lesz. Minden egyéb esetben a két sík metszésvonalával párhuzamos lesz a referencia vektor. Lokális z-tengely rögzítéséhez Ha a felület síkja függőles akkor a referencia vektor a globális origóba mutat. Minden egyéb esetben a referencia vektor a globális Z tengely irányába mutat

	A tárcsaelemek középpontját kék színnel jelöljük.

Lemezelem

	Hat csomópontú Lagrange illetve Kilenc csomópontú Heterosis típusú elem, mely a Mindlin-Reissner elméletnek megfelelően az alakváltozások számításakor a nyíróerők hatását is figyelembe veszi.
	*A lemez csak síkjára merőlegesen terhelhető elem. Ettől eltérő irányú terhelést nem tud felvenni.*
	Lemez igénybevételként m_x, m_y, m_xy nyomatékokat és q_x, q_y lemez síkjára merőleges nyíróerőket kapunk, valamint meghatározásra kerülnek az m₁, m₂ főigénybevételek, a_m irányszög és q_R eredő nyíróerő.
	Definiáláskor az alábbiakat kell megadni:
	Anyag Vastagság Referenciapont/-vektor/-tengely/-sík lokális x-hez Referenciapont/-vektor lokális z-hez
	Az ikonra kattintva a Betöltés anyagtárból dialógusablak jelenik meg.
	Automatikus referencia: A program a felületelemekhez egy referencia vektort rendel az alábbi szabályok szerint: Lokális x-tengely rögzítéséhez Ha a felület síkja párhuzamos a globális X-Y síkkal akkor a referencia vektor globális X tengely irányú lesz. Minden egyéb esetben a két sík metszésvonalával párhuzamos lesz a referencia vektor. Lokális z-tengely rögzítéséhez Ha a felület síkja függőleges akkor a referencia vektor a globális origóba mutat. Minden egyéb esetben a referencia vektor a globális Z tengely irányába mutat

	A lemez elemek középpontját piros színnel jelöljük.
Héjelem

	A sík héjelemet a lemezelem és a tárcsaelem összekapcsolásából nyerjük. Sík héjelemek esetén a tárcsa és lemez hatás egymástól független.
	*A héj síkjában és síkjára merőlegesen egyaránt terhelhető elem.*
	Igénybevételként tárcsa és lemez igénybevételeket kapunk a Tárcsa és Lemez elemeknél leírtak szerint.
	Definiáláskor az alábbiakat kell megadni:
	Anyag Vastagság Referenciapont/-vektor/-tengely/-sík lokális x-hez Referenciapont/-vektor lokális z-hez
	Az ikonra kattintva a Betöltés anyagtárból dialógusablak jelenik meg.
	Automatikus referencia: A program a felületelemekhez egy referencia vektort rendel az alábbi szabályok szerint: Lokális x-tengely rögzítéséhez Ha a felület síkja párhuzamos a globális X-Y síkkal akkor a referencia vektor globális X tengelyi rányú lesz. Minden egyéb esetben a két sík metszésvonalával párhuzamos lesz a referencia vektor. Lokális z-tengely rögzítéséhez Ha a felület síkja függőles akkor a referencia vektor a globális origóba mutat. Minden egyéb esetben a referencia vektor a globális Z tengely irányába mutat

	A héjelemek középpontját zöld színnel jelöljük.

3.9.6. Csomóponti támasz

A támaszelem egy rugó, melynek egyik vége egy fix ponthoz, a másik vége a megtámasztott csomóponthoz kapcsolódik. Minden ilyen rugó rendelkezhet saját tengelye irányában eltolódási és elfordulási merevséggel.

	A megtámasztás iránya lehet: globális referencia irányú rúdhoz/bordához relatív élhez relatív
	A támaszmerevségek alapértéke 1.000E+10 [kN/m], [kNm/rad].
Globális	A globális koordináta tengelyekkel párhuzamos irányú támaszelem. Először azokat a csomópontokat kell kijelölni, melyekhez azonos típusú támaszelemet akarunk rendelni, majd meg kell adni a hozzá tartozó merevségeket. A támaszmerevségeket eltolódásra (RX, RY, RZ) és elfordulásra (RXX, RYY, RZZ ) kell megadni.
	*Egy csomópontra csak egy globális támasz adható meg. Felületelem oldalfelező pontja csomóponti támasszal nem támasztható meg.*

Referencia irányú	Referencia ponttal vagy vektorral kijelölt irányú támasz. Egy csomóponthoz több támaszelemet is csatlakoztathatunk. A csomópontok kijelölése után meg kell adni az eltolódási R_x, és elfordulási R_xx merevségeket.
	Az irányt az elem csomópontja és referenciapontja vagy referenciavektora határozza meg az alábbiak szerint:


	Több támaszelemhez hozzárendelt referencia pont esetében valamennyi a referenciapont felé fog irányulni.	Több támaszelemhez hozzárendelt referencia vektor esetében valamennyi a referenciavektorral lesz párhuzamos.

Rúdhoz/ bordához relatív	Rúd/borda lokális koordináta tengelyek irányaiba mutató támaszelemek. Először azokat a rudakat/bordákat kell kijelölni, melyek csomópontjaihoz azonos típusú támaszelemeket akarunk rendelni, majd meg kell adni a hozzá tartozó merevségeket.
	A támasz merevségeket eltolódásra (Rx, Ry, Rz) és elfordulásra Rxx, Ryy, Rzz) kell megadni.
Élhez relatív	Felület él tengelyéhez viszonyított relatív x, y, z irányú támaszelemek. ahol: x = felület éle által kijelölt tengely y = felület síkjában fekvő, x-re merőleges felület belsejébe mutató tengely z = felület síkjára merőleges, referenciapont felőli féltérbe mutató tengely
	Ki kell jelölni a peremeket és csomópontokat, majd meg kell adni a támaszhoz tartozó merevségeket. Ha a felületperembe két felület csatlakozik, a z tengely a felületek által bezárt szög szögfelezőjére illeszkedik, az y tengely pedig erre és az x tengelyre egyaránt merőleges.
	Ha a kijelölt felületperemhez több felület is csatlakozik, definiáláskor a csomópont és a perem mellett kijelölhetünk egy vagy két felületet is, ekkor a támasz lokális rendszerét a program a fentiek alapján, a kijelölt felületek figyelembevételével határozza meg. A támasz merevségeket eltolódásra (Rx, Ry, Rz) és elfordulásra Rxx, Ryy, Rzz) kell megadni.
Nemlineáris viselkedés	Nemlineáris viselkedés esetén, valamennyi elmozdulási komponensre kiválasztható csak húzási merevséggel, csak nyomási merevséggel, vagy határérõvel rendelkezõ erõ-elmozdulás karakterisztika, mely ez esetben a merevségek megállapításának az alapja.
F	Ezeket a paramétereket csak nemlineáris statikai számítás esetén veszi figyelembe a program, minden más esetben (Lineáris statika, Rezgés I/II, Kihajlás) a támaszok kezdeti merevségükkel szerepelnek a számításban.

Támasz számítása

	A Csomóponti támasz dialógusablak Számítás gombjára kattintva a ponttámaszként szolgáló oszlop geometriai és anyagjellemzői illetve az oszlop alján és tetején megadott X és Y tengely körül csuklós vagy merev kapcsolatok ismeretében a program meghatározza az eltolódási és elfordulási támaszmerevségeket.

3.9.7. Élmenti támasz



	A megtámasztás iránya lehet: globális rúdhoz/bordához relatív élhez relatív
	Felületelem él, rúd, borda folytonos megtámasztását biztosítja. A folytonos megtámasztás Winkler típusú rugalmas ágyazást biztosít. Azokat a felületelemeket, rudakat, bordákat kell kijelölni, amelyek éleihez azonos típusú támaszt akarunk rendelni, majd meg kell adni a hozzátartozó merevségeket.
	A támasz merevségek alapértéke 1.000E+05 [kN/m/m], [kNm/rad/m].
Globális	A globális koordináta tengelyekkel párhuzamos irányú élmenti támaszok. A támasz merevségeket eltolódásra (Rx, Ry, Rz) és elfordulásra Rxx, Ryy, R zz) kell megadni.
Rúdhoz/ bordához relatív	Rúd/borda megtámasztása a lokális koordináta rendszerükkel párhuzamos irányban. A megtámasztás Winkler típusú rugalmas ágyazást biztosít. A rugalmas ágyazás húzásra, nyomásra azonosan viselkedik, egy elemen belül konstans értékű.
	*A rugalmasan ágyazott rudat/bordát minden esetben legalább 4 részre fel kell osztani.*
	A támasz megadásakor a program ellenőrzi az alábbi összefüggést, és közli a szükséges felosztások számát.
	, ahol L a rúd hossza.
	A rugalmasan ágyazott rudaknál a közbenső igénybevételek számítása a két rúdvég között lineáris interpolációval történik (ezért is szükséges az ágyazott rudakat kellően sűrűn felosztani).

Élhez relatív	Felület él tengelyéhez viszonyított relatív x, y, z irányú élmenti támasz, ahol a relatív koordináta-rendszer az alábbi: x = felület éle által kijelölt tengely y = felület síkjában fekvő x-re merőleges felület belsejébe mutató tengely z = felület síkjára merőleges, referenciapont felőli féltérbe mutató tengely
	Ha a felületperembe két felület csatlakozik, a z tengely a felületek által bezárt szög szögfelezőjére illeszkedik, az y tengely pedig erre és az x tengelyre egyaránt merőleges.
	Ha a kijelölt felületperemhez több felület is csatlakozik, a perem mellett definiáláskor kijelölhetünk egy vagy két felületet is, ekkor a támasz lokális rendszerét a program a fentiek alapján a kijelölt felületek figyelembevételével határozza meg. A támaszmerevségeket eltolódásra (Rx, Ry, Rz) és elfordulásra (Rxx, Ryy, Rzz) kell megadni.
	Az élmenti támasz egy felület élen belül konstans értékű.
Nemlineáris viselkedés	Nemlineáris viselkedés esetén, valamennyi elmozdulási komponensre kiválasztható csak húzási merevséggel, csak nyomási merevséggel, vagy határérõvel rendelkezõ erõ-elmozdulás karakterisztika, mely ez esetben a merevségek megállapításának az alapja.
F	Csak nemlineáris statikai számítás esetén veszi figyelembe a program, minden más esetben (Lineáris statika, Rezgés I/II, Kihajlás) a kezdeti merevségükkel szerepelnek a számítás alatt.

Támasz számítása

	Globális vagy élhez relatív élmenti támasz megadásakor a dialógusablak Számítás gombjára kattintva az éltámaszként szolgáló fal geometriai és anyagjellemzői illetve a fal alján és tetején megadott csuklós vagy merev kapcsolat ismeretében a program meghatározza az eltolódási és elfordulási támaszmerevségeket.

3.9.8. Felületi támasz



	Felület elem megtámasztása a lokális koordináta rendszerével párhuzamos irányokban. A megtámasztás Winkler típusú rugalmas ágyazást biztosít, melynél az eltolódási merevséget kell megadni (R_x, R_y, R_z). A rugalmas ágyazás húzásra, nyomásra azonosan viselkedik, egy felület elemen belül konstans értékű. A támasz merevségek alapértéke 1.000E+04 [kN/m/m²].
Nemlineáris viselkedés	Nemlineáris viselkedés esetén, valamennyi elmozdulási komponensre kiválasztható csak húzási merevséggel, csak nyomási merevséggel, vagy határérõvel rendelkezõ erõ-elmozdulás karakterisztika, mely ez esetben a merevségek megállapításának az alapja.
F	Csak nemlineáris statikai számítás esetén veszi figyelembe a program, minden más esetben (Lineáris statika, Rezgés I/II, Kihajlás) a kezdeti merevségükkel szerepelnek a számítás alatt.

3.9.9. Merev test

	Merev testek segítségével modellezhetünk a szerkezet merevségéhez viszonyítva jelentősen nagyobb merevséggel rendelkező szerkezeti részeket, mint például: excentrikus rúdkapcsolatok, cölöp fejek.
	A merev test önmagában nem deformálódik, de a kapcsolódó szerkezeti részekkel együtt elmozdul, ezáltal elmozdulásokat és igénybevételeket közvetít. A szerkezetben található merev testeket csomópontjaikat összekötő vonalaival írjuk le.
	tárcsa-rúd kapcsolat:	excentrikus rúd kapcsolat:


Definiálás	A funkció végrehajtásakor ki kell jelölni a merev testhez tartozó vonalakat. A kijelölt vonalak közül az egymáshoz kapcsolódó összefüggő hálózatot alkotó vonal csoportok egy-egy önálló merev testet alkotnak.

	Módosítás vagy új merev test definiálás során olyan vonalak kijelölése, amely két különböző testet köt össze, a két test egyesítését eredményezi. Amennyiben egy test módosítása esetén a módosított vonalak nem alkotnak összefüggő hálózatot, a módosított test több különálló merev testre esik szét.
	*A végeselemek definiálása során nem megengedett az, hogy egy végeselem összes vonala ugyanazon merev testhez kapcsolódjon*
	Amennyiben a test tömegét is figyelembe akarjuk venni (pl.: rezgés vizsgálat esetén), a test tömeg centrumába generáljunk egy csomópontot (a test részeként kell definiálni) és ehhez adjuk meg a test tömegét.
	A merev testek vastag fekete vonallal jelennek meg a képernyőn.

3.9.10. Rugóelem


	A szerkezet két pontját összekötő rugóelem. A rugóelem saját lokális koordináta-rendszerrel rendelkezik. Ebben a lokális rendszerben kell megadni a rugómerevségeket eltolódásra (KX, KY, KZ) és elfordulásra (KXX, KYY, KZZ).

	A lokális rendszer iránya lehet: globális , geometria alapján meghatározott, referenciákkal meghatározott (pont, vektor), végeselemhez relatív, csomópontok alapján meghatározott.
	Mindegyik merevség komponenshez hozzárendelhető egy határerő. Ennél az értéknél nagyobb erőt a rugó adott komponense nem tud felvenni.
	*Határerőt csak nemlineáris statikai számítás esetén vesz figyelembe a program.*
	Lineáris statika, rezgés I/II, kihajlás vizsgálatokban a nemlineáris rugó elemek kezdeti merevségükkel vannak figyelembe véve, melynek az értéke állandó marad a vizsgálatok során.

3.9.11. Kontaktelem


	A kontakt elem, két pont közötti érintkezés szimulálására alkalmas. Két állapota lehetséges, aktív vagy inaktív. Aktív állapotban a kontakt elemnek nagyságrendekkel nagyobb a merevsége az inaktív állapothoz viszonyítva. Mivel az inaktív állapothoz ugyan kicsiny de nem zérus merevség tartozik, a kontakt elem csak közelítően tudja feladatát teljesíteni. Ugyanakkor az elem alkalmazásával a merevségi mátrix sávos szerkezete megmarad, és korlátlan számú kontakt elem használata válik lehetővé egy modellen belül.

	A kontakt egy erősen nemlineáris elem (az állapotváltozás nagy merevségváltozással jár), és ez komoly nehézségeket okozhat a jelentős merevségváltozásokra érzékeny Newton-Raphson iterációs eljárás konvergenciájában. Optimális aktív merevségi érték megállapítása nem egyszerű feladat. Ezért, ha a körülmények megengedik, a kontakt elem aktív merevsége nem kell feltétlenül konstans értékű maradjon. Ha az aktuális iterációs folyamat numerikus konvergenciája nehézségekbe ütközik, lehetőség van mérsékelni a kontakt elem merevségváltásainak arányait, és ezzel enyhíteni a kontakt által indukált nemlinearitás mértékét. Ezt a programban az aktív merevségek adaptálásának nevezzük.
	Az aktív állapot lehet húzás esetén (például egy húzott csavar egy kapcsolatban) vagy nyomás esetén (például két lemez egymásra nyomódása).
	A kontakt elem két csomóponttal definiálható.
	Az aktív merevség alapértéke 1E+08 kN/m. Az inaktív merevség alapértéke 1E-02 kN/m. Ezen értékek az esetek nagy részében megfelelőnek bizonyulnak, de igény szerint megváltoztathatók.
	A kontaktnak megadható egy kezdeti hézag (ez egy távolság, értéke >= 0), ami általában a csomópontjai geometriájából állapítható meg. Ugyanakkor lehetőség van ezen érték megadására. A kezdeti hézag záródásakor a kontakt elem aktívvá válik, egyébkent inaktív.
	Az aktív merevségek adaptálása: E folyamatot az ú.n. megengedett behatolás mértékének betartásával szabályozza a program.
	Ha a behatolás mértéke kisebb mint a minimum érték, akkor a kontakt merevsége csökkenthető. Az alapérték 1E-05.
	Ha a behatolás mértéke nagyobb mint a maximum érték akkor a kontakt merevségét növelni kell (a pontosság megtartása érdekében). Az alapérték 1E-02. Ha a behatolás a minimum és maximum érték közt van, a kontakt merevsége nem fog változni.
	Az aktív merevséget az adaptáló eljárás csak a megadott adaptálási arányon belül módosítja. Ennek megfelelően az aktív merevség értéke az adaptálási aránnyal osztott illetve szorzott értékek közt változhat. Az adaptálási arány értéke 10, 100 vagy 1000 lehet. Az alapérték 100.
Hasznos tudni	Lineáris statika, rezgés I/II, kihajlási vizsgálatban a kontakt elem merevsége a kezdeti hézag értéke alapján van figyelembe véve. Ha a kezdeti hézag zérus (nincs hézag), akkor a kontakt az aktív merevségével fog szerepelni a vizsgálatban, máskülönben az inaktív merevséggel. Ez egy lineáris rugóval történő megtámasztással egyenértérkű, ahol a rugó merevsége az előbbiek szerinti érték a kontakt elem definiált merevségei közül.

3.9.12. Kapcsolati elem




	A kapcsolati elemek két pont, vagy két vonal közti kapcsolat merevségi tulajdonságait egy ú.n. interfészbe (erõ és elmozdulás átviteli kapcsolat) koncentrálva modellezik. Az interfész helyzetét a kapcsolati elemen belül az elem definiálásakor kell megadni. A kapcsolati elemek hat merevség-komponenssel rendelkeznek, melyek lehetnek nemlineáris jellegûek is.

	Csomópont-csomópont kapcsolati elem
	Két csomópontot összekötõ kapcsolati elem, adott interfésszel. Az interfész helyzete az elemen belül tetszőleges. A kapcsolati merevségkomponensek globális koordináta rendszernek megfelelõ felvételével az erõ illetve elmozdulás átvitel a két csomópont közt szabályozható. Minden komponensre megadható nemlineáris viselkedés is.



	Tipikus alkalmazásai: szelemen-fõtartó kapcsolatok; egyes tartórácsok rúdjainak kapcsolata; andráskereszt rúdjainak kapcsolata; tetszõleges csomópont-csomópont közti átvitel létrehozása. Példa: Szelemen-fõtartó kapcsolata (lásd az AcelCsarnok.axs mintafeladatot a Példák könyvtárban) Tegyük fel, hogy a függõleges tengely a Z, mely a lokális rendszer z tengelyével párhuzamos. Legyen a fõtartó egy IPE-400 szelvény az XZ síkban, a szelemen pedig egy I-200. A szelemenrõl a fõtartóra csak az erõket szeretnénk átvinni, a nyomatékokat nem. Mindkét elem a súlyvonalával van modellezve. A kapcsolati elemet a két tengely közé kell beiktatni, felülnézetben a metszéspontjukba. A kapcsolati elemet ez esetben tehát egy függõleges vonalhoz kell hozzárendelni, ennek hossza megegyezik a tengelyek közti távolsággal, ami 30 cm (40/2+20/2). A kapcsolati elem kezdőpontjának tekintsük a fõtartón elhelyezkedõ csomópontot. Az interfészt mindig az elemek tényleges találkozási pontjára kell helyezni. Esetünkben a két elem közti interfész az elem kezdőpontjától, azaz a főtartó tengelyétől 20 cm-re (40/2) található. Ez alapján az interfész helyzete 20/30 = 0.666. Az eltolódásra merev bekötést feltételezve eltolódási merevségeknek megadható az 1E10 érték, míg elfordulásra 0 merevségek veendõk fel. Ha a szelemenek csak ezeken a kapcsolati elemeken keresztül vannak megtámasztva, akkor a tengely körüli merev-test elfordulás kiküszöböléséhez a K_YY=0.001 (vagy más kicsiny érték) megadása szükséges.
Nemlineáris viselkedés	Nemlineáris viselkedés esetén valamennyi elmozdulási komponensre kiválasztható határérõvel rendelkezõ erõ-elmozdulás karakterisztika.
	Vonal-vonal kapcsolati interfész elem
	Hat csomópontú, bordaelemeket illetve felületelemek peremét összekötõ kapcsolati elem. Az interfész helyzete az összekapcsolt elemek között tetszőlegesen választható meg. A kapcsolati elem vonalai mentén értelmezett merevség komponensek megfelelõ felvételével szabályozható az erõ és elmozdulás átvitele két bordaelem (vagy két felületperem illetve egy felületperem és egy bordaelem) közt. Az interfész vonala adja a lokális x-tengelyt, míg a z-tengely az interfész elem síkjában az erre merõleges tengely. A lokális y-tengely az x- és z-tengelyek alapján van felvéve a jobb kéz szabály szerint. A tengelyek irányultsága a merevségek megadásakor érdektelen. A nem eltolódási (elfordulási) merevség komponensek általában zérusnak veendõk fel. Bármely komponensre megadható nemlineáris viselkedés is.





	Tipikus alkalmazásai: födém-fal kapcsolat; nem-kompozit, részlegesen kompozit, vagy kompozit tartók különbözõ anyagú részeinek kapcsolati interfésze; fél-merev borda-födém kapcsolat; egymásra rakott rudak modellezése; stb.
	Példa: Falra támaszkodó födém csuklós kapcsolata Tegyük fel, hogy a függõleges tengely a Z, a fal az Y-Z, a födém az X-Y síkkal párhuzamos és a falat héjelemekkel modelleztük. A födém vastagsága legyen 15 cm. A födémrõl a falra csak az erőket szeretnénk átvinni, nyomatékokat nem. Mindkét elem a középsíkjával van modellezve. A falat ilyenkor csak a födém tényleges alsó síkjáig kell felvenni, a kapcsolati elemeket pedig az összekapcsolni kívánt két felület, azaz a fal éle és a födém pereme közé kell beiktatni. Esetünkben így a kapcsolati elemek a fal függõleges síkjában fognak elhelyezkedni. Az élek közti távolság 7.5 cm (15/2). A kapcsolati elemek kezdőpontjának tekintsük a fal élén elhelyezkedõ csomópontokat. Ekkor az elemek közti interfész (a felületek tényleges találkozási pontja) a födém alsó síkjában, a kezdőponttól 0 cm-re található. Így az interfész helyzete 0 / 7.5 = 0-ra veendõ fel. Eltolódásra merev bekötést feltételezve, eltolódási merevségeknek megadható az 1E10 érték, míg elfordulásra 0 merevségek veendõk fel.
Nemlineáris viselkedés	Nemlineáris viselkedés esetén valamennyi elmozdulási merevségkomponensre kiválasztható határerõvel rendelkezõ erõ-elmozdulás karakterisztika.

	Vonal-vonal kapcsolati elemek megadásának lépései következők:
	1. Hozza létre a tartományokat (Lásd… 3.9.14. Tartomány) és kösse össze a szemközti csomópontokat vonalakkal (a tartományok szemközti oldalain azonos számú pontnak kell lennie).
	2. Jelölje ki a két tartomány közötti zárt négyszöget. 3. Adja meg a kapcsolati elem kezdőpontjait. (ha nem jelöl ki pontokat a kapcsolati elem automatikusan a két él közé középre kerül)
	4. Adja meg a merevségeket. (létrejön a kapcsolati elem) 5. Kérje a tartományokra a hálózatgenerálást (Lásd… 3.9.16. Hálógenerálás).
	6. A hálózattal együtt a kapcsolati elemeket is felosztja a program.

3.9.13. Csomóponti szabadságfok

A csomópontokat nem tekintjük különálló elemnek, de csoportosítás szempontjából értelemszerűen ide tartoznak.

Szabadságfok alatt a csomópont globális koordináta irányú szabad elmozdulásait értjük. Alapértelmezésben minden csomópont hat elmozdulási szabadságfokkal rendelkezik, az eX, eY, eZ eltolódással és az qX, qY, qZ elfordulással. A számítás során a program egyensúlyi egyenletet csak a szabad eltolódás ill. elfordulás irányokban ír fel. Ez a rendkívüli hatékonyságot biztosít a számítási kapacitásban és a futási időben.

A mérnöki gyakorlatban előforduló típus modellekhez a csomóponti szabadságfokok táblázatból beállíthatók.

Modelltípusok:

síkbeli rácsos tartó

térbeli rácsos tartó

síkbeli keret

tartórács

tárcsa

lemez

Definiálás	A kijelölt csomópontok szabadságfokainak definiálása.

	Jelöljük be a módosítani kívánt szabadságfokokat, majd a kétállapotú (Fix/Szabad) nyomógombokkal állítsuk be az értéküket. Megadás módja:
	Felülír a kijelölt csomópontokon az eredeti szabadságfok kód az itt megadott kódra változik.
	Egyesít a kijelölt csomópontokon az eredeti szabadságfok kód az itt megadott kóddal a következőképpen kombinálódik: egy adott irányú elmozdulás illetve elfordulás megengedett ha az mindkét kódban megengedett, ellenkező esetben letiltott. Elsősorban szimmetria síkok definiálásakor használható.

példa		ex	eY	eZ	qX	qY	qZ
	eredeti kód:	szabad	fix	szabad	fix	szabad	fix
	új kód:	szabad	szabad	szabad	fix	fix	fix
	eredmény kód:	szabad	fix	szabad	fix	fix	fix

Minden csomóponthoz egy hatjegyű kód tartozik, globális tengelyirányú eX, eY, eZ eltolódásnak és qX, qY, qZ elfordulásnak megfelelően.
Alapértelmezésben minden csomópont Szabad, amely igény szerint módosítható. A letiltott elmozdulási komponensek irányában ható teher- és tömeg komponenseket a számítás figyelmen kívül hagyja. A letiltott szabadságfok konponensek irányában ható terhek összege a kiegyensúlyozatlan terhek táblázatában látható.
Definiálás után a beállított szabadságfokú csomópontok világoskék színnel jelennek meg.
Előre definiált csomóponti szabadságfok beállítások táblázata:
Jelmagyarázat: szabad eltolódás, szabad elfordulás az adott tengelyirányban.
1=fix 0=szabad
1	2	3	4	5	6
eX	eY	eZ	qX	qY	qZ

Szabadságfok	Cspt. ábra	Szabadságfok	Cspt. ábra
Rácsos tartó modellek
Rácsos tartó X-Y síkban kód: 001111		Rácsos tartó X-Z síkban kód: 010111
Rácsos tartó Y-Z síkban kód: 100111		Térbeli rácsos tartó kód: 000111
Keret modellek
X-Y síkú keret modell kód: 001110		X-Z síkú keret modell kód: 010101
Y-Z síkú keret modell kód: 100011
Tartórács modellek
Tartórács X-Y síkban kód: 110001		Tartórács X-Z síkban kód: 101010
Tartórács Y-Z síkban kód: 011100
Tárcsa modellek
X-Y síkú tárcsa modell kód: 001111		X-Z síkú tárcsa modell kód: 010111
Y-Z síkú tárcsa modell kód: 100111
Lemez modellek
X-Y síkú lemez modell kód: 110001		X-Z síkú lemez modell kód: 101010
Y-Z síkú lemez modell kód: 011100

Szimmetriák

X-Y szimmetria sík

kód: 001110

X-Z szimmetria

sík

kód: 010101

Y-Z szimmetria sík

kód: 100011

3.9.14. Tartomány

	A tartomány egy összetett geometriai és szerkezeti elem. A tartomány geometriáját egy zárt poligon írja le, mely tartalmazhat belső lyukakat, belső vonalakat és pontokat. A tartományt leíró poligon pontjainak valamint a lyukak, belső vonalak pontjainak egy síkban kell elhelyezkedniük.
	A tartomány az alábbi paraméterekkel rendelkezik:
		Elemtípus (lemez, tárcsa, héj)
		Anyag
		Vastagság
		Lokális koordináta rendszer

	A tartomány poligonjához, belső vonalaihoz, belső pontjaihoz és lyuk peremekhez az alábbiak rendelhetők:
		- pont, vonal és felületi támasz
		- borda elem
		- megoszló terhelés
		- önsúly
		- hőmérsékleti teher
		- csomóponti szabadságfok

	A tartományt a kontúron belüli zöld (héj), piros (lemez) vagy kék (tárcsa) vonal jelzi.

	A tartomány alkalmas födémek, falak, lemezművek egy komplex szerkezeti elemként való kezelésére.
	A tartományokra automatikus végeselem hálógenerálás kérhető. Lásd: 3.9.16. Hálógenerálás
	Egy szerkezeti elem egy illetve több tartományból is kialakítható.



	A tartomány tartalmazhat további belső tartományokat.
Tartomány definiálása	Jelölje ki azt a vonalcsoportot, amelyek egy vagy több tartomány hatá-roló vonalai. A program megkeresi a vonalcsoportból az egy síkba eső legnagyobb zárt poligonokat, majd ezekhez hozzárendeli a dialógusablakban beállított paramétereket:



Módosítás	A tartományt jelző belső kontúrvonalra kattintva a fenti dialógusablak jelenik meg módosítás módban.
Törlés	Nyomjuk meg [Delete] gombot, jelöljük ki a tartományokat, majd zárjuk le a dialógust. A program csak a tartomány tulajdonságokat (terheket, támaszokat) törli, a tartományt alkotó vonalakat, pontokat nem.

3.9.15. Lyuk

	A tartományokon belül lyukak definiálása.
	Jelöljük ki a tartomány(ok)-on belüli zárt poligonokat, melyek a lyukakat meghatározzák. A lyukak a tartományokon belül, illetve egyik tartományból a másikba elmozgathatók, geometriájuk megváltoztatható. A lyuk poligonja és a tartomány poligonja egy síkba kell, hogy essenek.
	A lyukat a kontúron kívüli zöld (héj), piros (lemez) vagy kék (tárcsa) vonal jelzi.

3.9.16. Hálógenerálás

	A kijelölt tartományokra a következő ablakban megadható átlagos oldalhosszúságú háromszög hálózatot generál a lyukak és valamennyi, a tartományok belsejébe eső csomópont és vonal figyelembevételével.

	A hálógenerálás előrehaladását egy külön kijelzőablak mutatja, ahol a folyamat a Megszakítás gombra kattintva leállítható.



	Részben vagy egészben a tartomány belsejébe eső rúd végeselemek esetén a program csak a rúdelemek tartomány belsejébe eső végpontjait veszi figyelembe, a megfelelő vonalszakaszokat nem. Ha a tartomány belsejébe korábban megkeresett négyszög vagy háromszög elemek esnek, ezeket a hálógenerálás változatlanul hagyja, de a generált hálózatba beépíti.



	hálógenerálás előtt	hálógenerálás után

	Ha egy tartományra már generáltunk hálót, a más átlagos oldalhosszal újraindított hálógenerálás az előzőleg generált hálózatot lecseréli.

3.9.17. Hálózatsűrítés

A funkció segítségével kívánt mértékben finomíthatjuk a végeselemes hálózat felosztását. A sűrítés során az új végeselemek öröklik az eredeti elemek jellemzőit (anyag, vastagság, referenciák,...), támaszviszonyait és terheit.

Az alábbi sűrítési módok közül választhatunk:

Egyenletes
sűrítés

sűrítés előtt

sűrítés után

Meg kell adni a finomított felosztás legnagyobb végeselem oldal méretét (hosszát). A funkció olyan sűrű felosztást hoz létre, hogy bármely végeselem leghosszabb oldalának mérete is kisebb lesz a megadott határértéknél.

Elem sűrítés

A kijelölt végeselemeket egyenletesen besűríti.

sűrítés után

sűrítés előtt

A tartományba eső elemeket felosztja az alábbi módon:

Csomópont
körüli sűrítés

Ki kell jelölni azokat a pontokat melyek körül sűrítést kérünk (pl.: pillér fejek, megtámasztások). Meg kell adni egy felosztási arányt. A funkció a kijelölt csomópontok körül a hálózatot oly módon alakítja ki, hogy a csomópontba kapcsolódó vonalakat a megadott arány szerint osztja ketté. Az arány értéke 0.2-0.8 között változtatható.

Élmenti sűrítés

Ki kell jelölni azokat a felület peremeket amelyek mentén sűrítést kérünk (pl.: élmenti megtámasztások, élmenti terhelések) majd meg kell adni egy felosztási arányt.

A funkció a kijelölt élek körül a hálózatot oly módon alakítja ki, hogy a élekhez kapcsolódó vonalakat a megadott arány szerint osztja ketté. Az arány értéke 0.2-0.8 között változtatható.

3.9.18. ArchiCAD modell




	Amennyiben a Fájl / Import funkcióval ACH kiterjesztésű ArchiCAD interface fájlt töltött be háttérfóliaként a modellbe, a fóliához kapcsolódó műveleteket ezzel az ikonnal indíthatja. Lásd részletesen... 2.l.6. Import

Megjelenítés	Kiválasztható, hogy az eredeti ArchiCAD modell mely szintjei és mely elemtípusai jelenjenek meg a fólián.
	Hasznos tudni: Statikai váz generálásakor illetve objektumok törlésekor megjelenik a képernyőn a kijelölő paletta. A kijelölő palettán a tulajdonságszűrő ikonjára kattintva beállíthatjuk, milyen keresztmetszeti méret tartományba eső oszlopokat, gerendákat illetve milyen vastagság-tartományba eső fal, födém, és tető elemeket szeretnénk kijelölni.

Objektumok törlése	Ezzel a funkcióval a háttérfólia kijelölt elemeit törölhetjük.
Statikai váz generálása	A háttérfólia kijelölt elemeiből a program statikai vázat generál. Az oszlop és gerenda típusú elemeket tengelyvonalukkal, a födém, fal és tető elemeket középsíkjukkal veszi figyelembe. Az ArchiCAD modellben létező szintek és objektumtípusok alapján a program részleteket hoz létre. A generált statikai váz elemei automatikusan a megfelelő részletekbe kerülnek, így a generálást követően könnyen válogathatunk a szintek és az objektumok között. Lásd...1.9.8. Részlet A kijelölt ArchiCAD objektumokhoz elemtulajdonságokat rendelhetünk a következőek szerint:
Födém		Födémet lemezként vagy héjként is definiálhatunk. Meg kell adnunk a födém anyagát és vastagságát. Réteges szerkezetű födémek esetén az ArchiCAD objektum rétegei és azok vastagságai is megjelennek az Objektum rétegek listában. A vastagságot ilyenkor a figyelembe veendő rétegek kijelölésével is meghatározhatjuk. A program először a legvastagabb réteg vastagságát kínálja fel.

Fal		Falat tárcsaként vagy héjként is definiálhatunk. Meg kell adnunk a fal anyagát és vastagságát. Réteges szerkezetű födémek esetén az ArchiCAD objektum rétegei és azok vastagságai is megjelennek az Objektum rétegek listában. A vastagságot ilyenkor a figyelembe veendő rétegek kijelölésével is meghatározhatjuk. A program először a legvastagabb réteg vastagságát kínálja fel.
	A fal aljához az Alsó vég megtámasztása bekapcsolásával támaszt rendelhetünk. A kijelölt fal objektumokat élmenti támasszá is alakíthatjuk a Falak konvertálása támasszá bekapcsolásával. A támaszok ilyenkor a falak fölső élének helyén jelennek meg. A támaszmerevségek számításakor a program a fal alján és tetején beállítható merev / csuklós kapcsolatot is figyelembe veszi.
Oszlop		Az oszlop obejktumokat a program mindig rúddá konvertálja. Meg kell adnunk az oszlop anyagát és szelvényét. Automatikus szelvény választása esetén a program az ArchiCAD objektumok geometriai jellemzői alapján határozza meg a megfelelő szelvényt. Az oszlop aljához az Alsó vég megtámasztása bekapcsolásával támaszt rendelhetünk.
	A kijelölt oszlop objektumokat csomóponti támasszá is alakíthatjuk az Oszlopok konvertálása támasszá bekapcsolásával. A támaszok ilyenkor az oszlopok felső végének helyén jelennek meg. A támaszmerevségek számításakor a program az oszlop alján és tetején beállítható, lokális y- és z-tengelyek körüli merev / csuklós kapcsolatot is figyelembe veszi.

Gerenda		A gerenda obejktumokat bordaként és rúdként is definiálhatjuk. Meg kell adnunk a gerenda anyagát és szelvényét. Automatikus szelvény választása esetén a program az ArchiCAD objektumok geometriai jellemzői alapján határozza meg a megfelelő szelvényt.

Tető		A tető obejktumokat a program mindig héjként definiálja. Meg kell adnunk a tető anyagát és vastagságát. Réteges szerkezetű tetőelemek esetén az ArchiCAD objektum rétegei és azok vastagságai is megjelennek az Objektum rétegek listában. A vastagságot ilyenkor a figyelembe veendő rétegek kijelölésével is meghatározhatjuk. A program először a legvastagabb réteg vastagságát kínálja fel.

3.9.19. Módosítás

A már definiált végeselemek vagy tartományok jellemzőinek a módosítása.

A módosítás az alábbi lépésekben történhet:

1. A Shift gomb lenyomva tartása mellett jelölje ki a módosítandó elemeket. Kijelöléshez használhatja a kijelölő keretet is, vagy a kijelölő palettát.

2. Kattintson az elem ikonjára.

3. A módosítandó adat sorában lévő kapcsoló gombot kapcsolja be.

4. Módosítsa az adatot (adatokat).

5. OK gombbal zárja le a dialógus ablakot.

Gyors módosítás: a módosítandó végeselemre vagy tartományra kattintva rögtön megjelenik a neki megfelelő beállítóablak. Ha több végeselemet kijelölt és úgy kattint valamelyikre közülük, akkor az annak megfelelő elemtípusból valamennyi kijelölt elem tulajdonságait egyszerre módosíthatja a fentiek szerint. Ha kijelölt ugyan végeselemeket, de egy nem kijelölt elemre kattint, akkor a kijelölés megszűnik és a módosítás csak a kattintással kiválasztott elemre fog vonatkozni. Csomópontra kattintva a csomóponti szabadságfokok gyors beállítása válik lehetségessé.

3.9.20. Törlés

[Delete]	A már definiált végeselemek vagy tartományok jellemzőinek a törlése. A törlés az alábbi lépésekben történhet: 1. A Shift gomb lenyomva tartása mellett jelölje ki a törlendő elemeket. Kijelöléshez használhatja a kijelölő keretet is, vagy a kijelölő palettát. 2. Nyomja le a Del billentyűt. 3. A megjelenő dialógus ablakban kapcsolja be a törölni kívánt jellemzőket. 4. OK gombbal zárja le a dialógus ablakot.

	Geometria Amennyiben a törölt geometriai elemhez már végeselem jellemzők is hozzá voltak rendelve, és teher volt rá megadva, akkor mind a hozzá rendelt végeselemek mind a terhek törlődnek.
	Elemek Amennyiben a törölt elemhez más elem is hozzá volt rendelve, (pl. lemez elemhez támasz vagy borda) vagy teher volt rá megadva, akkor mind a hozzá rendelt elemek mind a terhek törlődnek.
	Referencia A törölt referenciákkal együtt megszűnnek azon végeselemek definíciói is, melyekhez a referenciák tartoztak.

3.10. Terhek


	Statika, rezgés, kihajlás vizsgálatoknál fellépő statikus jellegű terhek definiálása.
	*Statika, rezgés/II, kihajlás vizsgálatok esetén legalább egy teheresetet definiálni kell.*
	A definiált teheresetek közül a Teheresetek, tehercsoportok ikon mellől legördülő menü segítségével is kiválaszthatjuk az aktuálisat (a megadott terhek ebbe a teheresetbe kerülnek).

3.10.1. Teheresetek, tehercsoportok



Új tehereset	Valamelyik Új tehereset ikonra kattintva, a tehereset listában egy új mező jelenik meg. A mezőben megadható az új tehereset neve. Csak olyan tehereset név adható meg, amely még nem létezik. Maximum 99 teheresetet adhat meg.
	A tehereset az alábbi három típus valamelyike lehet:
	Statikus A tehereset alkalmazható statikai rezgés és kihajlás számításokhoz. Rezgés vizsgálat esetén a tehereset terhei tömegként is figyelembevehetők. A teheresetet egy tehercsoporthoz rendelhetjük. Mértékadó teherkombináció képzéskor a tehereset az adott tehercsoport paramétereivel fog szerepelni.
	Mértékadó teherkombináció képzés csak lineáris statikai számítás eredményeiből kérhető.
	Hatásábra Ebben a teheresetben csak hatásábra előállításához szükséges relatív keresztmetszeti elmozdulásokat definiálhatunk. A tehereset lineáris statikai számításban használható. Eredményként a hatásábra diagramot kapjuk meg, tetszőleges X, Y, Z egységerőkhöz.
	*Hatásábra típusú tehereset megadása esetén a menüben csak hatásábra típusú teher választható ki.*
	Földrengés Ebben a teheresetben földrengés terhelés előállításához szükséges paramétereket definiálhatunk. Földrengés típusú tehereset létrehozásához előzetesen a modell rezgés vizsgálatát el kell végezni. Minden rezgésalakhoz, a frekvenciák és tömegek alapján a program földrengés tehereseteket generál. Definiálásakor k+2 új tehereset generálódik. Ahol k a számított rezgésalakok száma, a másik két eset egy ’+’ jelű és egy ’-’ jelű fogja tartalmazni a mértékadó igénybevételeket. Lásd részletesen a 3.10.18. Földrengés.
	Földrengés típusú tehereset megadása esetén a menüben csak földrengés típusú teher választható ki.
	Másolás Másolatot készíthetünk egy már létező teheresetről. A másoláshoz meg kell adnunk az új tehereset nevét, valamint egy szorzófaktort. Az új tehereset minden terhe ezzel a szorzófaktorral módosul. A szorzófaktor lehet negatív érték is. Önsúly teher másolásánál a szorzó faktor figyelmen kívül marad.
	Törlés Törli a kijelölt teheresetet.

	Aktuális tehereset beállítása: Kattintson a dialógusablak bal oldalán látható tehereset lista egy mezőjére. Az ablak lezárása után a következőkben definiált terhek ebbe a teheresetbe kerülnek.
Új tehercsoport	A mértékadó kombináció képzéséhez szükséges tehercsoportok megadása. Valamelyik Új tehercsoport ikonra kattintva, a tehereset listában egy új tehercsoport jelenik meg. A mezőben megadható az új tehercsoport neve. Csak olyan tehercsoport név adható meg, amely még nem létezik. Egy tehercsoport definiálása során meg kell adni a hozzátartozó szorzótényezőket (biztonsági tényező, egyidejűségi tényező, dinamikus tényező). Az egyes tehereseteket ezen tehercsoportokhoz tudjuk rendelni. Egy tehereseten állva a Tehercsoport legördülő listából választhatjuk ki, melyik tehercsoporthoz tartozzon. A baloldali fán a tehereseteket egérrel is áthúzhatjuk egy másik tehercsoportba. Lásd még… 3.10.2. Teherkombinációk A tehercsoport az alábbi három típus valamelyike lehet:
	Állandó Állandó jellegű terhek csoportja (önsúly, állandó terhek, ...). A mértékadó teherkombináció képzéskor minden tehereset amely a tehercsoportba tartozik szerepelni fog a kombinációban, a megadott biztonsági tényezővel.
	Esetleges Esetleges jellegű terhek csoportja (szél, jármű, daru, hó, ...). A mértékadó kombináció képzéskor az egy tehercsoportba tartozó teheresetek egymást kizáróak, vagyis egy tehercsoportból egy időben egy tehereset szerepel mint kiemelt vagy egyidejű eset.
	Rendkívüli Rendkívüli jellegű terhek csoportja (földrengés, támaszmozgás, robbanás, ...). Az egy tehercsoportba tartozó teheresetek egymást kizáróak, vagyis a teherkombináció képzés során egy tehercsoportból egy időben egy tehereset szerepel. A tehercsoportból egy tehereset csak kiemelt teheresetként szerepelhet, egyidejűként nem (egyidejűségi tényező=0).

Teher típusok	Az egyes végeselemekre megadható terheket az alábbi táblázat mutatja.
	Teher típus	Elem típus
	Koncentrált	csomópont, rúd
	Vonalmenti	rúd, borda
	Élmenti	tárcsa, lemez, héj
	Önsúly (gravitációs)	rácsrúd, rúd, borda, tárcsa, lemez, héj
	Hosszváltozás	rácsrúd, rúd
	Hőmérséklet	rácsrúd, rúd, borda, tárcsa, lemez, héj
	Feszítőerő	rácsrúd, rúd
	Támaszmozgás	támasz
	Folyadékteher	lemez, héj
	Hatásábrateher	rácsrúd, rúd
	Földrengés teher	csomópont

3.10.2. Teherkombinációk



	Ezzel a funkcióval a teheresetekből teherkombinációkat képezhetünk. Egy kombináció definiálása során minden teheresethez egy szorzót rendelünk, attól függően milyen arányban vesz részt a kombinációban. Összegezve a tehereset eredményeinek (elmozdulások, igénybevételek, reakciók) értékeit a szorzók figyelembe vételével, összeállítjuk a teherkombinációkat. Amely teheresethez 0 szorzót rendelünk az nem vesz részt a teherkombinációban. A szorzótényezőt a hozzátartozó tehereset biztonsági, egyidejűségi és dinamikus tényezőinek szorzatából képezhetjük. Másodrendű számítás esetén a program a terhekből képzi a teherkombinációt és ezen végzi el a számítást. Másodrendű számítás egyszerre csak egy teherkombinációra végezhető el.
	Lehetőségünk van a számítás elvégzése után is a teherkombinációk utólagos módosítására, törlésére vagy új kombináció megadására. A kombinációs táblázat módosítása után az eredmény lekérdezőbe áttérve a program újra generálja az aktuális kombinációkhoz tartozó eredményeket (Csak elsőrendű számítás esetén). *Másodrendű számítás esetén a módosított teherkombinációhoz tartozó eredmények törlődnek.*

Mértékadó kombináció képzés	Mértékadó kombináció képzés során a program összegzi az összes állandó típusú terhet, majd kiemel valamelyik tehercsoportból egy mértékadó esetleges vagy rendkívüli teheresetet, végül a többi tehercsoportból is kivesz egy-egy esetleges teheresetet, és azokat egyidejűségi tényezővel összegzi. Az összes lehetséges kombinációt kiszámítja és kikeresi az adott ponthoz tartozó legkisebb és legnagyobb értékeket (az érték lehet elmozdulás, igénybevétel, feszültség vagy támaszerő).
MSz	Mértékadó kombinációk előállítása MSz szerint az alábbi képletek alapján történik. Igénybevételekre:

	Elmozdulásra:

	ahol: Y = adott eredmény komponens, g = biztonsági tényező, m = dinamikus tényező,, a = egyidejűségi tényező
Eurocode	Mértékadó kombinációk előállítása Eurocode szerint az alábbi képletek alapján történik. Igénybevételekre:
	tartós és átmeneti:

	rendkívüli:

	szeizmikus:

	Elmozdulásokra:
	Ritka:

	Gyakori:

	Kváziállandó:

3.10.3. Csomóponti terhek



	Csomóponti erőt hat globális koordináta tengely irányú komponenseivel, FX, FY, FZ, MX, MY, MZ vagy egy referencia által meghatározott iránnyal és egy F_x illetve M_x értékkel adhatunk meg. Ha olyan pontra adunk meg csomóponti terhet, amelyiken már volt teher, akkor kérhető a meglévő és az új terhek összegezése, vagy a meglévő teher fölülírása.
	Az előjel a jobb sodrású globális koordináta-rendszernek megfelelő.
	Amennyiben a csomópont nem rendelkezik szabad elmozdulási lehetőséggel egy adott irányban, a megfelelő teherkomponensnek nem lesz hatása a szerkezetre.
	A csomóponti erőt a program sárga nyíllal, a nyomatékot zöld kettős nyíllal jelöli.

3.10.4. Koncentrált erők rúdra


	A rúdon koncentrált erőt hat globális vagy lokális koordináta tengely irányú komponenseivel, FX, FY, FZ, MX, MY, MZ adhatunk meg. Ha olyan keresztmetszetre adunk meg terhet amelyiken már volt teher, akkor kérhető a meglévő és az új terhek összegezése, vagy a meglévő teher fölülírása.
	Az előjel a jobb sodrású globális vagy lokális koordináta-rendszernek megfelelő.
	A koncentrált erőt a program sárga nyíllal, a nyomatékot zöld kettős nyíllal jelöli.

3.10.5. Koncentrált erő tartományra

	A kurzor aktuális helyén koncentrált teher helyethető el tartományra vagy végeselemre. A program érzékeli a felület síkját, típusát. Lerakni csak olyan terheket lehet amely az adott felülettípuson értelmezhető. A terhek pozícióját koordinátáival is meg lehet adni.

	Az elhelyezett teher iránya lehet: - globális koordináta tengelyekkel párhuzamos - tartomány/végeselem lokális koordináta rendszerével párhuzamos - referencia irányú





Módosítás	Az elhelyezett koncentrált erők pozíciója és nagysága is módosítható.

A teherpozíció módosítása:	1. Mozgassuk a kurzort a teher fölé. 2. Az egér bal gombját lenyomva tartva mozdítsuk el a terhet. 3. Az egér mozgatásával vagy a relatív koordináták megadásával helyezzük át a terhet az új pozicióra. 4. Az egér bal gombjával kattintva az erő az új pozícióra kerül.

Teher értékének módosítása:	1. Mozgassuk a kurzort a teher fölé. 2. Kattintsunk az egér bal gombjával. 3. A megjelenő ablakban írjuk át a teher értékét. 4. Zárjuk le az ablakot a Módosítás gombbal.

	A teher módosítása a tehertáblázatban is elvégezhető a megfelelő értékek átírásával.
	A tartományokhoz rendelt teher a végeselem háló újra generálásakor is megmarad.

3.10.6. Vonalmenti teher rúdra/bordára



	A kijelölt rúd/borda elemekre megoszló terhet írhatunk elő. Egy rúdra több megoszló teher is megadható az aktuális teheresetben. A rúd/ borda hossztengely menti vagy vetületi teherértékeit kell megadni.

	A megadandó paraméterek:
	Irány: lokális, globális, globális-vetületi Típus: téglalap, trapéz, háromszög Pozíció: A-arány, H-hossz szerint megadva Kezdeti pozíció: x1 a kezdőponthoz viszonyítva Kezdőérték: px1, py1, pz1 [kN/m] Vég pozíció: x2 a kezdőponthoz viszonyítva Végérték: px2, py2, pz2 [kN/m]
	Arány szerinti megadásnál 0 £ x1 < x2 £ 1.
	Hossz szerinti megadásnál 0 £ x1 < x2 £ L ahol L [m] a rúdelem hossza. Vetületi teher estén a rúdra ható teherintenzitás a következő: , ahol a a teher iránya és a rúd által bezárt szög.
	*Bordaelemre csak a borda teljes hosszában ható megoszló terhet lehet megadni.*

3.10.7. Élmenti teher elemperemen

Az élmenti megoszló teher az él hosszmentén hat. Héjelemek esetén a globális irányú teher lehet vetületi jellegű is. A felületelemekre ható élmenti terhek intenzitása egy elem élén konstans.

Típustól függően a következők szerint definiálhatók:

Típus

Lokális koord. rendszer irányú teher

Globális koord. rendszer irányú teher

Tárcsa

Lemez

Héj

Lehetőség van héjelemek esetén a globális irányokban ható vetületi terhek definiálására is. Ekkor a megadott teherintenzitás alapján az alábbi teher hat a felületre , ahol a teher iránya és a felület normálisa által bezárt szög.

3.10.8. Vonalmenti teher tartományra

	Vonalmenti teher elhelyezése tartományon/végeselemeken. Lerakni csak olyan terheket lehet amelyek az adott felülettípuson értelmezhetőek.
	Az elhelyezett teher iránya lehet globális hosszmenti, lokális vetületi vagy lokális. Az m_x csavarónyomaték mindig a vonal tengelyében hat. A vonalmenti teher lehet konstans vagy lineáris változású.



Vonalmenti teher elhelyezése két pont közé.

Vonalmenti teher elhelyezése egy poligon mentén.

Módosítás	Az elhelyezett vonalmenti erők helye és nagysága is módosítható.

Hely módosítása	1. Mozgassuk a kurzort a teher fölé 2. Az egér bal gombját lenyomva tartva mozdítsuk el a terhet. 3. Az egér mozgatásával vagy a relatív koordináták megadásával helyezzük át a terhet az új pozicióra 4. Az egér bal gombjával kattintva a teher az új pozícióra kerül

Teher értékének módosítása:	1. Mozgassuk a kurzort a teher fölé. 2. Kattintsunk az egér bal gombjával. 3. A megjelenő ablakban írjuk át a teher értékét. 4. Zárjuk le az ablakot a Módosítás gombbal.

	A teher módosítása a tehertáblázatban is elvégezhető a megfelelő értékek átírásával. Ott a teherpoligon alakját is meg lehet változtatni.

	A tartományokhoz rendelt teher a végeselem háló újra generálásakor is megmarad.

3.10.9. Felületi teher



	A felületelemekre ható felületi megoszló terhek intenzitása egy elem felületén konstans.
	A felületi teher hozzárendelhető végeselemekhez és tartományokhoz is.

	A tartományokhoz rendelt teher a végeselem háló újra generálásakor is megmarad.

		Végeselem típustól függően a következők szerint definiálható:
Típus	Lokális koord. rendszer irányú teher		Globális koord. rendszer irányú teher
Tárcsa			-	-
			-	-
Lemez			-	-
Héj

3.10.10. Folyadék teher



	A kijelölt elemekre lineárisan változó folyadékteher adható meg. A lemez vagy héj elemekre ható teherértéket az elem középpontjában számított intenzitással határozza meg a program.

3.10.11. Önsúly

	A kijelölt felület elemek önsúlyát a program a terület, vastagság és anyagsűrűség alapján mint megoszló terhet számítja, melyet az aktuális teheresethez rendel.

3.10.12. Hosszváltozás

		Kijelölt rácsrudakra / rudakra megadott nagyságú dL [m] hosszváltozás (vagy gyártás hiba) írható elő. A pozitív dL hosszváltozás nyomóerőt ébreszt a csatlakozó csomópontokban.

	Azonos hatású a hőmérséklet teherrel.

3.10.13. Feszítő-/nyomóerő

		A kijelölt rácsrudakra / rudakra megadott nagyságú és előjelű feszítőerő P [kN] adható meg. Pozitív P-feszítőerő húzóerőt ébreszt a csatlakozó csomópontokban.

	Azonos hatású a hőmérséklet teherrel.

3.10.14. Hőmérsékletváltozás vonalelemen



Rács	A kijelölt rácsrudakra egyenletes hőmérsékletváltozás írható elő.
	A következő paramétereket kell definiálni:
	Tref Referenciahőmérséklet (a feszültségmentes állapothoz tartozik)
	T Hőmérséklet (a vizsgálat idején)

Rúd/Borda	A kijelölt rúdakra/bordákra egyenletes vagy egyenlőtlen hőmérsékletváltozás adható meg. A szükséges paraméterek:
	Tref: referencia hőmérséklet, a feszültségmentes állapothoz tartozik. Tf: felső szál hőmérséklete a kiválasztott tengely irányban Ta: alsó szál hőmérséklete a kiválasztott tengely irányban
	dT⁼=T - Tref számítás során figyelembe vett egyenletes hőmérsékletváltozás. Pozitív dT⁼ a borda felmelegedését jelenti.
	A súlypontnál a hőmérséklet (T):
	lokális y irány esetén
	lokális z irány esetén
	ahol, yG, zG a súlypont pozíciója a szelvény adatbázisnál, Hy, Hz a keresztmetszeteknél leírtak szerint értelmezendő (a kmt. geometriáját magába foglaló téglalap bal alsó sarkához viszonyítva).
	dT=T1 – T2 a számítás során figyelembe vett egyenlőtlen hőmérséklet változás.

3.10.15. Hőmérsékletváltozás felületelemen



	A kijelölt felület elemekre egyenletes vagy egyenlőtlen hőmérsékletváltozás írható elő. A szükséges paraméterek:
	Tref: referencia hőmérséklet, a feszültségmentes állapothoz tartozik. T1: a felület elem referenciapont felőli oldalán lévő hőmérséklet T2: a referenciaponttal ellentétes oldalon lévő hőmérséklet
	dT⁼ a számítás során figyelembe vett egyenletes hőmérséklet változás a felület középsíkján. Pozitív dT⁼ a felület elem felmelegedését jelenti.

	dT számítás során figyelembe vett egyenlőtlen hőmérséklet változás.



	Tárcsa elemeknél csak a dT⁼ van figyelembe véve. Lemez elemeknél csak a dT .

3.10.16. Támaszmozgás

Csomóponti támaszelemre előírható támaszmozgás: e [m] eltolódás és [rad] elfordulás valamennyi megtámasztás irányban. Amennyiben a csomópont nem rendelkezik szabad elmozdulási lehetőséggel egy adott irányban (letiltott szabadságfok), a megfelelő támaszmozgás komponensnek nem lesz hatása a szerkezetre.

A támasz merevségének a (megtámasztott) szerkezet támaszirányú merevségénél legalább 3-4 nagyságrenddel nagyobbnak kell lennie. A támaszmozgást a támasz irányába ható nagyságú erő által van figyelembe véve.

A pozitív előjeleket az ábra szemlélteti:

3.10.17. Hatásábra

		A kijelölt rúd adott keresztmetszetéhez e_x /e_y /e_z /q_x /q_y /q_z relatív keresztmetszeti elmozdulás adható meg. A teher hatására létrejövő elmozdulás komponens ábrák adják a rúd adott keresztmetszetének hatásábráit. Az e vagy q relatív elmozdulást +1.00 vagy -1.00-nek kell megadni.

	*Hatásábra terhet csak olyan teheresetben adhatunk meg, melyet hatásábra teheresetként definiáltunk* (Lásd még 3.10.1. Teheresetek).
Rácsrúd	A kijelölt rácsrudakra e_x relatív keresztmetszeti elmozdulás adható meg. A teher hatására létrejövő elmozdulás komponens ábrák adják a rácsrúd hatásábráit. e_x értékét +1.00 vagy -1.00-nek kell megadni.
Rúd	A kijelölt rúd adott keresztmetszetéhez e_x /e_y /e_z /q_x /q_y /q_z relatív keresztmetszeti elmozdulás adható meg. A teher hatására létrejövő elmozdulás komponens ábrák adják a rúd adott keresztmetszetének hatásábráit. Az e vagy q relatív elmozdulást +1.00 vagy -1.00-nek kell megadni.

3.10.18. Földrengés

	Földrengés terhek meghatározása a válaszspektrum-analízis módszerével történik síkbeli és térbeli szerkezetekre. Az előzetesen kiszámított rezgésalakokból a program generálja az egyenértékű vízszintes erőket, és ezeket mint
	statikus terheket működteti a szerkezeten, majd az így kiszámított, az egyes rezgésalakokhoz tartozó eredmények összegzéséből meghatározza az igénybevételeket. Földrengésvizsgálat jelenleg Magyar szabvány (MSz) és Román szabvány (STAS) szerint kérhető.
	A keresztmetszeti elmozdulások és igénybevételek az alábbiak szerint összegeződnek,
	MSz szerint: (i ¹ j)	STAS szerint:
	ahol Y_k valamely elmozdulás vagy igénybevétel komponens egy adott keresztmetszetben. Ha két egymás utáni sajátérték közti különbség kisebb mint 10%, akkor az elmozdulás ill. igénybevétel értékeiket összeadjuk ( ) és mint önálló értéket használjuk a fenti képletben.
	Az összegzett igénybevételek a négyzetre emelés következtében mindig pozitív előjelűek. A földrengés tehereset megnyitásakor két tehereset generálódik, egy ‘+’ és egy ‘-‘ jelű. Az egyik teheresetben az összegzett igénybevétel értékek pozitív előjellel szerepelnek a másik teheresetben negatív előjellel. A statikai számítás után az egyes rezgésalakokhoz tartozó terhek és igénybevételek külön teheresetként is megjelennek, 01, 02, ….n végződésű tehereset nevekkel, amelyek a vizsgált rezgésalaknak felelnek meg. Ezek a teheresetek felhasználhatók mind a teherkombinációk összeállításában, mind a mértékadó teherkombináció képzésben.
	Megadandó paraméterek:

	Magyar szabvány (MSz) szerint: k_g : a szeizmikus állandó, melyet az építési területre meghatározott intenzitási fokozat határoz meg k_s : az építmény védettségi kategóriáját kifejező tényező k_t : az altalajtól és az alapozástól függő tényező Y: csillapítási tényező	Román szabvány (STAS) szerint: a: szorzó K_s: szorzó T_c: sarok periódusidő Y: csillapítási tényező V_e: szeizmikus hullám terjedési sebesség L_c: az épület nagyobbik vízszintes mérete
	A kiszámított rezgésalakok sajátfrekvenciái alapján a program meghatározza a b_i szorzókat az alábbiak szerint:
	MSz szerint:	STAS szerint:
	Minden rezgésalakhoz generál a program egy vízszintes erőrendszert a következők szerint:
	Magyar szabvány (MSz) szerint:	Román szabvány (STAS) szerint:
	ahol k : csomópont szabadságfoka; r : rezgésalak sorszáma
	A program Román szabvány esetén ellenőrzi az alábbi egyenlőtlenséget, és ha nem teljesül, figyelmeztető üzenetet ad:
	*Ha a feltétel nem teljesül, akkor a fenti számítás értéke pontatlan, és jelentős túlméretezéshez vezethet.*

3.10.19. Csomóponti tömegek



	Rezgés /I, /II vizsgálatokban az egyidejű teheresetben nem szereplő terhek tömege (pl: szerkezetre rögzített tárgyak), mint csomópontokba koncentrált tömegek figyelembe vehetők. Rezgés/II vizsgálatnál a csomóponti tömegek az egyidejű teheresetből számított tömegekkel együtt mint erők is megjelenhetnek a szerkezeten, befolyásolva a normálerők értékein keresztül a szerkezet rezgés viselkedését.
	A kijelölt csomópontokra három globális iránykomponens szerint koncentrált tömeget adhatunk meg: MX, MY, MZ
	A csomóponti tömegek sötétvörös kettős körrel jelennek meg a képernyőn.

3.10.20. Módosítás

A már definiált terhek módosítása.

A módosítás az alábbi lépésekben történhet:

1. A Shift gomb lenyomva tartása mellett jelölje ki azon elemeket melyek terheit módosítani akarja. Kijelöléshez használhatja a kijelölő keretet is, vagy a kijelölő palettát.

2. Kattintson a teher ikonjára.

3. A módosítandó adat sorában lévő kapcsoló gombot kapcsolja be.

4. Módosítsa az adatot (adatokat).

5. OK gombbal zárja le a dialógus ablakot.

Gyors módosítás: a terhelt végeselemre kattintva rögtön megjelenik a tehernek megfelelő beállítóablak. Ha több végeselemet kijelölt és úgy kattint valamelyikre közülük, akkor több elem terheit egyszerre módosíthatja a fentiek szerint. Ha kijelölt ugyan végeselemeket, de egy nem kijelölt elemre kattint, akkor a kijelölés megszűnik és a módosítás csak a kattintással kiválasztott elem terheire fog vonatkozni. Ha egy elemen több teher is van, a gyors módosítóablak csupán az egyik terhet kínálja fel. Rúdon elhelyezkedő több koncentrált és megoszló teher esetén automatikusan a kattintás helyéhez legközelebb eső terhet módosíthatjuk.

A módosítás az adatmegadáshoz hasonló módon történik azzal a különbséggel, hogy itt lehetőség van a terheknek csak egyetlen adatának módosítására is. A kijelölt elemeknek azon teher adatai melyeket az ablakban nem módosítottunk változatlanok maradnak.

Ha kijelöléskor nem csak a módosítandó teher típusnak megfelelő elemeket jelöltünk ki, akkor módosításkor azokat figyelmen kívül hagyja a program.

3.10.21. Törlés

[Delete]	A már definiált terhek törlése. A törlés az alábbi lépésekben történhet: 1. A Shift gomb lenyomva tartása mellett jelölje ki az elemeket melyekről a terhet töröli. Kijelöléshez használhatja a kijelölő keretet is, vagy a kijelölő palettát. 2. Nyomja le a Del billentyűt. 3. A megjelenő dialógus ablakban kapcsolja be a törölni kivánt jellemzőket. 4. OK gombbal zárja le a dialógus ablakot.


	Geometria Amennyiben a törölt geometriai elemhez már végeselem jellemzők is hozzá voltak rendelve, és teher volt rá megadva, akkor mind a hozzá rendelt végeselemek mind a terhek törlődnek.
	Elemek Amennyiben a törölt elemhez más elem is hozzá volt rendelve, (pl. lemez elemhez támasz vagy borda) vagy teher volt rá megadva, akkor mind a hozzá rendelt elemek mind a terhek törlődnek.
	Referencia A törölt referenciákkal együtt megszűnnek azon végeselemek definíciói is, melyekhez a referenciák tartoztak.

4. Számítás

	A program alkalmas lineáris és nemlineáris statikai, első és másodrendű rezgés és kihajlás vizsgálatok elvégzésére. Az AxisVM programrendszerben a szerkezet analízis a végeselem-módszeren alapszik. A végeselem-módszer részletes ismertetése az irodalomjegyzékben szereplő munkákban megtalálható. A programrendszer használatának feltétele a végeselem-módszer ide vonatkozó részeinek megfelelő szintű ismerete és alkalmazási tapasztalata. Minden esetben a számítások három lépésben hajtódnak végre:



	1. adatok előkészítése számításhoz 2. számítás végrehajtása (számítási módtól függően) 3. eredmények feldolgozása megjelenítéshez A számítás során a műveletekről készülő napló, a lépések időtartama, valamint a modell jellemző paraméterei a Részletek gomb megnyomásával jeleníthetők meg a képernyőn.
Előkészítés	Az adatelőkészítés során a program először ellenőrzi a bemenő adatokat melyről a felhasználó probléma esetén tájékoztatást kap. A probléma jellegétől függően a számítás vagy leáll, vagy a felhasználó döntheti el, hogy folytatja vagy megszakítja a számítást. A program ezt követően csomópontszám optimalizálást végez a kedvező egyenletrendszer sávszélesség és helyfoglalás elérése érdekében. Az eljárás először a fordított Cutchill-McKee eljárást majd Akhras-Dhatt eljárását egy iterációs ciklusban alkalmazza. Az aktuális iterációs folyamat előrehaladása és a hozzátartozó egyenletrendszer helyfoglalás a képernyőn megjelenik.
Számítás	A vegrehajtás során a program tájékoztat a számítás folyamatáról. Valamennyi számítás esetén a program a felállított lineáris szimmetrikus egyenletrendszert a módosított Cholesky módszerrel oldja meg. E megoldási eljárásban szenvedett kerekítési hibákról és más, általában a szerkezet megtámasztásával kapcsolatos hibákról ad tájékoztatást az egyenletrendszer megoldási hibája, melyet a program minden esetben számol, és az információs ablakban mint Eeq jelenik meg. Ha ez az érték nagyobb mint 0.00001 akkor a numerikus megoldás megbízhatósága kérdéses a rosszul kondicionált egyenletrendszer következtében. Várhatóan az elmozdulások számított értékei hasonló pontosságúak. A végeselem modell minden csomópontjának lehet 6 elmozdulási szabadságfoka. Az elemi merevségi és tömeg mátrixok összeépítése a csomóponti szabadságfokok figyelembevételével történik, így egyenletes hatásfok érhető el a síkbeli és térbeli szerkezetek vizsgálatakor.
Feldolgozás	Az eredmények feldolgozása során, a program a csomópontok eredeti sorrendjébe rendezi át az eredményeket, és előkészíti a grafikus megjelenítésre.

	Az egyes számítási módokhoz megadandó paramétereket az alábbiakban tárgyaljuk:

4.1.Statika

Lineáris	Lineáris statika esetén a szerkezet erő-elmozdulás diagrammja lineáris. A lineáris statika indítását követően, a számítás azonnal elindul, és minden teheresetre megoldja a statikai feladatot. A geometriailag lineáris viselkedés, a szerkezet elmozdulásainak a kis elmozdulások tartományában maradását feltételezi. Ugyanakkor, korlátlanul lineárisan rugalmas (Hooke törvény) és izotróp vagy ortotróp anyagot feltételezünk.
	*Ezen nemlineáris elemek lineáris statikai számításban való használatára vonatkozóan lásd a kontakt, rugó, rács, támasz és kapcsolati elemek leírását.*
Nemlineáris	Nemlineáris statika esetén a szerkezet erő-elmozdulás diagramja nemlineáris. Ez lehet következménye nemlineáris anyag tulajdonságú elemek (kontakt, rugó, rács, támasz, kapcsolati elem) alkalmazásának, vagy, a geometriai nemlineáritás (rúd, rácsrúd, borda) figyelembevételének. A nemlineáris statika indítását követően, a számítási paraméterek bekérő ablaka jelenik meg a képernyőn:


		Megoldás vezérlés
		Itt adhatók meg a növekményes megoldást vezérlő paraméterek:
Eset		A megoldandó eset kiválasztása (egyszerre egy esetet lehet). A nemlineáris vizsgálat kontroll (erő/elmozdulás) paramétereinek kiválasztása.

Erő		Erő kontroll esetén a növekmények egyenletes tehernövekmények formájában kerülnek megállapításra. Ebben az esetben, a növekmények során az egyparaméteres teherszorzóval figyelembe vett teher fog egyenletes lépésekben felkerülni a szerkezetre.

Elmozdulás		Elmozdulás kontroll esetén a növekmények egyenletes elmozdulás-növekmények formájában kerülnek megállapításra. Ebben az esetben, a növekmények során a kiválasztott csomópont kiválasztott szabadságfokának irányában fog a megadott elmozdulás egyenletes lépésekben felkerülni a szerkezetre.
Teherszorzó / Maximális elmozdulás		A kiválasztott növekmény kontrollnak megfelelően itt kell megadni a teherszorzó (erő kontroll), vagy a maximális elmozdulás (elmozdulás kontroll) értékét.

Növekmények száma		A növekményes megoldás lépéseinek számát kell itt megadni. Alapértéke 1, de erősen nemlineáris viselkedésű szerkezeteknél szükség lehet több növekmény előírására, a numerikus konvergencia eléréséhez.

Merevségek aktualizálása		Minden növekmény első iterációs lépésében a program aktualizálja a szerkezet merevségeit. Alapesetben minden további iterációban is történik aktualizálás (n=1). Ez kedvező hatással van a numerikus viselkedésre, és általában a legkevesebb iterációs lépésben vezet konvergenciához. Ugyanakkor egyes esetekben elképzelhető, hogy a merevségek ritkább aktualizálása, összességében rövidebb futási időt eredményez (a több iteráció ellenére). Ilyenkor n értékét ennek megfelelően kell megadni.

		Konvergencia kritériumok
		A konvergencia vizsgálatok biztosítják a nemlineáris számítás eredményeinek megfelelő pontosságát, ezért nagyon kritikus a konvergencia feltétel tényezők megfelelő felvétele. Az iterációs folyamat során az iterációs elmozdulásnövekmény és a kiegyensúlyozatlan terhek vektorának (normájának) el kell tünnie (nullához kell tartson).

Iterációk maximális száma		A nemlinearitási jelleg (mérték) és az alkalmazott megoldás vezérlő paraméterek függvényében választható meg. Alapértéke 20. Ha a kiválasztott konvergencia feltételek még nem teljesültek a maximális iterációszám eléréséig, akkor nem kapunk vissza eredményt.
Elmozdulás/ Erő/ Munka		Többszörös konvergencia feltételeket, elmozdulásban, erőben vagy munkában kifejezve, lehet alkalmazni (legkevesebb egyet a felsoroltak közül). Az esetek nagy részében a munkában kifejezett konvergencia feltétel megfelelőnek bizonyul. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az elmozdulás növekményben jelentősnek mutatkozó hiba ellenére a kiegyensúlyozott teherben a hiba már elenyésző, vagy épp fordítva. A konvergencia feltétel tényezői a következő alapértékekkel szerepelnek: elmozdulásban 0.001, erőben 0.0001, és munkában 0.0000001.

		Geometriai nemlinearitás figyelembevétele

		A geomeriai nemlinearitás figyelembevétele estén a számítás során az elmozdult szerkezetre határozzuk meg az egyensúlyt. Az elmozdulás mértéke szerint másodrendű, ill. harmadrendű számítás történik. Geometriai nemlinearitás figyelembevétele csak rácsrúd, rúd, borda elemekre vonatkozik. Ha a modellben nem szerepelnek anyagi nemlineáris végeselemek (támasz, rácsrúd, kontakt, rugó), akkor ez a mező kijelölve jelenik meg. Ha szerepelnek, akkor a nemlineáris vizsgálatban csak ezen elemek nemlineáris hatása jelenik meg. Ilyenkor ennek az opciónak a kiválasztásával, a geometriai nemlinearitás is figyelembevehető rács, rúd és borda elemekre.
		A rudakat, bordákat legkevesebb négy részre kell felosztani, közbenső csomópontok beiktatásával.

		Tényleges vasalás figyelembevétele

		Vasbeton lemezek számítása esetén lehetőségünk van a lemezhez hozzárendelt vasalás figyelembevételével elvégezni a számítást. Ez esetben a vasbeton lemez lehajlását és igénybevételeit a vasalt keresztmetszet alapján meghatározott nyomaték-görbület összefüggés alapján határozza meg a program. Az így kapott elmozdulások és igénybevételek a vasbeton lemezek pontos lehajlását, és az esetleges igénybevétel átrendeződéseket is megadják.

		Csak az utolsó növekmény tárolása

		Ha a nemlineáris számtást több teherlépcső beiktatásával végezzük, akkor a program meghatározza az összes teherlépcső (növekmény) elmozdulásait és igénybevételeit. A legtöbb esetben csak az utolsó teherlépcső (növekmény) eredményeire van szükség. Ilyenkor javasolt csak az utolsó növekmény tárolását kérni.
		Amennyiben csak az utolsó növekmény eredményeit tároljuk, akkor, a terhelés folyamat közbenső fázisaiban, a szerkezet viselkedését nem tudjuk nyomon követni.

Hasznos tudni	A program egy Newton-Raphson típusú eljárást alkalmaz a nemlineáris növekmények iterációs megoldására. Az eljárás több változatban ismert, melyek az érintő merevségi mátrix aktualizálásában különböznek.
	Példaként egy egyszabadságfokú rendszer lehetséges viselkedését vizsgáljuk erő kontrollal:

	Nemlineárisan rugalmas rugó	Lehetséges erő-elmozdulás karakterisztikák



	Ha n = 1 (alapérték), akkor az eljárásban a merevségek minden iterációban aktualizálva vannak, és az eljárást a hagyományos Newton-Raphson eljárásnak (a) nevezik.	Ha n > MaxIteráció, akkor az eljárásban a merevségek csak az első iterációban vannak aktualizálva, és az eljárást a hagyományos módosított Newton-Raphson eljárásnak nevezik.

	Ha 1 < n < MaxIteráció, akkor egy módosított Newton-Raphson eljárást alkalmazhatunk. Az ábrán n=2 esetre van vázolva az iterációs folyamat.

Jó tudni	A merevedő rendszerek esetében a vizsgálat általában nagyobb numerikus nehézségekbe ütközik (mint lágyuló rendszerek esetében), és az iterációs megoldás divergenciájához vezethet ha n>1. Ennek következtében kontakt elemek állapotának megváltozásakor a program akkor is aktualizálja a merevségeket, ha azt egyébként nem kellene a megadott n értéke alapján.
	Lágyuló karakterisztikákat és ú.n. “snap-through” (átpattanási) jelenségeket az erő kontrollal nem lehet megfelelően követni (a lokálisan lágyuló karakterisztika szakaszon a megoldás egyszerűen átugrik). Ezen esetekben az elmozdulás kontroll alkalmazása jelenti a megoldást.
Erő/elmozdulás kontroll	Az ábra egy erő kontroll vezérlésű növekményes megoldást mutat egy, az ábrán folytonos vonallal ábrázolt erő-elmozdulás karakterisztikájú szerkezet esetére, mely a P₀szinten hibajelzéshez vezet, mert ekkor a szerkezet korlátlan elmozdulásokat szenved. Jelen esetben egy elmozdulás kontroll vezérlésű megoldással nehézségek nélkül vizsgálható a szerkezet.

4.2.Rezgés

	A rezgés vizsgálat során a program meghatározza a kért számú legkisebb szabad rezgési frekvenciát és a hozzátartozó rezgésalakokat. A számítás egy általánosított sajátérték feladat megoldás (ehhez a program egy altériterációs eljárást használ). A program ellenőrzi, hogy ténylegesen a legkisebb sajátértékek lettek meghatározva.
	A szerkezet tömegmátrixa diagonális felépítésű, és csak eltolódási tömegkomponenseket tartalmaz.
F	*A rezgés vizsgálat eljárása a szerkezet analízisben előforduló pozitív valós sajátértékek meghatározására valók. Közel zérus sajátértékek meghatározására nem alkalmas.*



	Megoldás vezérlés

	Itt adhatók meg a sajátérték feladat megoldását vezérlő paraméterek:

Elsőrendű	A számítás nem veszi figyelembe az elemekben fellépő nyomó /húzó erők hatását a szerkezet merevségére a rezgésalakok meghatározásakor.
Másodrendű	A számítás figyelembe veszi az elemekben fellépő nyomó/húzó erők hatását a szerkezet merevségére A rezgésalakok meghatározásakor a húzó erők merevség növelő, a nyomó erők merevség csökkentő hatásúak. Ez a hatás befolyásolja a szerkezet rezgési viselkedését. Ennek megfelelően, magát a rezgés vizsgálatot egy statikai vizsgálat előzi meg.
Meghatározandó rezgésalakok száma	Itt adható meg a kívánt rezgésalakok száma. Az alapérték 6. Maximálisan 99 alak kérhető. Az itt megadott érték nem lehet nagyobb mint a szerkezet tömegszabadságfokainak száma.

Eset	A figyelembe veendő terhelési vagy tömeg esetet lehet itt kiválasztani (egyszerre egy esetet). Elsőrendű és másodrendű rezgésvizsgálatok esetén a terhek tömegekké is konvertálódnak. Másodrendű esetben egy statikai vizsgálatban meghatározott igénybevételeket is felhasználja a program.
Terhek átalakítása tömegekké	Itt lehet kérni a gravitációs jellegű terhek átalakítását tömegekké.
	Konvergencia kritériumok
	A konvergencia vizsgálatok biztosítják a sajátérték számítás eredményeinek megfelelő pontosságát, ezért nagyon kritikus a konvergencia feltétel tényezők megfelelő felvétele.

Iterációk maximális száma	Az iterációk maximális száma a sajátérték számának függvényében választható meg (nagyobb érték több sajátérték esetén). Alapértéke 20. Ha a kiválasztott konvergencia feltételek még nem teljesültek a maximális iterációszám eléréséig, akkor nem kapunk vissza eredményt.

Sajátérték konvergencia	A sajátértékek relatív konvergenciáját határozza meg. Az alapérték 1.0E-10.
Sajátvektor konvergenciája	A sajátvektorok konvergenciájának referencia értéket lehet megadni. A rezgés vizsgálatból származó sajátvektorok hibáját a program ezzel a referencia értékkel hasonlítja össze. Ha a hiba nagyobb mint a referencia érték, akkor piros színnel jelenik meg az információs ablakban.

	A program diagonális felépítésű tömegmátrixot használ. Ennek megfelelően, a szerkezet tömegeloszlásának megfelelő pontosságú modellezéséhez szükséges a rudakon közbenső csomópontokat is felvenni, valamint felületek esetén a megfelelően finom (sűrű) végeselem hálózatot kell kialakítani. Általában kielégítő pontosság érhető el, ha minden rezgési félhullámhoz legkevesebb négy elemosztás (felületek esetében mindkét irányba) tartozik.
	A rezgésalakok tömeg-szerint normalizáltak:

4.3.Kihajlás

	A kihajlás vizsgálat során a program meghatározza a kért számú legkisebb kritikus teherparamétert (kezdeti-kihajlás) és a hozzátartozó kihajlási-alakokat. A számítás egy általánosított sajátérték feladat megoldása feltételezi (ehhez a program egy altériterációs eljárást használ). A program ellenőrzi, hogy ténylegesen a legkisebb sajátértékeket határozta-e meg.
	A kihajlás vizsgálat eljárása a szerkezet analízisben előforduló pozitív valós sajátértékek meghatározására valók. Közel zérus sajátértékek meghatározására nem alkalmas.


	Megoldás vezérlés

	Itt adhatók meg a sajátérték feladat megoldását vezérlő paraméterek:

Eset	Itt kell kiválasztani azt az esetet melyre a kihajlásvizsgálatot végrehajtjuk (egyszerre egy esetet).

Meghatározandó kihajlási alakok száma	Itt adható meg a kívánt kihajlási alakok száma. Az alapérték 6. Maximálisan 99 alak kérhető. Csak a legkisebb pozitív sajátértéknek van fizikai jelentősége (ez adja a kritikus teherparaméter értéket).
	Konvergencia kritériumok
	Lásd a rezgésvizsgálat Konvergencia Kritériumok pontot.

Rudak kihajlása	Kihajlás alatt minden esetben síkbeli kihajlást értünk (a kihajlott rúd alakja egy síkgörbe, és keresztmetszete a kihajlás során nem csavarodik el). A rúd keresztmetszeteknek kétszeresen vagy egyszeresen (ha a terhek a szimmetria síkban hatnak) szimmetrikusnak kell lenniük, vagy a rudakat az I₁ és I₂ főinercia-nyomatékokkal kell definiálni.
	A rudakat legkevesebb négy részre kell felosztani, közbenső csomópontok beiktatásával.
	Ha, , az instabilitás a megadott terheléshez képest fordított irányú (előjelű) terhelés hatására jön létre, és az adott (vizsgált) terhelési esethez tartozó kritikus teherparaméter .
	Rácsrúd elemekből is álló szerkezet esetén csak a globális szerkezeti kihajláshoz tartozó kritikus teherparamétert kapjuk meg. Az egyes rácsrudak kihajlását nem vizsgálja a program.

4.4.Végeselemek

A vizsgálni kívánt szerkezet különböző típusú szerkezeti elemeket tartalmazhat, melyek modellezésére számos végeselem típus áll rendelkezésre. Valamennyi végeselem típus használható statika és rezgés/I vagy kihajlás vizsgálat esetén. Geometriailag nemlineáris statikai és rezgés/II t kizárólag rúdszerkezetek esetén végezhető.


Rácsrúd	Rúd	Borda


Négyszög tárcsa, lemez, héj	Háromszög tárcsa, lemez, héj

Rugó

(csak egy komponens van abrázolva)

Kontakt

Támasz

(csak egy komponens van abrázolva)

A végeselemek lokális koordináta-rendszerében felvett elmozdulás komponensei a következő táblázatban vannak összefoglalva:

Végeselem

Ábra

Rácsrúd

•

Lineáris, 2-csomópontos, izoparametrikus elem

Rúd

•

Euler-Bernoulli-Navier tipusú, 2-csomópontos köbös Hermit elem

Borda

•

Thimosenko tipusú, 3-csomópontos kvadratikus, izoparametrikus elem

Tárcsa

•

Serendipity tipusú, 8-csomópontos kvadratikus, izoparametrikus elem

6-csomópontos kvadratikus, izoparametrikus elem

Lemez

•

Hughes tipusú, 9-csomópontos kvadratikus, izoparametrikus elem (Mindlin)

6-csomópontos kvadratikus, izoparametrikus elem (Mindlin)

Héj

•

Sík héjelem, egyesített tárcsa és lemez elem

Támasz

•

(csak két komponens van abrázolva)

Rugó

•

(csak két komponens van abrázolva)

Kontakt

•

Merev test

Kapcsolati elem

•

(csak két komponens van abrázolva)

	Ahol:
	u, v, w lokális x, y, z tengelyirányú eltolódások
	qx, qy, qz lokális x, y, z tengelyirányú elfordulások
	(•) van merevség az adott irányban

Igénybevételek

A végeselemek lokális koordináta-rendszerében meghatározható igénybevételek:

Végeselem	Igénybevételek
Rácsrúd	Nx
Rúd	Nx	Qy	Qz	Mx	My	Mz
Borda	Nx	Qy	Qz	Mx	My	Mz
Tárcsa	nx	ny	nxy
Lemez				mx	my	mxy	qx	qy
Héj	nx	ny	nxy	mx	my	mxy	qx	qy
Rugó	Nx	Ny	Nz	Mx	My	Mz
Kontakt	Nx
Támasz	Nx	Ny	Nz	Mx	My	Mz
Merev test
Kapcsolati elem

4.5.Egy analízis lépései

	Egy szerkezet végeselemes analízise az alábbi lépésekből áll:
	1. A szerkezet geometriai és rugalmassági tulajdonságai, a megtámasztások és terhelések meghatározása.
	2. A terhek átvételi módjának megállapítása (tárcsa, lemez, héj, gerenda –hatás).
	3. Helyi diszkontinuitások felvétele (merevítések, csomólemezek, kivágások).
	4. A modell felépítéséhez szükséges végeselemek kiválasztása. Ezzel a művelettel az anyagot, a merevségi tulajdonságok rögzítésével, az elemek tengelyei mentén koncentráljuk.
	5. A végeselemes felosztás kialakítása. A felosztás finomságának a foka összhangban kell legyen az elérni kívánt pontossággal, és a rendelkezésre álló hardverrel.
	6. Az 5. pontnak megfelelően, a modell adatainak előkészítése:
	a.) Egyenértékű geometriai méretek.
	b.) Egyenértékű rugalmassági tulajdonságok.
	c.) Elemek kapcsolatainak topológiája.
	d.) Egyenértékű megtámasztási feltételek.
	e.) Egyenértékű terhelések (statika), illetve tömegek (rezgés).
	7. A bemeneti adatok ellenőrzése (pontosság, kompatibilitás).
	8. Számítás futtatása.
	9. Jellemző eredmények kiválogatása.
	10. Az eredmények ellenőrzése az alábbi szempontok szerint:
	a.) A megoldás helyessége és pontossága (konvergencia).
	b.) Az eredmények kompatibilitása a 6.d pontban definiált feltételekkel.
	c.) A szokásostól eltérő mérnöki szerkezet esetén szükséges más módszerrel és/vagy szoftverrel történő vizsgálat, az eredmények összehasonlítása és mérnöki mérlegelése.
	11. Az analízis újrakezdése, ha a 10. pontban az ellenőrzés valamely szempontból nem teljesült, akkor az 1-6. pontokon végig haladva a megfelelő módosításokkal.
	12. A jellemző eredmények összefoglalása táblázatok és diagramok formájában. Végső következtetések meghatározása, a szilárdsági, alakváltozási és kihajlási kritériumok kielégítésének figyelembevételével.
Modellezés	Egy szerkezet számítási modelljének felépítése számos feltételezés elfogadását jelenti, melyeknek az eredményekre gyakorolt hatásait figyelembe kell venni. Felület szerkezeteknél, hogy a modelleken kapott eredmények minél jobban közelítsék a modell megoldását, a végeselem felosztás alapja egy a szerkezet alakváltozási és feszültségi állapotát tükröző analízise kell legyen, mely figyelembe kell vegye a szerkezet formai, anyagi, megtámasztási és terhelési sajátosságait.

A csomópontok és a hálózati vonalak pozíciója (a végeselemes felosztás topológiája) függ a szerkezet geometriájában (szabálytalan kontúrvonal, közbenső támasz vonalak) és a terhelésekben (koncentrált vagy szakaszonként változó intenzitású terhelések) jelenlévő diszkontinuitásoktól.

Feszültséggyűjtő helyeken (éles szögek) a felosztás finomítására van szükség. A koncentrált jellegű hatások okozta szingularitások elkerülésének módja a pontszerű hatások kicsiny, de véges felületekre való transzformálása.

Íves kontúr vonalak megfelelő számú egyenes szakaszokkal közelíthetők. Előfordulhat, hogy a kívánt pontosság eléréséhez szükséges (az ívet közelítő) felosztás alkalmazása helyigény és futási időben meghaladja a rendelkezésre álló hardver kapacitását.

A eredmények pontosságának javítása a végeselemes felosztás finomításával érhető el.

4.6.Hibaüzenetek

	‘Nem pozitív definit merevségi mátrix’
	A merevségi mátrix determinánsa zérus vagy negatív. Modellezési hibára utal.
	‘Szinguláris Jacobi mátrix’
	Egy végeselem Jacobi mátrixa szinguláris (valószínűleg torz geometria miatt).
	‘Nincs csomópont elmozdulási lehetőség’
	A csomópontok összes szabadságfoka letiltott.
	‘Túlzott elemtorzulás tapasztalható az aktuális növekményben’
	Az elem túlzott torzulást szenvedett az aktuális növekményben.
	‘Túl nagy elfordulás növekmény’
	Az elem elfordulás növekménye meghaladta a p/4 radiánt (90°). Érvényes megoldáshoz növelni kell a teherlépcsők számát.
	‘Nem megfelelő elmozdulás komponens’
	Letiltott szabadságfok irányában megválasztott elmozdulás kontroll komponens.
	‘A konvergencia feltétel(ek) nem teljesült(ek)’
	Az iterációk száma nem elegendő.
	‘Divergencia az aktuális iterációban’
	Az iteráció során a program divergenciát észlelt. Túlságosan nagyok a növekményi lépések, vagy nem elég szigorúak a konvergencia feltételek.
	‘Túl sok sajátértek’
	A tömegmátrix rangja kisebb mint a kért sajátértékek száma.
	‘Nincs konvergált sajátérték’
	Egyetlen sajátértékre sem teljesültek a konvergencia feltételek.
	‘Ez nem a legkisebb sajátérték (xx)’
	A számított sajátértékeknél xx számú kisebb sajátérték van.
	‘A modell túlságosan torz elemeket tartalmaz’
	Módosítsa a végeselem hálózatban lévő torz elemek geometriáját.
	‘A deformáció során egy szerkezeti elem erős torzulást szenvedett’
	Növelje meg a teherlépcsők számát.
	‘Az eredmény a maximális számú iteráció után sem konvergál’
	Növelje meg az iterációk maximális számát. Lehetséges, hogy a modell az adott terhelés mellett nem konvergál.
	‘A(z) ... csomópontnak ... irányban nincs merevsége’
	Ellenőrizze az adott irányú megtámasztást és a csomóponti szabadságfokokat.

5. Eredmények

5.1.Statika

	A Statika lapról indíthatók a lineáris és nemlineáris statikai számítások, valamint a számított eredmények megjelenítése, kiértékelése.

Lineáris statikai számítás	Lineáris statikai számítás Lásd részletesen…4.1. Statika

Nemlineáris statikai számítás	Nemlineáris statikai számítás Lásd részletesen…4.1. Statika

Ábrázolási paraméterek	A megjeleníteni kívánt eredmény értékek grafikus módjainak beállítása. Kiválasztható a vizsgálandó tehereset, teherkombináció, mértékadó teherkombináció.

	Az ábrázolás dialógus ablak beállítási paramétereinek jelentését az alábbiakban ismertetjük.

Eset	A Kiválasztás… nyomógombbal az Eset kiválasztása dialógus ablakot aktivizáljuk.

	Számítási módtól függően választhatunk Lineáris, Nemlineáris eredmények közül. Ezekben három, ill. kétféle eredményértéket kérdezhetünk le: 1. Valamely tehereset vagy teherkombinációhoz tartozó eredményeket. 2. Burkoló eredmény ábrát kérhetünk az általunk kiválasztott teheresetekből és/vagy teherkombinációkból. Ilyenkor a program a kiválasztott esetek közül kiválogatja a legkisebb és legnagyobb eredmény értékeket, és azokat megjeleníti. 3. Lineáris eredmények lekérdezésekor a program mértékadó teherkombinációkat tud képezni a teheresetekből, az általunk definiált tehercsoport adatok alapján (lásd még Terhek/tehercsoport). A burkoló és a mértékadó eredményábráknál lehetőség van az alábbiak kiválasztására:
	Min, Max		A minimum és maximum értékeket egyidejű megjelenítése
	Min		Csak a minimum (előjel szerinti legkisebb szélsőérték) értékek megjelenítése
	Max		Csak a maximum (előjel szerinti legnagyobb szélsőérték) értékek megjelenítése
Ábrázolási alak
	Eredeti A szerkezetet deformálódás mentes alakjával jelenik meg.
	Elmozdult A szerkezetet a deformálódott alakjával jeleníti meg.
Ábrázolási mód
	Diagram
		A kiválasztott eredménykomponens értékeit diagramként ábrázolja. A diagramok számértékekkel együtt is megjeleníthetők.
	Metszet
		A kiválasztott eredménykomponens értékeit metszeten és/vagy metszősíkon ábrázolja, kérésre számértékekkel feliratozza. Az ábrázolás a már definiált és bekapcsolt metszetekre vonatkozik.
	Szintvonal
		Az eredménykomponensek értékeinek egy ábrázolási módja. A szélső értékek által meghatározott tartományt sávokra osztja és minden sávhatárt a hozzá tartozó színnel megjeleníti. A sávhatárok értékei a színskála ablakban jelennek meg. Színskála ablak beállítását lásd: információs ablakok.
	Szintfelület
		Az eredménykomponensek értékeinek egy ábrázolási módja. A szélső értékek által meghatározott tartományt sávokra osztja és minden sávon belüli értéket azonos, a hozzá tartozó színnel jeleníti meg. A sávokhoz tartozó színek, és a sávhatárok értékei a színskála ablakban jelennek meg. Színskála ablak beállítását lásd: információs ablakok.
	Kikapcsolt
		Az eredménykomponens grafikus megjelenítését kikapcsolja.
Metszetek	A már korábban definiált metszetek megjelenítését kapcsolhatjuk be. Ha az ábrázolási mód-ként metszetet választunk ki, akkor az eredmény diagramok csak az itt beállított metszeteken jelennek meg. Ha van olyan metszet, amit metszősíkkal adtuk meg, a metszősíkot jelképező téglalap alakú kontúr megjelenítését a Metszősík kontúr rajzolása jelölőnégyzettel állíthatjuk.
Komponens	A megjelenítendő eredménykomponenst választhatjuk ki.
Lépték	A diagram ábrázolási léptéke. Alapértéke 1.00, ekkor az ábrázolt diagram legnagyobb ordinátája 50 pixel (képpont) méretű lesz. Az eredmények kiértékelése során tetszés szerint módosíthatjuk.
Igénybevétel simítás	Nem simít Nem simítja a csomóponti igénybevételeket. Szelektív A csomópontba kapcsolódó felületelemek lokális rendszere valamint az elemekre ható terhek figyelembevételével végzi el a csomópontban keletkező igénybevételek simítását. Mindent simít A kapcsolódó elemek tulajdonságai valamint a terhelések figyelembe vétele nélkül simítja a csomóponti igénybevételeket.
Intenzitás-változás	Intenzitásváltozás paraméterének beállítása
Érték felírás	Csomópontra
		Eredmény komponens felírás csomópontokra, pont támaszokra
	Vonalra
		Eredmény komponens felírás rúd, borda közbenső keresztmetszetekben, metszeteken, élmenti támaszokon, rugó és kontakt elemeken
	Felület elemre
		Eredmény komponens felírás felület elemekre, felületi támaszokra. Egy elemen belül hét illetve kilenc pontban kapunk vissza eredményeket. Feliratozáskor a program az ábrázolandó értékek közül meghatározza az abszolút érték maximumot, és csak ezt jeleníti meg. Azt a pontot amelyikben a felírt érték keletkezett kis fekete ponttal jelöli meg.

	Csak szélsőértékek
		A csomópontra, vonalra, felület elemre írt értékek közül csak a lokális szélsőértékeket jeleníti meg.

Tehereset Teherkombináció Burkoló és mértékadó teherkombináció	A legördülő listából kiválasztható az ábrázolni kívánt Tehereset, teherkombináció Nemlineáris számítás k. lépése Burkoló Mértékadó teherkombináció
Ábrázolható eredmény-komponensek	A legördülő listából kiválasztható eredménykomponensek: Elmozdulás (eX, eY, eZ fX, fY, fZ,eR, fR) Rúdelem igénybevétel (Nx, Qy, Qz, Mx, My, Mz) Rúdelem feszültség (Smin, Smax,Tyátl, Tzátl ) Felület igénybevétel (nx, ny, mx, my, mxy, qx, qy, qR, n1, n2, an, m1, m2, am, nxv, nyv, mxv, myv)
	Intenzitásváltozás (dnx, dny, dnxy, dmx, dmy, dmxy, dqx, dqy) Felület feszültség (Sxx, Syy, Sxy, Sxz, Syz, Sö, S1, S2) Csomóponti támaszerő (Rx, Ry, Rz, Rxx, Ryy, Rzz) Vonalmenti támaszerő (Rx, Ry, Rz, Rxx, Ryy, Rzz) Felületi támaszerő (Rx, Ry, Rz) Rugó igénybevétel (Rx, Ry, Rz, Rxx, Ryy, Rzz) Kontakt igénybevétel (Nx)
Ábrázolási mód	A legördülő listából kiválasztható az eredménykomponens ábrázolási módja: Diagram Metszet Szintvonal Szintfelület Kikapcsolt A burkoló Min, Max és a mértékadó Min, Max eredménykomponens ábrázolásnál a Szintvonal és Szintfelület* ábrázolási mód nem használható*
Eredmény rajz szorzó
	Az eredmény rajz szorzóval a diagramok mérete változtatható.

5.1.1. Minimum, maximum értékek

Az eredmények szélső értékeit keresi meg az aktuális esetben és beállításban (amennyiben valamely részlet(-ek) van(nak) megjelenítve akkor, a szélső értékek is erre (ezekre) a részlet(-ek)re vonatkoznak). A funkció megadja a kiválasztott komponens legkisebb és legnagyobb szélsőértékeit, ha a szerkezeten a szélsőérték több helyen is megtalálható, akkor az összes hely megjelölésre kerül.

5.1.2. Animáció






	Elmozdulások, igénybevételek, rezgések és kihajlási alakok jeleníthetők meg mozgásfázisokkal.

Paraméterek
Animáció		Lejátszási mód beállítása:
				Egy irányba Lejátszás 0-tól maximumértékig.
				Oda-vissza Lejátszás folyamatosan 0-tól maximumig és vissza.

	Fázisok generálása
	Fázisok száma Az animációhoz felhasznált képkockák száma adható meg 3-99 között. Fázisonként takar Fázisonként újraszámítja a takarásnak megfelelő megjelenítést. Fázisonként színez A színeket fázisonként változtatja 0 és maximum értékek között a színskála diagram beállításának megfelelően.
	Videofájl készítése: A Mentés videofájlba gombra kattintva az animációt egy fájlnév.avi fájlba menthetjük, amit aztán pl. a Windows Médialejátszójával (Media Player) megtekinthetünk.
Videofájl			A videofájlba a program a Fázisok száma mezőben beállított számú képkockát generál. A médialejátszó programok ezeket – ha ezt a hardver lehetővé teszi – alapértelmezésben a Képkockák időtartama mezőben megadott ideig jelenítik meg. 100 ms tehát 10 képkocka/sec lejátszási sebességet jelent.

5.1.3. Diagram ábrázolás


	Nemlineáris eredmények diagramos ábrázolása. Egyszerre két diagram ábrázolható. A diagramhoz ki kell választani egy-egy eredmény komponenst az X illetve az Y tengelyhez. Az egyes iterációs lépésekhez tartozó értékpárokat ábrázolja a program, összekötve őket az iterációs lépések sorrendjében.
	Diagram paraméterek beállítása:

5.1.4. Táblázatos megjelenítés

	Táblázatos megjelenítésnél az ábrázolt eredménykomponens értékeket tudjuk megjeleníteni számszerűen. Ha a szerkezet egy része ki volt jelölve akkor csak a kijelölt elemek jelenek meg a táblázatban. Ettől függetlenül lehetőségünk van egyéb szűrési feltételeket is beállítani (pl. keresztmetszet szerint). Az eredmények a vágólapon keresztül (Clipboard) más programokba áthelyezhetőek (pl. Excel, Word…). A táblázat részletes beállítási lehetőségeit Lásd részletesen… 1.7. Táblázatok
	Mértékadó teherkombináció eredmények lekérdezésekor a min/max komponenseken kívül a táblázatban megjelennek a mértékadó teherkombinációban résztvevő teheresetek adatai is, az alábbi jelölésekkel: [ ... ] zárójelek közt az állandó teheresetek { ... } zárójelek közt az esetleges/rendkívüli kiemelt tehereset ( ... ) zárójelek közt az egyidejű esetleges teheresetek

Kivonat	Minden eredménytáblázat végén található egy kivonat, ami a táblázat elemeinek értékeiből készül. Kigyűjti a minimum és maximum értékeket, és ezeket jeleníti meg.

Szélsőértékek gyűjtése	A táblázatban csak azokra a komponensekre történik szélsőérték kigyűjtés, melyek itt be vannak kapcsolva. A szélsőértékkel egyidejű komponensek mindig megjelennek. Amennyiben a megtalált min/max komponens csak egy helyen fordul elő, úgy az adott helyen lévő egyidejű komponensek is megjelennek a táblázatban. Ellenkező esetben az egyidejű eredmény komponensek helyén ‘’ jel jelenik meg, és a Táv (keresztmetszeti hely)* oszlopban a min/max komponens első előfordulási helye látható.

5.1.5. Elmozdulások

Csomópont	Eredményként a csomópontok elmozdulás komponens értékeit kapjuk. Az elmozdulás komponensek globális koordinátatengely irányúak. Az elmozdulás komponensekből az eredő eltolódás (eR) és eredő elfordulás (fR) is meghatározásra kerül.
	Konzol tárcsa elmozdulásának különböző típusú ábrázolása:

	diagram, érték feliratozással	metszet, érték feliratozással

	szintvonal	szintfelület
	s

Rúd	A rúd közbenső keresztmetszeti elmozdulás komponens értékeit kapjuk meg globális és lokális koordináta-rendszerben. A szerkezet vagy szerkezeti részlet megjelenítésekor a csomóponti és rúd közbenső elmozdulások globális koordináta komponensei jelennek meg az ábrán. A kurzorral egy rúdra rákattintva, a rúd közbenső eltolódási és elfordulási diagramok jelennek meg a rúd lokális koordináta-rendszerében. Egyszerre több rudat is ábrázolhatunk, ha: a.) a rudak lokális tengelyeinek szögeltérése egy adott értéket nem halad meg, b.) a lokális x-tengelyek irányítása megegyezik , c.) az anyaguk azonos.


	Az ablakon belül bármely tehereset vagy teherkombináció eredményei lekérdezhetőek. Burkoló esetén a burkolót alkotó függvények megjelenítése ki/be kapcsolható. A diagramok kék mérővonalainak mozgatásával vagy a szerkesztőmező segítségével a lekérdezés pozícióját állíthatjuk.

Eredmény táblázatok		tehereset/teherkombináció
			Sz	Táv [m]				ex [mm]			ey [mm]		ez [mm]			eR [mm]			fx [rad]			fy [rad]				fz [rad]				fR [rad]
	80		1	L=5.000
				0.000				-2.9			-0.1		1.9			3.6			0.00004			-0.00095				-0.00192				0.00215
				0.500				-2.9			-1.0		2.4			4.0			0.00004			-0.00116				-0.00188				0.00222
				1.000				-2.9			-1.9		3.1			4.7			0.00004			-0.00128				-0.00178				0.00220
				1.500				-2.9			-2.8		3.7			5.5			0.00004			-0.00130				-0.00161				0.00208
				2.000				-2.9			-3.5		4.4			6.4			0.00004			-0.00125				-0.00138				0.00186
				2.500				-2.9			-4.2		4.9			7.1			0.00004			-0.00110				-0.00108				0.00155
				3.000				-2.9			-4.6		5.4			7.7			0.00004			-0.00087				-0.00072				0.00114
				3.500				-2.9			-4.9		5.8			8.1			0.00004			-0.00055				-0.00031				0.00066
				4.000				-2.9			-4.9		5.9			8.3			0.00004			-0.00014				0.00016				0.00030
				4.500				-2.9			-4.7		5.8			8.1			0.00004			0.00036				0.00069				0.00081
				5.000				-2.9			-4.2		5.6			7.6			0.00005			0.00096				0.00110				0.00160
		burkoló elmozdulások
			Sz	K		m/m		Eset	Táv [m]			ex [mm]			ey [mm]			ez [mm]			eR [mm]			fx [rad]			fy [rad]		fz [rad]			fR [rad]
	80		1						L=5.000
				ex		min		3.Tk	0.000			-9.7
						max		5.Tk	5.000			-0.9			-1.3			-0.6			1.7			-0.00015			0.00018		0.00040			0.00047
				ey		min		1.Tk	4.000						-4.9
						max		5.Tk	0.000			-0.9			0.0			-1.1			1.4			-0.00018			-0.00011		-0.00063			0.00067
				ez		min		5.Tk	0.000			-0.9			0.0			-1.1			1.4			-0.00018			-0.00011		-0.00063			0.00067
						max		7.Tk	4.000			-3.0			-4.9			6.0			8.3			0.00020			-0.00011		0.00016			0.00028
				eR		min		5.Tk	0.500			-0.9			-0.3			-1.0			1.4			-0.00018			-0.00015		-0.00062			0.00066
						max		3.Tk	4.000			-9.7			-4.9			4.1			11.6			0.00006			-0.00021		0.00016			0.00027
				fx		min		2.Tk	0.000			-2.4			-0.1			-0.6			2.5			-0.00023			-0.00065		-0.00188			0.00200
						max		1.Tk	5.000			-2.9			-4.2			5.6			7.5			0.00023			0.00094		0.00127			0.00159
				fy		min		1.Tk	1.500			-2.9			-2.8			3.7			5.4			0.00013			-0.00130		-0.00161			0.00207
						max		7.Tk	5.000			-3.0			-4.2			5.6			7.6			0.00023			0.00098		0.00127			0.00162
				fz		min		1.Tk	0.000																				-0.00192
						max		1.Tk	5.000																				0.00127
				fR		min		5.Tk	4.000			-0.9			-1.6			-0.6			1.9			-0.00016			0.00001		0.00007			0.00017
						max		1.Tk	0.500																							0.00221
		mértékadó teherkombinációk
			Sz	K	m/m		Táv [m]			ex [mm]				ey [mm]			ez [mm]			eR [mm]			fx [rad]		fy [rad]			fz [rad]			fR [rad]
	80		1				L=5..000
				ex	min		0.000			-2.4
					max		5.000			-2.9				-4.2			5.6			7.5			0.00023		0.00094			0.00127			0.00159
				ey	min		4.000			-9.7				-4.9			4.1			11.6			0.00006		-0.00021			0.00016			0.00027
					max		0.000			-2.4				-0.1			-0.6			2.5			-0.00023		-0.00065			-0.00188			0.00200
				ez	min		0.000			-9.7				-0.1			0.6			9.8			-0.00006		-0.00063			-0.00190			0.00201
					max		4.000			-2.4				-4.8			2.1			5.8			-0.00013		-0.00004			0.00016			0.00021
				fx	min		0.000			-2.9				-0.1			1.9			3.5			0.00009		-0.00095			-0.00192			0.00214
					max		5.000			-2.9				-4.2			5.6			7.5			0.00023		0.00094			0.00127			0.00159
				fy	min		1.500			-2.4				-2.7			0.6			3.7			-0.00019		-0.00088			-0.00158			0.00182
					max		5.000			-2.9				-4.2			5.6			7.5			0.00023		0.00094			0.00127			0.00159
				fz	min		0.000			-2.9				-0.1			1.9			3.5			0.00009		-0.00095			-0.00192			0.00214
					max		5.000			-2.9				-4.2			5.6			7.5			0.00023		0.00094			0.00127			0.00159

			Sz	K	m/m					mértékadó				kombináció
	80		1
				ex	min					[1.Te,2.Te]				{4.Te}			(6.Te)
					max					[1.Te,2.Te]				{3.Te}			(7.Te)
				ey	min					[1.Te,2.Te]				{5.Te}			(7.Te)
					max					[1.Te,2.Te]				{4.Te}			(6.Te)
				ez	min					[1.Te,2.Te]				{5.Te}			(7.Te)
					max					[1.Te,2.Te]				{4.Te}			(6.Te)
				fx	min					[1.Te,2.Te]				{3.Te}			(7.Te)
					max					[1.Te,2.Te]				{3.Te}			(7.Te)
				fy	min					[1.Te,2.Te]				{4.Te}			(6.Te)
					max					[1.Te,2.Te]				{3.Te}
				fz	min					[1.Te,2.Te]				{3.Te}			(7.Te)
					max					[1.Te,2.Te]				{3.Te}			(7.Te)

5.1.6. Rács/rúdelem igénybevételek

Rács	A rácsrudakban a terhelések hatására Nx normálerők ébrednek.

	Pozitív előjelű normálerő húzást jelent a rácsrúdban. Burkoló és Mértékadó eredmény feliratozásnál min/max értékek egyidejűleg megjeleníthetők.
	Rácsos tartó igénybevételeinek különböző típusú ábrázolása:
	Nx diagram érték felírással	Nx min/max érték felírás


Rúd	A terhelések hatására a rudakban az alábbi igénybevételek keletkeznek: N_x , Q_y , Q_z , M_x , M_y , M_z.
	A rúd igénybevételek rúd lokális koordináta-rendszernek megfelelőek. A pozitív előjelek az ábra szerint értelmezettek. Nyomaték diagramok esetén a diagram mindig a húzott oldalra kerül. Értelmezésük ennek megfelelő.

		Keret igénybevételeinek különböző típusú ábrázolása:
		Nx diagram érték felírással															Qz diagram érték felírással

		My diagram érték felírással															My min/max diagram

		A kurzorral egy rúdra rákattintva, a rúd közbenső igénybevételi diagramok jelennek meg. Egyszerre több rúdból álló rúdpoligont is ábrázolhatunk, ha: a.) a rudak geometriai tengelyeinek szögeltérése egy adott értéket nem halad meg b.) a lokális x tengely iránya megegyezik c.) az anyaguk azonos


		Az ablakon belül bármely tehereset vagy teherkombináció eredményei lekérdezhetőek. Burkoló esetén a burkolót alkotó függvények megjelenítése ki/be kapcsolható. A diagramok kék mérővonalainak mozgatásával vagy a szerkesztőmező segítségével a lekérdezés pozícióját állíthatjuk.
Eredmény táblázatok		Tehereset ill. teherkombináció kiválasztása esetén táblázatokban a rúd összes keresztmetszetében számított érték megjelenik.
		Burkoló ill. mértékadó teherkombináció kiválasztásánál rúdelemenként csak a megadott min/max komponensek szerinti szélsőértékek jelennek meg. Amennyiben a megtalált szélsőérték csak egy keresztmetszetben fordul elő, úgy az egyidejű igénybevételek is láthatóak. Ellenkező esetben az egyidejű igénybevételek helyén ‘’ jelenik meg, és a Táv* (keresztmetszeti hely) oszlopban az első előfordulás helye látható.
		tehereset/teherkombináció
			Sz		Táv [m]				Nx [kN]		Qy [kN]		Qz [kN]			Mx [kNm]				My [kNm]			Mz [kNm]
	23		1		L=1.208
					0.000				14.57		-26.39		-84.96			-5.29				19.01			-9.47
					0.121				14.57		-26.39		-69.90			-5.29				9.66			-6.28
					0.242				14.57		-26.39		-54.80			-5.29				2.13			-3.09
					0.363				14.57		-26.39		-39.69			-5.29				-3.57			0.10
					0.402				14.57		-26.39		-34.72			-5.29				-5.05			1.15
					0.402				-4.26		-26.39		-34.69			-5.29				-5.06			1.15
					0.483				-4.26		-26.39		-24.59			-5.29				-7.45			3.29
					0.604				-4.26		-26.39		-9.48			-5.29				-9.51			6.47
					0.725				-4.26		-26.39		5.62			-5.29				-9.73			9.66
					0.785				-4.26		-26.39		13.16			-5.29				-9.16			11.25
					0.786				-4.26		41.34		13.19			-5.29				-9.16			11.25
					0.846				-4.26		41.34		20.73			-5.29				-8.14			8.79
					0.967				-4.26		41.34		35.83			-5.29				-4.71			3.86
					1.087				-4.26		41.34		50.93			-5.29				0.53			-1.07
					1.208				-4.26		41.34		64.03			-5.29				7.62			-6.68
		burkoló igénybevételek
			Sz	K		m/m		Eset		Táv [m]		Nx [kN]			Qy [kN]				Qz [kN]			Mx [kNm]			My [kNm]		Mz [kNm]
	23		1							L=1.208
				Nx		min		7.Tk		0.000		-21.85
						max		3.Tk		0.000		24.77
				Qy		min		9.Tk		0.786					-40.81
						max		4.Tk		0.786					61.22
				Qz		min		3.Tk		0.000		24.77			-7.92				-144.43			-8.99			32.32		-2.84
						max		7.Tk		0.000		-21.85			13.19				127.44			7.94			-28.52		4.73
				Mx		min		3.Tk		0.000												-8.99
						max		7.Tk		0.000												7.94
				My		min		7.Tk		0.000		-21.85			13.19				127.44			7.94			-28.52		4.73
						max		3.Tk		0.000		24.77			-7.92				-144.43			-8.99			32.32		-2.84
				Mz		min		4.Tk		0.000		-7.28			-39.58				42.48			2.65			-9.51		3
						max		4.Tk		0.785		11.47			6.65				-52.31			-4.75			-14.72		16.88
		mértékadó teherkombinációk
			Sz	K			m/m		Táv [m]	Nx [kN]				Qy [kN]				Qz [kN]			Mx [kNm]			My [kNm]		Mz [kNm]
	23		1						L=208
				Nx			min		1.21	-5.02				38.17				64.00			-5.29			7.49		-5.70
							max		0.00	20.91				-22.99				-87.00			-5.29			19.18		-8.71
				Qy			min		0.00	12.76				-29.79				-89.72			-5.29			20.08		-10.23
							max		1.21	-2.31				43.45				69.74			-5.29			8.03		-6.31
				Qz			min		0.00	16.56				-27.75				-90.94			-5.29			20.17		-9.77
							max		1.21	-2.55				42.40				76.23			-5.29			8.30		-6.19
				Mx			min		0.00												-5.29
							max		0.00												-5.29
				My			min		0.79	-3.06				41.13				21.61			-5.29			-12.40		11.47
							max		0.00	16.56				-27.75				-90.94			-5.29			20.17		-9.77
				Mz			min		0.00	12.76				-29.79				-89.72			-5.29			20.08		-10.23
							max		0.79																	12.18
			Sz	K			m/m		Táv [m]	mértékadó				kombináció
	23		1
				Nx			min		1.21	[1.Te,2.Te]				{3.Te}
							max		0.00	[1.Te,2.Te]				{3.Te}
				Qy			min		0.00	[1.Te,2.Te]				{6.Te}
							max		1.21	[1.Te,2.Te]				{6.Te}
				Qz			min		0.00	[1.Te,2.Te]				{6.Te}				(3.Te)
							max		1.21	[1.Te,2.Te]				{4.Te}				(6.Te)
				Mx			min		0.00	[1.Te,2.Te]				{3.Te}				(5.Te)
							max		0.00	[1.Te,2.Te]				{3.Te}				(5.Te)
				My			min		0.79	[1.Te,2.Te]				{4.Te}				(6.Te)
							max		0.00	[1.Te,2.Te]				{6.Te}				(3.Te)
				Mz			min		0.00	[1.Te,2.Te]				{6.Te}
							max		0.79	[1.Te,2.Te]				{5.Te}

5.1.7. Bordaelem igénybevételek

				A terhelések hatására a borda elemekben az alábbi igénybevételek keletkeznek: N_x , Q_y , Q_z , M_x , M_y , M_z. A borda elem igénybevételek a borda keresztmetszet súlypontjában lévő lokális koordináta-rendszerében adottak. A pozitív előjelek az ábra szerint értelmezettek. Nyomaték diagramok esetén a diagram mindig a húzott oldalra kerül és értelmezésük is ennek megfelelő.
				Héjhoz excentrikusan kapcsolt borda esetén a hajlító nyomaték és nyíróerő mellett normálerő is megjelenik mind a héjban mind a bordában.
				Egyszerre több bordából álló poligont is ábrázolhatunk ha a bordák lokális tengelyeinek szögeltérése egy adott értéket nem halad meg
				Borda igénybevételek különböző típusú ábrázolása:
				Mx diagram, érték felírással												My min/max diagram

	Eredmény táblázatok
				tehereset/teherkombináció
			Sz			Táv			Nx [kN]		Qy [kN]		Qz [kN]		Mx [kNm]			My [kNm]		Mz [kNm]
7			3			L=1.000
						0.0			-28.59		0.05		4.61		1.29			-18.37		0.00
						0.5			-25.01		0.03		6.64		2.03			-14.72		-0.02
						1.0			-21.43		0.01		8.67		2.78			-11.07		-0.05
				burkoló
		Sz			K		m/m	Eset		Táv		Nx [kN]		Qy [kN]			Qz [kN]		Mx [kNm]		My [kNm]	Mz [kNm]
4		3								L=1.000
					Nx		min	2.Tk		0.0		-32.96		0.30			-5.58		-2.57		-18.19	0.18
							max	1.Tk		1.0		-24.15		0.54			-14.12		-8.07		-8.86	0.32
					Qy		min	1.Tk		0.0		-30.91		0.26			-9.15		-6.94		-18.73	0.16
							max	2.Tk		1.0		-24.33		0.64			-9.79		-3.95		-10.40	0.36
					Qz		min	3.Tk		1.0		-24.15		0.54			-14.12		-8.07		-8.86	0.32
							max	2.Tk		0.0		-32.96		0.30			-5.58		-2.57		-18.19	0.18
					Mx		min	1.Tk		0.0		-24.15		0.54			-14.12		-8.07		-8.86	0.32
							max	3.Tk		1.0		-32.96		0.30			-5.58		-2.57		-18.19	0.18
					My		min	1.Tk		0.0		-30.91		0.26			-9.15		-6.94		-18.73	0.16
							max	1.Tk		1.0		-24.15		0.54			-14.12		-8.07		-8.86	0.32
					Mz		min	1.Tk		0.0		-30.91		0.26			-9.15		-6.94		-18.73	0.16
							max	2.Tk		1.0		-24.33		0.64			-9.79		-3.95		-10.40	0.36

5.1.8. Felületelem igénybevételek

Igénybevételek

A következő igénybevételek keletkeznek az elemek csomópontjaiban pozitív előjelnek megfelelően:

Felületelem	Jel
Tárcsa	nx ny nxy
Lemez	mx my mxy qx qy
Héj	nx ny nxy mx my mxy qx qy

	Bordázott lemez nyomatékának különböző típusú ábrázolása:

	diagram	metszet, érték feliratozással

	szintvonal	szintfelület


	Felhívjuk a figyelmet, hogy a lemez nyomatékok esetén az x és y index a nyomaték metszet irányát, ill. vasalási irányát jelenti. Tehát mx nyomaték a lemez lokális y tengelye körül forgat, míg az my nyomaték a lokális x tengely körül.
	A lemez nyomatékok előjele pozitív, ha az a lemez felső szélén okoz húzást (+lokális z felőli oldal), és negatív ha a lemez ellentétes szélén okoz húzást.

Intenzitásváltozás	Minden végeselem modell és végeselem analízis mérnöki közelítés. A modellben alkalmazott végeselemek számától és azok alakjától, a terhelési és peremfeltételektől, és sok más tényezőtől függően, a felvett modell és a közelítések pontossága lehet nagyon jó vagy nagyon rossz. A közelítés pontosságának kiértékeléséhez nyújt segítséget, új analízis elvégzése nélkül, az intenzitásváltozások ábrázolása. Az intenzitásváltozás a számítási eredmények alapján az elemen belüli igénybevétel változások mértékét mutatja, százalékosan, a maximális igénybevételi értékhez viszonyítva. A nagy intenzitásváltozás értékeket mutató elemek környezetét célszerű, a közelítés pontosítása céljából, tovább sűríteni. Az intenzitás változás már elfogadhatónak ítélt mértéke tapasztalati megfontolások alapján állapítható meg.

Eredmény
táblázatok

tehereset/teherkombináció

Cspt.	Felület	nx [kN/m]	ny [kN/m]	nxy [kN/m]	mx [kNm/m]	my [kNm/m]	mxy [kNm/m]	qR [kN/m]
1	2. héj	vast.=	0.200 m
2		62.71	295.73	104.16	8.55	48.35	17.03	45.20
3		-18.84	242.13	197.64	1.53	43.64	17.05	49.83
4		-234.39	234.79	219.31	-4.84	9.73	15.04	24.98
5		-246.30	218.16	210.15	5.11	13.90	13.99	24.10
6	9. héj	-124.87	-72.51	149.75	5.50	46.07	17.00	45.00
7		-124.87	235.93	-34.50	5.50	46.07	17.00	41.47
8		-223.77	223.09	211.27	0.61	11.89	14.58	22.80
9	12. héj	-60.14	255.78	184.33	6.94	31.12	14.81	36.02
10	27. héj	-101.77	249.02	187.66	3.05	28.96	15.07	37.11

burkoló igénybevételek

Cspt.	K	m/m	Eset	Felület	nx [kN/m]	ny [kN/m]	nxy [kN/m]	mx [kNm/m]	my [kNm/m]	mxy [kNm/m]	qR [kN/m]
1	nx	min	1. Tk	2. héj	vast.=	0.200 m
		max	1. Tk	2. héj	-48.85	701.98	-26.16	9.36	102.02	18.41	58.15
	ny	min	1. Tk	2. héj	94.39	368.62	45.70	14.32	97.36	11.82	69.86
		max	1. Tk	2. héj	67.97	-213.04	96.15	5.31	44.12	9.66	44.81
	nxy	min	1. Tk	2. héj	48.85	701.98	-26.16	9.36	102.02	18.41	58.15
		max	1. Tk	2. héj	81.03	612.36	-93.79	3.33	47.35	8.12	41.32
	mx	min	1. Tk	2. héj	62.71	295.73	104.16	8.55	48.35	17.03	45.20
		max	1. Tk	2. héj	81.03	612.36	-93.79	-3.33	47.35	8.12	41.32
	my	min	1. Tk	2. héj	88.40	435.05	66.15	16.10	100.54	19.37	68.03
		max	1. Tk	2. héj	-67.97	213.04	96.15	5.31	44.12	9.66	44.81
	mxy	min	1. Tk	2. héj	48.85	701.98	-26.16	9.36	102.02	18.41	58.15
		max	1. Tk	2. héj	81.03	612.36	-93.79	3.33	47.35	-8.12	41.32
	qR	min	1. Tk	2. héj	88.40	435.05	66.15	16.10	100.54	19.37	68.03
		max	1. Tk	2. héj	67.79	435.78	-11.31	7.18	50.50	15.44	37.03
					94.39	368.62	45.70	14.32	97.36	11.82	69.86

Fő-igénybevételek

Felületelemeknél meghatározásra kerülnek az n₁, n₂, a_n, m₁, m₂, a_m főigénybevételek és q_R eredő nyíróerő.

Értékeik az alábbiaknak megfelelő előjellel és feltétellel kerülnek kiírásra:

A szögértékek a felületelem lokális x tengelyéhez viszonyítva értendők.

	Héj
	Tárcsa	Lemez
		-
		-
		-
	-
	-
	-
q_R	-

	*Síkbeli alakváltozási állapotú tárcsaelemek esetén* , *ugyanakkor értéke nem kerül meghatározásra.*
	Az igénybevétel értékek megjeleníthetők diagram formában, metszeten, szintvonalakkal, vagy szintfelülettel. Főirányok (a_n, a_m) diagramos ábrázolása esetén az irányoknak megfelelő vektorok jelennek meg, melyek színezése és hossza az adott irányhoz tartozó főigénybevétel szerint változik. A vektor végét egy-egy merőleges vonal zárja le, ha a főigénybevétel érték negatív.

Eredmény
táblázatok

tehereset/teherkombináció

Cspt.	Felület	n1 [kN/m]	n2 [kN/m]	an [°]	m1 [kNm/m]	m2 [kNm/m]	am [°]
29		vast.=	0.200 m
30		52.01	100.23	43.68	14.10	-3.46	-70.83
31	239. héj	44.77	-109.78	-47.52	14.89	4.96	67.67
31	40. héj	19.34	-156.68	-65.49	5.80	9.86	57.69
31	85. héj	25.76	-202.82	-62.96	4.53	8.26	59.54
31	128. héj	47.19	-105.14	-45.90	14.46	4.19	69.16
32		30.67	130.51	56.46	10.02	-6.99	-64.31
33		25.58	-180.53	64.12	5.14	9.03	58.56
34		30.27	-143.23	-55.26	9.04	-5.53	-67.09
35		31.12	-137.22	-55.69	9.52	-6.24	-65.65

burkoló igénybevétek

Cspt.	Felület	Eset	n1 [kN/m]	n2 [kN/m]	an [°]	m1 [kNm/m]	m2 [kNm/m]	am [°]
329			vast.=	0.200 m
n1 min	140. héj	2.Tk	246.68	-294.61	68.53	6.74	-15.00	77.65
n1 max	140. héj	1.Tk	348.15	-117.66	61.23	48.51	-3.58	71.95
n2 min	135. héj	2.Tk	253.71	-372.91	66.95	10.65	-9.31	69.03
n2 max	140. héj	1.Tk	348.15	-117.66	61.23	48.51	-3.58	71.95
a_n min	140. héj	3.Tk	283.92	-148.32	57.20	41.71	-1.38	79.84
a_n max	135. héj	1.Tk	318.70	-254.21	69.41	12.78	-20.20	64.32
m1 min	135. héj	2.Tk	246.68	-294.61	68.53	6.74	-15.00	77.65
m1 max	140. héj	1.Tk	348.15	-117.66	61.23	48.51	-3.58	71.95
m2 min	135. héj	3.Tk	318.70	-254.21	69.41	12.78	-20.20	64.32
m2 max	140. héj	3.Tk	283.92	-148.32	57.20	41.71	-1.38	79.84
a_m min	140. héj	1.Tk	323.01	-318.16	68.29	18.75	-13.40	58.27
a_m max	135. héj	2.Tk	278.86	-181.41	58.30	39.42	-5.68	83.74

Vasalási
igénybevételek

Felületelemeknél meghatározásra kerülnek az n_xv, n_yv, m_xv, m_yv vasalási (méretezési) normálerők és nyomatékok.

Értékeik az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

A vasalási igénybevétel értékek megjeleníthetők diagram formában, metszeten, szintvonalakkal, vagy szintfelülettel.

5.1.9. Támaszelem igénybevételek

	Pozitív előjelű elmozdulások pozitív előjelű igénybevételeket keltenek (normálerő és csavaró nyomaték jellegűeket) a támaszelemben. Például a támaszelem (rugó) hosszabbodása húzást okoz.
	Az igénybevételek diagram jellegű vagy színezett formában ábrázolhatóak. Diagramos ábrázolásnál csomóponti támaszokon a kiválasztott támaszigénybevétel komponens vektoros formában látható.

Eredő igénybevételek	Támasz elemeknél meghatározásra kerülnek az R_eR, R_qR eredő támaszerők is. Értékeik az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:
	Támasz igénybevételek különböző típusú ábrázolása:

	Ryy támasz nyomaték	ReR eredő támaszerők


	Ry élmenti támaszerő	ReR élmenti eredő támaszerő


Eredmény táblázatok	tehereset/teherkombináció

Cspt		Típus	Rx [kN/m]	Ry [kN/m]	Rz [kN/m]	Rr [kN/m]	Rxx [kNm/m]	Ryy [kNm/m]	Rzz [kNm/m]	Rrr [kNm/m]
1	1	Glob.	195.54	1239.81	250.23	1279.84	-151.60	25.13	0.00	153.67
	88	Glob.	88.76	916.73	-54.03	922.60	-196.24	7.29	0.00	196.37
	13	Glob.	84.60	740.48	-132.44	756.97	-244.16	1.85	0.00	244.17

burkoló igénybevételek

	Vonal	Típus	K	m/m	Eset	Cspt.	Rx [kN/m]	Ry [kN/m]	Rz [kN/m]	Rr [kN/m]	Rxx [kNm/m]	Ryy [kNm/m]	Rzz [kNm/m]	Rrr [kNm/m]

1	Perem	Élr.	Rx	min	1. Tk	8	60.01	469.89	-114.82	487.42	-270.51	1.36	0.00	270.51
				max	1. Tk	8	107.90	373.79	-122.55	407.90	-287.43	2.36	0.00	287.44
			Ry	min	1. Tk	8	90.95	307.03	-125.53	343.94	-287.14	1.61	0.00	287.15
				max	1. Tk	8	81.03	524.49	-103.68	540.74	-260.46	1.92	0.00	260.46
			Rz	min	3. Tk	5	90.95	307.03	-125.53	343.94	-287.14	1.61	0.00	287.15
				max	1. Tk	8	93.94	447.87	-99.94	468.40	-271.32	1.65	0.00	271.33
			Rxx	min	3. Tk	5	90.95	307.03	-125.53	343.94	-287.14	1.61	0.00	287.15
				max	1. Tk	8	81.03	524.49	-103.68	540.74	-260.46	1.92	0.00	260.46
			Ryy	min	1. Tk	8	107.90	373.79	-122.55	407.90	-287.43	2.36	0.00	287.44
				max	3. Tk	5	81.03	524.49	-103.68	540.74	-260.46	1.92	0.00	260.46
			Rzz	min	1. Tk	8	74.93	386.76	-107.77	408.42	-276.45	1.00	0.00	276.46
				max	1. Tk	8	107.90	373.79	-122.55	407.90	-287.43	2.36	0.00	287.44

5.1.10. Rács/rúdelem feszülségek

Rács	A rácsrudakban az alábbi feszültség értékeket kapjuk meg:
	Pozitív előjelű feszültség húzást jelent a rácsrúdban. Burkoló és mértékadó eredmény feliratozásnál min/max értékek egyidejűleg megjeleníthetők.
	Rácsrúd feszültségek megjelenítése azonos a rácsrúd igénybevétel ábrázolási módjaival (diagram/szintvonal).

Rúd/borda	A rúd/borda egy keresztmetszetében az alábbi feszültség értékeket kapjuk meg: ahol y_i, z_i a keresztmetszethez rendelt feszültség számítási pontok előjeles súlyponti koordinátái. Pozitív előjelű feszültség húzást jelent a keresztmetszetben. ,
	A rudak keresztmetszeti feszültségeinek megjelenítése azonos a rúd igénybevétel ábrázolási módjaival. Az S_x,i kersztmetszeti feszültségek közül az S_min, S_max értékeket jeleníti meg a program diagram/szintvonal formában.
	A kurzorral egy rúdra rákattintva, a rúd közbenső keresztmetszetek S_min, S_max , T_y,átlag, T_z,átlag diagramjai jelennek meg. Egyszerre több rúdból álló rúdpoligont is ábrázolhatunk, ha fennállnak az 5.1.6. pontban leírt, igénybevétel diagramra vonatkozó feltételek.


	Az ablakon belül bármely tehereset vagy teherkombináció eredményei lekérdezhetőek. Burkoló esetén a burkolót alkotó függvények megjelenítése ki/be kapcsolható. A diagramok kék mérővonalainak mozgatásával vagy a szerkesztőmező segítségével a lekérdezés pozícióját állíthatjuk.
Eredmény táblázatok	Bármely keresztmetszet feszültség értékei lekérdezhetőek. Tehereset ill. teherkombináció kiválasztása esetén táblázatokban a rúd összes keresztmetszetében számított érték megjelenik.
	Burkoló ill. mértékadó teherkombináció kiválasztásánál rúdelemenként csak a megadott min/max komponensek szerinti szélsőértékek jelennek meg. Amennyiben a megtalált szélsőérték csak egy keresztmetszetben fordul elő, úgy az egyidejű feszültségek is láthatóak. Ellenkező esetben az egyidejű feszültségek helyén ‘’ jelenik meg, és a Táv* (keresztmetszeti hely) oszlopban az első előfordulás helye látható.
	tehereset/teherkombináció

	Sz	Táv [m]	smin [kN/cm²]	smax [kN/cm²]	ty,atl [kN/cm²]	tz,atl [kN/cm²]
14	5	L=3.385
		0.000	1.45	2.19	-2.37	0.69
		0.338	0.71	2.64	-2.37	0.69
		0.677	-1.12	3.27	-2.37	0.69
		1.015	-2.87	3.73	-2.37	0.69
		1.354	-4.75	4.40	-2.37	0.69
		1.692	-6.26	5.06	-2.37	0.69
		2.031	-8.83	5.69	-2.37	0.69
		2.370	-11.18	6.32	-2.37	0.69
		2.708	-13.45	6.91	-2.37	0.69
		3.047	-15.69	7.79	-2.37	0.69
		3.385	-16.26	8.43	-2.37	0.69

burkoló igénybevételek

	Sz.	K	m/m	Eset	Táv [m]	Smin [kN/cm2]	Smax [kN/cm2]	Tyátl [kN/cm2]	Tzátl [kN/cm2]
3	1				L=6,000
		Smin	min	3. Tk	3	-12,08	11,69	0	0,01
			max	2. Tk	0,6	-1,02	0,82	0	-0,44
		Smax	min	2. Tk	0,6	-1,02	0,82	0	-0,44
			max	3. Tk	3	-12,08	11,69	0	0,01
		Tyátl	min	1. Tk	0			0
			max	3. Tk	0			0
		Tzátl	min	3. Tk	0	-9,61	9,22	0	-1,09
			max	3. Tk	6	-10,28	9,89	0	1,11

mértékadó teherkombinációk

	Sz.	K	m/m	Eset	Táv [m]	Smin [kN/cm2]	Smax [kN/cm2]	Tyátl [kN/cm2]	Tzátl [kN/cm2]
1	1				L=6,000
		Smin	min	1. Tk	0	-11,73	5,12	0	0,32
			max	1. Tk	3	-3,55	-2,93	0	0,13
		Smax	min	1. Tk	3	-3,55	-2,93	0	0,13
			max	1. Tk	0	-11,73	5,12	0	0,32
		Tyátl	min	1. Tk	0			0
			max	1. Tk	0			0
		Tzátl	min	1. Tk	6	-4,61	-1,76	0	-0,07
			max	1. Tk	0	-11,73	5,12	0	0,32

5.1.11. Felületelem feszültségek

Feszültségek

A program az alábbi feszültség komponenseket számítja ki az elem csomópontjainak felső, középső és alsó szálában:

komponens	Tárcsa	Lemez	Héj
s_xx
s_yy
s_xy
s_xz
s_yz

	Síkbeli alakváltozási állapotú tárcsaelemek esetén . A program S_zzértékét az alábbi képlet szerint számítja:
	Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyomatékok esetén az x és y index a nyomaték metszetirányát jelenti. Tehát mx nyomaték a lemez lokális y tengelye körül forgat, míg az my nyomaték a lokális x tengely körül.
Összehasonlító feszültség	Felület elemeknél meghatározásra kerül a Von Mises összehasonlító feszültség is az alábbiak szerint:
	A feszültség értékek megjeleníthetők diagram formában, metszeten, szintvonalakkal, vagy szintfelülettel.

Eredmény
táblázatok

tehereset/teherkombináció

Cspt.	Felület	Poz.	Sxx [kN/cm2]	Syy [kN/cm2]	Sxy [kN/cm2]	Sxz [kN/cm2]	Syz [kN/cm2]	Sö [kN/cm2]
1241	431. héj	F	-2.71	-5.81	11.24	0.00	0.00	20.11
		A	-0.52	1.49	1.66	-7.29	1.25	13.26
		K	1.67	8.78	-7.92	0.00	0.00	15.92
1241	432. héj	F	-2.71	-5.81	-11.24	0.00	0.00	20.11
		A	-0.52	1.49	-1.66	-7.29	-1.25	13.26
		K	1.67	8.78	7.92	0.00	0.00	15.92
2857		F	-1.78	-4.04	-6.50	0.00	0.00	11.78
		A	0.00	1.08	-1.50	-3.51	-0.76	6.83
		K	1.79	6.20	3.49	0.00	0.00	8.19
2890		F	-2.53	-4.47	-6.31	0.00	0.00	11.60
		A	-1.02	1.86	-1.42	-3.92	-1.64	8.16
		K	0.49	8.18	3.47	0.00	0.00	9.96

burkoló feszültségek

Cspt.

m/m

Eset

Felület

Poz.

Sxx

[kN/cm2]

Syy

[kN/cm2]

Sxy

[kN/cm2]

Sxz

[kN/cm2]

Syz

[kN/cm2]

Sö

[kN/cm2]

1241

Sxx

min

3. tk.

11. héj

-4.97

-13.49

-5.33

0.00

15.00

max

1. tk.

7. héj

3.96

16.28

3.26

0.00

15.75

Syy

min

1. tk.

11. héj

-4.97

-13.49

-5.33

0.00

15.00

max

2. tk.

9. héj

3.96

16.28

3.26

0.00

15.75

Sxy

min

1. tk.

11. héj

-2.71

-5.81

-11.24

0.00

20.11

max

3. tk.

11. héj

-2.71

-5.81

11.24

0.00

20.11

Sxz

min

3. tk.

2. héj

-7.29

max

2. tk.

11. héj

0.00

Syz

min

1. tk.

1. héj

-0.51

1.39

-1.04

-4.15

-2.98

9.19

max

1. tk.

1. héj

-0.52

1.36

1.04

-4.15

2.97

9.18

Sö

min

1. tk.

11. héj

9.18

max

2. tk.

11. héj

20.11

mértékadó feszültségek

Cspt.

m/m

Eset

Felület

Poz.

Sxx

[kN/cm2]

Syy

[kN/cm2]

Sxy

[kN/cm2]

Sxz

[kN/cm2]

Syz

[kN/cm2]

Sö

[kN/cm2]

mértékadó

1241

Sxx

min

3. tk.

11. héj

Sxx,min

-8.95

-12.58

-8.76

0.00

18.32

[1.Te] {2.Te}

max

1. tk.

7. héj

Sxx,max

6.58

19.19

2.62

0.00

14.37

[1.Te]

Syy

min

1. tk.

11. héj

Syy,min

-8.95

-12.58

-8.76

0.00

18.00

[1.Te] {3.Te}

max

2. tk.

9. héj

Syy,max

6.58

19.19

2.62

0.00

14.37

[1.Te] {2.Te}

Sxy

min

1. tk.

11. héj

Sxy,min

-8.95

-12.58

-8.76

0.00

18.00

[1.Te] {3.Te}

max

3. tk.

11. héj

Sxy,max

-5.44

-9.42

1.44

0.00

16.33

[1.Te] {3.Te}

Sxz

min

3. tk.

2. héj

Sxz,min

-7.01

[1.Te] {2.Te}

max

2. tk.

11. héj

Sxz,max

0.00

[1.Te]

Syz

min

1. tk.

1. héj

Syz,min

-1.18

3.31

-3.07

-3.00

-4.95

15.00

[1.Te] {3.Te}

max

1. tk.

1. héj

Syz,max

-0.26

2.41

2.98

-7.01

4.64

15.65

[1.Te] {2.Te}

Sö

min

1. tk.

11. héj

Sö,min

7.51

[1.Te]

max

2. tk.

11. héj

Sö,max

22.96

[1.Te]

5.1.12. Hatásábrák

	A ‘PX’, ‘PY’, ‘PZ’ egységerőkhöz számított igénybevételi hatásábrákat kérdezhetjük le grafikus és numerikus formában. Az egységerők a globális koordináta tengelyek pozitív irányaiba mutatnak. A hatásábra ordinátái adják az ordináta helyén működő ‘+1’ erő által a hatásábrához tartozó keresztmetszetben keletkező igénybevétel értékeket.
Rácsrúd	A csomópontra kattintva megjelenik a rácsrúdon előforduló abszolút értékben legnagyobb ordináta.
	Rácsrúd hatásábra ábrázolása:
	Z irányú ‘1’ erő értelmezése	Egy felső övrúd hatásábrája


	Egy rácsrúd hatásábrája	Egy alsóöv hatásábrája


Rúd	A rúdelemre kattintva a lekérdező ablakban megjelenik a rúdelemen előforduló abszolútértékben legnagyobb ordináta értéke.
	Rúderő hatásábrák ábrázolása:
	Z irányú ‘1’ erő értelmezése	Nx hatásábra


	Qz hatásábra	My hatásábra

5.1.13. Kiegyensúlyozatlan terhek


	Teheresetenként kiszámításra kerül minden külső erő, eredőjének X, Y, Z, XX, YY, ZZ komponense a globális koordináta rendszerben, ezek a K jelű sorban jelennek meg. A táblázatban minden teheresethez egy ellenőrző sor tartozik (KIE), mely mutatja a kiegyensúlyozatlan csomópontra jutó terhek eredőit a globális koordináta rendszerben. Ha az itt látható érték nem 0, akkor a külső erők egy része nem a támaszokat terheli. Ez akkor fordulhat elő, ha egy csomóponti szabadságfokot az erő irányában letíltunk.

F	*Célszerű az egyensúlyt minden számítás után ellenőrizni.*

5.2.Rezgés



	A rezgés vizsgálat eredményei kérdezhetők le. Választhatunk a számított rezgésalakok közül és ezeket grafikusan és numerikusan ábrázolhatjuk. A rezgésalakok tömeg szerint normalizáltak.
	Rezgésalakok ábrázolása:
	keret, első rezgásalak																	keret, második rezgésalak


	lemez, második rezgésalak																	lemez, hatodik rezgésalak


	Az információs ablakban a következő adatok jelennek meg:
	f: frekvencia [Hz]
	w: körfrekvencia [1/s]
	T: periódusidő [s]
	S.é.: sajátérték
	Hiba: megoldás relatív hibája
	Iterációk száma: a megoldáskor végrehajtott iterációk száma
	*A vizsgálat egyszerre egy teheresetre vagy teherkombinációra végeztethető el, de a program eltárolja az összes vizsgálat eredményét.*
Eredmény táblázatok	rezgésalak
		Csp.			eX		eY		eZ		fX			fY			fZ
		1			0.00		0.00		0.00		0.0000			0.0000			0.0000
		2			-0.35		2.35		-1.31		-0.3612			0.0675			0.0968
		3			-0.01		0.04		-0.02		-0.0858			0.0128			0.0230
		4			-0.02		0.15		-0.08		-0.1590			0.3498			0.0426
		5			-0.05		0.32		-0.18		-0.2196			0.2312			0.0588
		6			-0.08		0.54		-0.30		-0.2681			-0.3456			0.0718
	összes rezgésalak
		Csp.			Alak	eX			eY		eZ		fX			fY			fZ
		1			1	-0.35			2.35		-1.31		-0.3612			0.0675			0.0968
					2	-0.01			0.04		-0.02		-0.0858			0.0128			0.0230
					3	-0.02			0.15		-0.08		-0.1590			0.3498			0.0426
					4	-0.05			0.32		-0.18		-0.2196			0.2312			0.0588
					5	-0.03			0.34		-0.24		-0.4456			0.2378			0.0345
					6	-0.02			0.54		-0.30		-0.2681			-0.3456			0.0718

		2			1	-0.08			0.54		-0.30		-0.2681			-0.3456			0.0718
					2	2.62			0.00		-0.70		-0.0484			0.3239			-0.1806
					3	0.35			-2.34		1.30		1.2556			-0.0000			-0.3364
					4	0.35			-2.31		1.29		2.0717			0.0000			-0.5551
					5	-2.61			0.00		0.70		0.1682			-1.1257			0.6277
					4	-1.50			0.42		-0. 85		-0.2761			0.13512			0.0544
	frekvenciák
				f [Hz]				T [s]		w [rad/s]		S.é.			Hiba
			1	6,96				0,14		43,71		1910,92			3,67E-12
			2	27,35				0,04		171,86		29536,23			7,79E-14
			3	44,69				0,02		280,81		78854,88			2,28E-12
			4	48,09				0,02		302,18		91313,24			6,02E-13
			5	95,71				0,01		601,39		361669,29			2,89E-07
			6	118,54				0,01		744,83		554778,77			1,80E-08

5.3.Kihajlás



	A kihajlásvizsgálat eredményei kérdezhetők le.
	A kihajlási alak grafikus és numerikus formában is ábrázolható. Az információs ablakban a következő adatok jelennek meg: N_kr: rugalmas síkbeli kihajláshoz tartozó kritikus teher paraméter Hiba: megoldás relatív hibája Iteráció: elvégzett iterációk száma
	*A vizsgálat egyszerre egy teheresetre vagy teherkombinációra végeztethető el, de a program eltárolja az összes vizsgálat eredményét.*

5.4.Vasbeton tervezés

5.4.1. Felületvasalás számítás



	Felütszerkezetek vasalása az alábbi szabványok szerint számítható:
	MSz: lemez, tárcsa, héj vasalás III. fesz. állapot szerint Eurocode 2: lemez, tárcsa, héj vasalás , III. fesz. állapot szerint DIN 1045: lemez, tárcsa, héj vasalás , III. fesz. állapot szerint DIN 1045-1: lemez, tárcsa, héj vasalás , III. fesz. állapot szerint
	Vasalási irányoknak a tárcsa, lemez illetve héj elem lokális koordináta-rendszerének x, y irányait tekintjük. MSz és Eurocode2 esetén a méretezési (vasalási) nyomaték illetve normálerő párokat a kötött irányú optimális vasalás tervezés alapján állapítjuk meg.
	Nem kerül meghatározásra a keresztmetszeti minimális vasmennyiség. A minimális vasalási érték alatti vasmennyiségek tájékoztató jellegűek, nem a gyengén vasaltság figyelembevételével kerülnek meghatározásra.

Ábrázolható eredmény komponensek	m_xv, m_yv, n_xv, n_yv méretezési igénybevételek a_xa, x irányú számított alsó vasalás a_ya, y irányú számított alsó vasalás a_xf, x irányú számított alsó vasalás a_yf, y irányú számított alsó vasalás x_a x irányú tényleges vasalás y_a y irányú tényleges vasalás x_f x irányú tényleges vasalás y_f y irányú tényleges vasalás am_(a) repedéstágasság az alsó vasalás tengelyeben am_(f) repedéstágasság az felső vasalás tengelyeben amsz_(a) repedéstágasság a lemez alsó szélén amsz_(f) repedéstágasság a lemez felső szélén aR_(a) repedés kép a lemez alsó felén aR_(f) repedés kép a lemez felső felén
Vasalási paraméterek	Vasalás számításhoz az alábbi vasalási paramétereket kell hozzárendelni az elemekhez:


	Beton anyag típus
	Betonacél anyag típus
	h a számításnál figyelembevett teljes vastagság.
	xalsó, yalsó, xfelső, yfelső betontakarás (betontakarás<h/2)
	MSz és Eurocode2 esetén
	kedvezőtlen külpontosság növekmény szorzója, ha n_v< 0
	kedvezőtlen külpontosság növekmény szorzója, ha n_v> 0 A h vastagság függvényében megadott külpontosság növekményt a program hozzáadja a normálerő-nyomaték értékpárból számított külpontossághoz úgy, hogy annak értékét növelje.
	*Betontakarás a beton széle és a betonacél tengelyvonalának távolsága.*

Lemez (MSz, Eurocode2)	Ha az mx, my, mxy igénybevételek adottak egy pontban, akkor a méretezési normálerők az alábbiak:
	A tartalék nyomaték optimum:



	A program kiszámítja a keresztmetszet szükséges húzott ill. nyomott vasmennyiségeit.
	Eredményként egy pontban az alábbi értékeket kapjuk:
	axa, axf, aya, ayf x irányban a teljes vasalás: Ax = axa + axf y irányban a teljes vasalás: Ay = aya + ayf

	*“A keresztmetszet nem bevasalható” hibajelzést kapunk az alábbi esetekben.*
	MSz
	A méretezési nyomaték nagyobb mint , ahol a nyomott vas nélküli kmt. max. teherbírása
	Eurocode 2
	, ahol A_ca betonkereszmetszet területe
Eredmény táblázatok	Jelölések a táblázatban: (-) nyomott vasalás ??? a keresztmetszet azon irányban nem bevasalható A húzott vasalást a program külön szimbólummal nem jelzi.
	tehereset/teherkombináció
		Cspt	Felület	axa [mm2/m]	aya [mm2/m]	axf [mm2/m]	ayf [mm2/m]

		51		2063	1014	52	0
		52		750	816	673	0
		53		1062	3305	1225	464 (-)
		54	87. lem.	2834	2834	0	0
		54	221. lem.	1382	???	359	0
		54	158. lem.	701	3265	758	423 (-)
		54	96. lem.	2009	3230	701	389 (-)
		55		2147	2932	0	91 (-)
		56		1486	3267	387	426 (-)

burkoló
	Cspt	Felület	Eset	axa [mm2/m]	aya [mm2/m]	axf [mm2/m]	ayf [mm2/m]
	43
	axa max	68. lem.	1.Tk	2876
	aya max	284. lem.	4.Tk		2370
	axf max	163. lem.	3.Tk			289
	ayf max	171. lem.	3.Tk				206

mértékadó
	Cspt	Felület	axa [mm2/m]	aya [mm2/m]	axf [mm2/m]	ayf [mm2/m]	Mértékadó kombináció
	59
	axa max	159. lem.	2154				[ 1.te,2.te] {3.te} (5.te)
	aya max	72. lem.		2416			[ 1.te,2.te] {4.te}
	axf max	241. lem.			895		[ 1.te,2.te] {3.te} (6.te)
	ayf max	93. lem.				766	[ 1.te,2.te] {6.te} (7.te)

Tárcsa (MSz, Eurocode2)		Vasalás számítás csak síkbeli feszültség állapotú tárcsákhoz kérhető. Ha, nx, ny, nxy igénybevételek adottak egy pontban, akkor a méretezési normálerők az alábbiak:
		A tartalék normálerő optimum:
		n_y > n_x

		A program kiszámítja a kmt. szükséges húzott ill. nyomott vasmennyiségeit. Nyomott vasmennyiséget csak azon pontokban kapunk amelyekben a méretezési nyomóerő nagyobb mint a beton nyomási határteherbírása.
		*“A keresztmetszet nem bevasalható” hibajelzést kapunk az alábbi esetekben.*
		MSz
		A méretezési tárcsaerőkből számított nyomott vasak teherbírása meghaladja a nyomott beton teherbírását ()
		Eurocode 2
		, ahol A_ca betonkereszmetszet területe
		Eredményként egy pontban az alábbi értékeket kapjuk:
		axa, axf, aya, ayf x irányban a teljes vasalás: Ax = axa + axf y irányban a teljes vasalás: Ay = aya + ayf
F		*Az Ax vasalás értelmezése a 4.0 verzióhoz képest megváltozott!* A keresztmetszethez szükséges teljes vasmennyiség az Axa + Axf összegből kapható meg.**
Eredmény táblázatok		Jelölések a táblázatban: (-) nyomott vasalás ??? a keresztmetszet azon irányban nem bevasalható A húzott vasalást a program külön szimbólummal nem jelzi.
		tehereset/teherkombináció
			Cspt	Felület		axa [mm2/m]		aya [mm2/m]			axf[mm2 /m]		ayf [mm2/m]

			51			2063		1014			52		0
			52			750		816			673		0
			53			1062		3305			1225		464 (-)
			54	87. tcs.		2834		2834			0		0
			54	221. tcs.		1382		???			359		0
			54	158. tcs.		701		3265			758		423 (-)
			54	96. tcs.		2009		3230			701		389 (-)
			55			2147		2932			0		91 (-)
			56			1486		3267			387		426 (-)
		burkoló
	Cspt		K		m/m		Felület		Eset	axa [mm2/m]		aya [mm2/m]		axf [mm2/m]	ayf [mm2/m]
			43
			axa		min.		51. lem.		7.Tk	2876
					max.		68. lem.		2.Tk	2876
			aya		min.		718. lem.		1.Tk			2370
					max.		284. lem.		4.Tk			2370
			axf		min.		23. lem.		1.Tk					289
					max.		163. lem.		3.Tk					289
			ayf		min.		44. lem.		1.Tk						206
					max.		171. lem.		3.Tk						206

mértékadó

Cspt

m/m

Felület

axa

[mm2/m]

aya

[mm2/m]

axf

[mm2/m]

ayf

[mm2/m]

Mértékadó kombináció

axa

min.

38. lem.

max.

159. lem.

2154

[ 1.te,2.te] {3.te} (5.te)

aya

min.

17. lem.

max.

72. lem.

2416

[ 1.te,2.te] {4.te}

axf

min.

119. lem.

270

max.

241. lem.

895

[ 1.te,2.te] {3.te} (6.te)

ayf

min.

429. lem.

237

max.

93. lem.

766

[ 1.te,2.te] {6.te} (7.te)

Héj

(MSz, Eurocode2)

Ha nx, ny, nxy, mx, my, mxy igénybevételek adottak egy pontban, akkor a méretezési normálerők és nyomatékok a tartalék normálerő optimum ill. a tartalék nyomaték optimum alapján kerülnek meghatározásra, a lemez és tárcsa vasalásnál leírtak szerint.

A program kiszámítja a kmt. szükséges húzott ill. nyomott vasmennyiségeit.

Eredményként egy pontban az alábbi értékeket kapjuk:

axa, axf, aya, ayf

x irányban a teljes vasalás: Ax = axa + axf

y irányban a teljes vasalás: Ay = aya + ayf

“A keresztmetszet nem bevasalható” hibajelzést kapunk az alábbi esetekben.

MSz

A méretezési igénybevétel párból számított nyomott vasak teherbírása meghaladja a nyomott betonzóna teherbírását

()

Eurocode 2

, ahol A_ca betonkereszmetszet területe

Eredmény
táblázatok

Jelölések a táblázatban:

(-) nyomott vasalás
??? a keresztmetszet azon irányban nem bevasalható
A húzott vasalást a program külön szimbólummal nem jelzi.

tehereset/teherkombináció

Cspt

Felület

axa

[mm2/m]

aya

[mm2/m]

axf

[mm2/m]

ayf

[mm2/m]

vast.=

0.16 m

2834

117.héj

1382

???

359

64.héj

701

3265

758

423 (-)

126.héj

2147

2932

91 (-)

1486

3267

387

426 (-)

burkoló

Cspt	K	m/m	Eset	Felület	axa[mm2/m]	aya[mm2/m]	axf[mm2/m]	ayf[mm2/m]
328	axa	min	7.Tk	218.héj	2876 (-)
		max	7.Tk	218.héj	2876(-)
	aya	min	7.Tk	218.héj		2370
		max	7.Tk	218.héj		2370
	axf	min	7.Tk	218.héj			289
		max	7.Tk	218.héj			289
	ayf	min	7.Tk	248.héj				206
		max	7.Tk	218.héj				206

mértékadó

Cspt	K	m/m	Felület	axa [mm2/m]	aya [mm2/m]	axf [mm2/m]	ayf [mm2/m]	Mértékadó kombináció
328	axa	min	218.héj	2876
		max	218.héj	2876				[ 1.te,2.te] {3.te} (5.te)
	aya	min	218.héj		2370			[ 1.te,2.te] {4.te}
		max	218.héj		2370			[ 1.te,2.te] {3.te} (6.te)
	axf	min	218.héj			289		[ 1.te,2.te] {6.te} (7.te)
		max	218.héj			289
	ayf	min	248.héj				206
		max	218.héj				206

5.4.2. Alkalmazott vasalás

Alkalmazott vasalás	A számított szükséges vasmennyiségek alapján hozzárendelhető a felületelemekhez a ténylegesen alkalmazott vasalás. Az alkalmazott vasalás hozzárendelése után a program kiszámítja a lemezek, tárcsák héjak repedéstágasságát és a repedés irányát. Az alkalmazott vasalás figyelembe vételével elvégezhető a vasbeton lemez nemlineáris lehajlás számítása.
	Az elemekhez hozzá kell rendelni a felületvasalásnál leírt anyagi és vasalási paramétereket, majd meg kell adni a tényleges alsó és felső vasalást is a következők szerint:
		A kijelölt felületekre megadott tényleges vasalást a baloldali fában láthatja. Ha egy vaskiosz-tásra áll, a jobbol-dali szerkesztőme-zőkben átírhatja a kiosztás paraméte-reit. Ezek a változások azonnal megjelennek a fában.
	*Betontakarás a beton széle és a betonacél tengelyvonalának távolsága.*

A Törlés gombbal (vagy a DEL billentyűvel) törölheti az aktuális vaskiosztást, a Hozzáadás gombbal (vagy az INS billentyűvel) az aktuális csoportba újra bemásolhatja a beállított vaskiosztást.

Ha valamelyik összefoglaló csomóponton áll (pl. felső vasalás), akkor a Törlés gombbal (vagy a DEL billentyűvel) egyszerre törölheti az alá tartozó összes vaskiosztást. A Hozzáadás gombbal (vagy az INS billen-tyűvel) ehhez a csoporthoz adhatja hozzá az aktuális vaskiosztást.
A Kijelölés max. vasmennyiségei csoportban a különböző irányokban számított szükséges vasmennyiségek kijelölt elemekre vonatkozó maximális értékét láthatja. A minimális felületvastagság nem a kijelölt felületelemek minimális vastagságát tünteti fel, hanem a felületvasalási paraméterek között megadott h vastagságérték minimumát!

5.4.2.1.Repedéstágasság számítás

	A tárcsa, lemez és héj elemek repedéstágasság számítása az MSz és EC2 alapján a II. feszültségi állapot szerint történik. Vasalási irányoknak a tárcsa, lemez illetve héj elem lokális koordináta-rendszerének x, y irányait tekintjük. A program megjeleníti a repedések szintfelületes térképét, repedés képet rajzol a modellre és megadja a repedések irányszögét.
	A repedéstágasság számításához használt paraméterek a Paraméterek oldalon egyedileg is megváltoztathatók. Eurocode esetén elemenként megadható a számításnál figyelembe vett b biztonsági tényező, valamint a teher időbeli jellegére utaló b₂ szorzó.

	Az eredménytáblázatban a felületigénybevételek mellett az alábbi adatokat kapjuk:
	am : repedéstágasság a betonacél tengelyvonalában.
	amsz : repedéstágasság a beton szélsőszálában.
	x_s2 : semleges tengely távolsága a nyomott beton szélsőszálától.
	s_b1 : fiktív betonfeszültség a húzott szélsőszálban
	s_s2 : betonacél feszültség
	aR : a repedés irányszöge a lok. x tengelyhez képest
	Atxf, Atyf: tényleges x és y irányú felső vasalás.
	Atxa, Atya: tényleges x és y irányú alsó vasalás.
	*A program figyelmeztető üzenetet ad, ha a betonacélban számított feszültség nagyobb a folyási feszültségnél.*

5.4.2.2.Vasbeton lemez nemlineáris lehajlása

	A lineáris statikai számításnál a lemezek lehajlását a rugalmas elmélet szerint kapjuk meg. A valóságban a vasbeton lemezek nem lineárisan rugalmasan viselkednek. Itt két ellentétes hatás érvényesül. Egyrészt az alkalmazott vasalás merevség növelő hatása, másrészt a berepedés okozta merevség csökkenés. E két hatás pontos nyomonkövetését végzi a program a nemlineáris lemez számítással, az alkalmazott vasalás figyelembevételével.
	A számítás során a vasbeton keresztmetszetek nyomaték-görbület összefüggését felhasználva, meghatározásra kerül a vasbeton lemezek pontos lehajlása, figyelembe véve a húzott betonöv merevítő hatását is. A számítás MSz, Eorcode és NEN szabványok szerint végezhető. A számítás lépései: 1.) lemezek igénybevételeinek számítása 2.) szükséges vasmennyiségek számítása 3.) alkalmazott vasalás hozzárendelése a lemezhez 4.) nemlineáris számítás
	**A nemlineáris számítás indításakor az 'Alkalmazott vasalás figyelembevétele' legyen bekapcsolt. A számítás mindig egy kiválasztott terhelési kombinációra végezhető el.**

	Lemez lehajlás:
	lineáris (rugalmas) számítás	nemlineáris számítás

5.4.3. Oszlop vasalás ellenőrzés

	Nyomott-hajlított keresztmetszet teherbírásának ellenőrzése az alábbi szabványok szerint történik:
	Eurocode 2: III. Feszültségállapot
	MSz: III. Feszültségállapot
	A Vasalás megadása lapon álasztható ki a keresztmetszet, állíthatók be a beton és az acélbetét anyag paraméterei és az oszlop kihajlási hosszai, és itt helyezhetőek el a keresztmetszetben az acélbetétek. Az Oszlop ellenőrzése lapra váltva a program automatikusan elvégzi a határigénybevételi felület számítását.


Szerkesztő billentyűk	Néhány billentyűnek kiemelt szerepe van:
[][ ¯] [¬] [®],	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) mozgatása az aktuális síkban.

[Ctrl]+ [][¯][¬][®],	A kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) mozgatása az aktuális síkban a Ctrl szorzóval beállított lépésközzel.

[Esc] jobb gomb	A funkciók megszakítása, visszatérés egy felsőbb menüszintre. Az egér jobb gomb Gyors menü/Mégsem hatásával azonos.

[Enter], [Space] bal gomb	Parancs gombok. Menüelemek kiválasztására, funkciók végrehajtására, rámutatásos kiválasztásra használhatók elem kijelölésénél vagy lekérdezésénél.

[Tab]	Rajzterület, adatbeviteli ablakok közötti mozgás. (Dialógus ablakokban az információs mezők közötti mozgás.)

[Alt]	Az aktuális/vezérlő menüt aktivizálja.

[+] [-]	Nagyítás/kicsinyítés. A nagyítás/kicsinyítési centrum a kurzor (mutatónyíl/szálkereszt) aktuális pozíciója.

Betöltés	Egy új betonkeresztmetszetés/vagy vasalás betöltése a modellhez definiált keresztmetszetek közül. Csak grafikus adatokkal rendelkező vastagfalú szelvény tölthető be!

Mentés	Vasalás mentése adott névvel. Az így elmentett vasalás bármely keresztmetszethez betölthető.
Vasalás megadása	A Vasalás megadása eszköztáron a következő eszközök találhatóak.
Paraméterek	A teherbírási felület számításához szükséges paraméterek megadása. A kihajlási paraméterek segítségével meghatározott kedvezőtlen külpontosság-növekményeket a program az igénybevétel-ellenőrző táblázatban megjeleníti.


Acélbetét adott pontra / Betonfedésre	A szálkeresztet a kívánt pontra mozgatva valamely parancsgomb lenyomásával adott átmérőjű acélbetét helyezhető el az adott koordinátára. Ha a kurzor a keresztmetszet sarokpontját vagy oldalélét azonosítja, a vas automatikusan a beálltott betonfedésnek megfelelő pozícióra kerül.
Kiosztás	A két megadott pont közötti szakaszt N db egyenlő részre osztva N+1 db acélbetétet helyez el egyenletes kiosztással.
Kiosztás köríven	A kör középpontjának, valamintaz ív kezdő és végpontjának megadása után a körívet N db egyenlő részre osztva N+1 db acélbetétet helyez el egyenletes kiosztással.
Átmérő	Az acélbetét átmérőjének megadása ill. módosítása. Módosításhoz jelölje ki a módosítandó acélbetéteket majd a legördülő listából válassza ki vagy irja be a mezőbe az új átmérőt.
Betonfedés	Az acélbetétek elhelyezésekor figyelembe vett betonfedés megadása ill. módosítása.
N	Az acélbetétek kiosztás szerinti elhelyezésekor figyelembe vett osztásszám.
Geometriai transzformációk	Eltol		A kijelölt acélbetéteket eltolással, adott ismétlési számmal másolja vagy elmozgatja.
	Forgat		A kijelölt acélbetéteket forgatással, adott ismétlési számmal másolja vagy elmozgatja.
	Tükröz		A kijelölt acélbetéteket tükrözéssel másolja vagy elmozgatja.

	Az acélbetét helyzetének a módosítása az alábbi lépésekben történhet: 1. A kurzorral álljunk rá a acélbetét középpontjára. 2. Az 8 bal gomb lenyomva tartása mellett húzzuk el az acélbetétet. 3. Helyezzük át a acélbetétet az új pozícióra, vagy írjuk be az új koordinátákat a koordináta palettán, majd nyomjunk meg egy parancs gombot.
Oszlop ellenőrzés	Az Oszlop ellenőrzésre kattintva a program a megadott keresztmetszeti adatok és vasalási paraméterek alapján meghatározza a határigénybevételi felületet, illetve a megadott kihajlási paraméterek figyelembevételével meghatározza a kijelölt rudak igénybevételeihez, illetve a táblázatban megadott tetszőleges N_x,M_ya,M_za, M_yf,M_zf értékekhez tartozó külpontosság növekményeket. A külpontosság növekményből kiszámolja az N_xd,M_yd,M_zd tervezési igénybevételeket, majd ellenőrzi, hogy ezek a határigénybevételi felületen belülre esnek-e.
	Az eredményábrázolás módja az alábbi dialógus ablakban állítható be.
					Kiválaszthatóak az N-M, N-My, N-Mz diagramokon és határkülpontossági görbéken megjeleníteni kívánt normálerő-szintek. Ha kérjük az igénybevételek grafikus megjelenítését, a diagramokon szerepelni fognak a kijelölt rúdelemek igénybevételei (illetve a táblázatban megadott értékek) alapján számított tervezési értékek pontjai. A pontokhoz tartozó normálerők feliratozása ki/bekapcsolható. Az alkalmazott szimbólumok:
		kék négyzet: az adott N_xd-M_yd-M_zd értékek a határigénybevételi felületen belül vannak. × piros kereszt: az adott N_xd-M_yd-M_zd értékek a határigénybevételi felületen kívül vannak. Az ezekhez a pontokhoz tartozó normálerő értékeket a program mindig feliratozza.
N-M felület	N_x-M_y-M_z határigénybevételi felület megjelenítése adott nézőpontból.

N-M diagram	N_x-M_y vagy N_x-M_z diagram megjelenítése az M_z = 0 illetve az M_y = 0 síkban.
	Szimmetria tengelyekkel rendelkező keresztmetszeteknél használható.
M_y-M_z diagram	Adott N normálerőhöz tartozó M_y -M_z diagram megjelenítése.

Határ- külpontossági görbék
	Az és az értékpárokból számított határkülpontossági görbék megjelenítése.
Igénybevételek	A program táblázatba gyűjti a kijelölt rúdelemek maximális Nx normálerőit, illetve az oszlopok alsó és felső végén fellépő My_a, Mz_a, My_f, Mz_f nyomatékokat és ezekből a kihajlási paraméterek felhasználásával meghatározza az alábbi külpontosság értékeket:
						MSz	Eurocode 2
	helyettesítő kezdeti külpontosságok					ee_y, ee_z	ee_y, ee_z
	építési pontatlanság					de_y, de_z	ea_y, ea_z
	másodrendű külpontosság					e_ty, e_tz	e_2y, ee_2z
	Az oszlop alsó végének a program a rúd lokális rendszerének kezdőpontját tekinti.


	A program a kedvezőtlen külpontosság-növekményeket a kezdeti külpontosságra minden irányból ráhelyezi és ellenőrzi, hogy az így kapott nyomatékpár a határkülpontossági görbén belül helyezkedik e ell.
	MSz			Eurocode 2
	e_toty = ee_y ± (de_y+ e_ty) /2 e_totz = ee_z ± de_z+ e_tz			e_toty = ee_y + ea_y+ e_2y e_totz = ee_z + ea_z+ e_2z
	e_toty = ee_y ± de_y+ e_ty e_totz = ee_z ± (de_z+ e_tz) /2			e_toty = e_01y + ea_y e_totz = e_01z + ea_z
	e_toty = e_01y ± de_y e_totz = e_01z ± de_z			e_toty = e_02y + ea_y e_totz = e_02z + ea_z
	e_toty = e_02y ± de_y e_totz = e_02z ± de_z
	ahol e_01y , e_01z ill. e_02y , e_02z a kezdeti külpontosságok a rúd alsó ill. felső végén.
	Ezután kiszámítja az M_yd = N_xd·e_totz és M_zd = – N_xd·e_toty tervezési igénybevételeket, majd megállapítja, hogy az értékek a határigénybevételi felületen belül vannak-e.
	Az N-M diagramokon ill. a határkülpontossági görbeseregen az ezekhez az igénybevételekhez tartozó pontok jelennek meg. A táblázat tetszőleges igénybevétel értékekkel bővíthető. Az értékek az N-M diagramokon és a határkülpontossági görbéken megjeleníthetők. Az igénybevételek előjeleit a mellékelt ábra szemlélteti. A számítás az alábbi feltevéseket alkalmazza:
	MSz szerint: s,e diagramok:			Eurocode 2 szerint: s,e diagramok:


	10 mm-nél kisebb átmérőjű vasakat a program a számítás során nem veszi figyelembe. A kengyeltáv 1/12-énél vékonyabb vasakat nyomásra nem veszi figyelembe (kihajlás). A beton terület 5%-a feletti nyomott vasalást nem veszi figyelembe (arányos acél keresztmetszet csökkentéssel). A beton nyomóerőnél nagyobb acél nyomóerőt nem veszi figyelembe (arányos acél keresztmetszet csökkentéssel)			A kengyeltáv 1/12-nél vékonyabb vasakat nyomásra nem veszi figyelembe

5.5.Gerendavasalás számítás

	Az AxisVM a vasbeton gerendák vasalásának számítását az alábbi szabványok szerint végzi:
	Magyar Szabvány MSz 15022-1:1986, MSz 15022-1:1986/1M:1992 Szabványügyi közlöny 12. szám, 2000 december MSz 15022-7:1986, MSz 15022-7:1986/1M:1992 (továbbiakban MSz) (III. feszültségi állapot szerint)
	Eurocode 2 ENV 1992-1-1:1991, ENV 1992-1-1:1991/AC:1992 (továbbiakban EC2) (III. feszültségi állapot szerint)

	Gerendának tekintjük azokat a szerkezeti elemeket, amelyeknek egyik irányú mérete lényegesen nagyobb a másik kettőnél és normálerő nem, vagy csak elhanyagolható mértékben terheli.

	A modul téglalap keresztmetszetű és fejlemezes gerendák, bordák (alul- és felülbordás) vasalástervezésére alkalmas szimmetriasíkban tör-ténő hajlítás és nem számottevő normálerő esetén. A vizsgált részen a gerenda állandó keresztmetszetű és azonos anyag-minőségű. A számított hosszanti alsó és felső vasalás azonos anyagminőségű. (A kengyeleknek lehet a hosszvasalástól eltérő anyagminősége.)

	A tervezés két részből áll: - hosszvasalás tervezése M_y vagy M_znyomatékra - nyírási kengyelek távolságának kiszámítása Q_z vagy Q_y nyíróerőre és M_x csavarónyomatékra A nyomatéki vasalás számításánál a normálerőt elhanyagoljuk, számot-tevő normálerő esetén az oszlop vasalás ellenörző modul használatát ajánljuk. A hajlítást és a nyírást/csavarást külön vizsgáljuk, de az Eurocode esetén V_Rd1 számításánál figyelembevesszük a keresztmetszetben számított húzott hosszvasalás keresztmetszeti területét (EC2 4.3.2.3. A_sl) A hosszanti vasalásokban a ferde repedések okozta húzóerőnövek-ményt a nyomatéki ábra elcsúsztatásával vesszük figyelembe (EC2 4.3.2.4.4. (6) ).
	A program csak az itt leírt vizsgálatokat végzi , minden más, a szab-ványban előírt vizsgálatokat a felhasználónak kell elvégeznie. A modul ezen verziója nem vizsgálja a ferde haj-lítás, az összetett igénybevétel hatását a gerendák kifordulását valamint az erőbevezetés helyén a tengelyre merőleges nagy nyomófeszültség hatását. Nem alkalmas az szerinti rövid konzolok vasalásának tervezésére (EC2 2.5.3.7. és 5.4.4., MSz F3. Függelék).




	A támaszra kattintva a következő dialógusablak jelenik meg.



	Itt beállítható a támasz tengelyvonalától balra ill. jobbra mért szakasz melyet a számítás során figyelmen kívűl hagyunk. Az igénybevételeket lineárisan interpoláljuk a szakasz szélei között.



Gerenda para-méterek

	Méretezési igénybevételek. A gerenda z-x vagy y-x síjába eső igénybevételek kiválasztása. Kengyel Szárak száma: az elnyírt kengyelszár számának beállítása.
	*Betontakarás a beton széle és a betonacél tengelyvonalának távolsága.*



	u_a az alsó acélbetét súlypontjának a távolsága a kmt. szélétől u_f a felső acélbetét súlypontjának a távolsága a kmt. szélétől.

Eredmények megjelenítése	Beállítható, hogy a grafikon milyen alkotóelemekből épüljön fel, milyen mennyiségeket jelenítsen meg és ezek közül melyeket feliratozza.

	Eredményként kapjuk a hosszvasalás és a maximális kengyeltávolság diagramokat:



Hosszvasalás	A vasalási diagramon a húzott vasmennyiség kék, a nyomott vasmennyiség piros, a szerkesztési szabályokban megadott minimális húzott és nyomott vasmennyiség szürke színnel jelenik meg.
Kengyeltáv	Fekete vonal jelöli a maximális kengyeltávot, kék vonal a számított, míg a szürke a szerkesztési szabályokból adódó értéket mutatja.
	Jelölések, anyagminőségek, biztonsági tényezők:

		MSz		EC2
	s_bH	beton nyomó határfeszültsége	f_cd	a beton nyomószilárdságának tervezési értéke
	s_hH	beton húzó határfeszültsége	f_ctd	a beton húzószilárdságának tervezési értéke
			a	= 0.85 terhek tartósságát és a terhek működési módjából adódó más kedvezőtlen hatásokat figyelembe vevő tényező értéke
			g_c	= 1.5 a beton biztonsági tényezője
	s_sH	betonacél határfeszültsége	f_yd	az acél folyási határának tervezési értéke
	e_sH	betonacél határnyúlása	e_su	betonacél határnyúlása
	E_s	(=206 kN/mm²) A betonacél rugalmassági modulusa	E_s	(=200 kN/mm²) A betonacél rugalmassági modulusa
			g_s	= 1.15 az acél biztonsági tényezője:

5.5.1.1.Gerenda nyírási/csavarási vasalása


	A nyírásvizsgálat
	A vasbeton gerendák kengyeltávolságának tervezése az alábbi szabványok szerint számítható:
	MSz	MSz 15022-1:1986, MSz 15022-1:1986/1M:1992 Szabványügyi közlöny 12. szám, 2000 december MSz 15022-7:1986, MSz 15022-7:1986/1M:1992
	Eurocode 2	ENV 1992-1-1:1991, ENV 1992-1-1:1991/AC:1992

Nyírási/csavarási vasalás tervezése az MSz szerint

A kengyeltávolság számítása az alábbi összefüggések alapján történik:

A nyírásra igénybevett – csavarásmentesnek tekintett – keresztmetszet nyírási határereje

ha a csavarást nem szabad elhanyagolni, akkor azt is ki kell mutatni, hogy

T_H figyelembevehető alsó értéke:

, de legfeljebb

amely a beton nyírási acélbetétek figyelembevétele nélkül számított ferde húzási teherbírása alapján meghatározott érték

T_H figyelembevehető felső értéke:

, amely a beton ferde nyomási teherbírása alapján számított érték

A tényezõ jele

Általános esetben

Ferde (a =30°-60°) zárt kengyelek esetén

0,25

0,4

n_a

ha N nyomás

0,1

ha N húzás

0,2

n_f

ha N nyomás

0,15

0,2

ha N húzás

A nyírási kengyeltávolság:

Ha a vasalással felveendő nyíróerőnek legalább felét kengyelek viselik, a számításba vett kengyelek tengelytávolsága legfeljebb a gerenda magasságának fele (lásd: MSz 15022/7-86 2.1.6 2. bek.)

A csavarási határnyomaték alsó értéke: ,

a felső értéke:

Ahol W_t a hosszabbik oldala közepére vonatkozó csavarási keresztmetszeti tényező illetve a rövidebb oldala közepére vonatkozó csavarási keresztmetszeti tényező közül a kedvezőtlenebb érték.

m := 0.3;

na : mint a nyírasnál

n_f	Ha N nyomás	0.15
n_f	Ha N húzás	0

csavarási határnyomaték (hosszvas) :

az így számolt csavarási hosszvas:
A csavarási hosszvasakat a nyomatéki hosszvasalástól függetlenül a keresztmetszet szélén egyenletesen kiosztva kell elhelyezni!

csavarási határnyomaték (kengyel) :

az így számolt kengyeltávolság:

ahol:

a zárt kengyelek által körülhatárolt beton keresztmetszeti területe

a zárt kengyelek által körülhatárolt beton kerülete

a K kerület mentén egyenletesen kiosztott csavarási hosszacélbetétek együttes keresztmetszeti területe

a hosszacélbetéteket körülfogó zárt csavarási kengyel egyik szárának keresztmetszeti területe

A nyírási és csavarási kengyelek távolságát

összegzéssel ábrázolja a diagram.

Nyírási/csavarási vasalás tervezése Eurocode szerint (EC2 4.3.2)

A méretezés a tervezett nyírási teherbírás három értékén alapul:

V_Rd1 a nyírási vasalás nélküli keresztmetszet nyírási teherbírása

V_Rd2az a legnagyobb nyíróerő, amely a feltételezett nyomott betonrudak tönkremenetele nélkül felvehető

V_Rd3 a nyírási vasalással rendelkező keresztmetszet által felvehető nyíróerő tervezési értéke

Nem szükséges méretezett nyírási vasalás, ha V_sd < V_Rd1 (EC2 4.3.2.3.)

Ha V_sd > V_Rd1, akkor méretezett nyírási vasalásra van szükség (EC2 4.3.2.4.).

A program ekkor a V_sd £ V_Rd2 és a V_sd^red £ V_Rd3 feltételből kiindulva határozza meg a kengyeltávolságot.

A mértékadó nyíróerő legalább felét a tartótengelyre merőleges síkban lévő kengyelekkel kell felvenni. Nyírási vasalást tartalmazó keresztmetszetek esetén választhatunk a szokványos módszer és a változó dőlésű rácsrúd módszere közül.

A változó dőlésű rácsrúd módszerével jelentős nyírási vasalás megtakarítás érhető el akkor, ha a szokványos módszerrel számolva a feltételezett nyomott betonrudak (V_Rd2 > V_sd) tartalékkal bírnak. A nyírási repedés szögét változtatva, a nyomott betonrúd teherbírás szempontjából kedvezőtlenebb, a nyírási acélbetétek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ezáltal kevesebb nyírási vasalásra van szükség.

A szükséges nyírási vasalás legalább 50 %-a kengyel kell legyen.

EC2 5.4.2.2. (5)

	a.) Szokványos (egyszerűsített) módszer (EC2 4.3.2.4.3.)
	A módszer a ferde repedés szögét 45°-osnak feltételezi. (5) EC2 4.3.2.4.3.
	A nyírási vasalásos keresztmetszet nyírási teherbírását a feltételezett húzott rácsrúd alapján az alábbi összefüggés adja: V_Rd3=V_cd + V_wd (4.22) EC2 4.3.2.4.3 ahol: V_cd a betonból származó teherbírás, amely egyenlő V_Rd1-gyel. a nyírási vasalásból származó teherbírás. (4.23) EC2 4.3.2.4.3.
	A nyomott betonrudak ellenőrzéséhez: (4.25) EC2 4.3.2.4.3. Tartótengelyre merőleges síkban lévő kengyelek esetén
	Nem felel meg a keresztmetszet, ha a mértékadó nyíróerő nagyobb, mint a nyomott betonrudak által felvehető nyíróerő, vagy a repedéstágasság korlátozásából adódó maximális kengyeltávolság meghatározásánál

	b.) Változó dőlésű rácsrúd módszere (EC2 4.3.2.4.4)

	A program V_sd = V_Rd2 egyenlőségből kiszámítja ctgf értékét és V_Rd3 értékét a kedvezőbb ctgf értékkel felírva meghatározza a kengyeltávolságot. Kedvező esetben a szokványos módszerhez képest fele annyi kengyel elégséges. A tényleges eredményt a szerkesztési szabályok erősen befolyásolják.
	A nyomott beton rácsrudak hossztengellyel bezárt szöge EC2 4.3.2.4.4. (1) végigmenő hosszvasalás esetén; és lépcsőzetesen elhagyott hosszvasalás esetén
	A nyomott betonrudak teherbírása alapján: (4.26) EC2 4.3.2.4.4. A nyírási vasalásból származó teherbírás alapján: (4.27) EC2 4.3.2.4.4.

	A hosszanti vasalásban keletkező húzóerő: (4.30) EC2 4.3.2.4.4. amit a nyomatéki ábra elcsúsztatásával veszünk figyelembe. (EC2 4.3.2.4.4. EC2 5.4.2.1.3.)

	Figyelembe vett szerkesztési szabályok:
	a nyírási vashányad minimális értékei az EC2 5.4.2.2. (5) 5.5. táblázat alapján lettek figyelembe véve.
	A kengyelek s_max távolságai V_Sd, V_Rd1 és V_Rd2 alapján EC2 5.4.2. (7) szerint lettek figyelembe véve.
	Gerendák kengyeleinek távolsága a repedezettség korlátozásához EC2 4.4.2.3. (5) 4.1.3. táblázat alapján lett meghatározva.
	Nyírás és csavarás egyidejűleg
	Ha a csavarást nem szabad elhanyagolni, akkor azt is ki kell mutatni, hogy elég a szerkesztési szabály, ha: és
	A csavarási kengyeltávolság és hosszvasalás az alábbi összefüggések alapján kerül meghatározásra. Csavaró határnyomaték a nyomott beton rácsrúd tönkremenetel alapján: Csavaró határnyomaték a hosszvasak húzószilárdságának kimerülésével a csavarási hosszvas: , melyet a keresztmetszet kerülete mentén egyenletesen kell kiosztani! A kengyelek folyásához tartozó csavaró határnyomaték a csavarási kengyeltávolság: A rúd csavarási teherbírása:
	A nyírási és csavarási kengyelek távolságát összegzéssel ábrázolja a diagram.

5.5.1.2.Gerenda hosszvasalása


A számítás az alábbi feltevéseket alkalmazza:

MSz szerint:		Eurocode 2 szerint: EC 4.3.1.
s,e diagramok:		s,e diagramok: EC2 4.2.1.3.2. és EC2 4.2.2.3.2. szerint


A betonacélokban határfeszültség lép fel.		A betonacélokban határfeszültség lép fel.
A nyomott betonzóna magassága nem lesz nagyobb, mint		A nyomott betonzóna magassága nem lesz nagyobb, mint
Ha a számításból nagyobb adódna, nyomott vaskeresztmetszetet alkalmazunk, melyben fellépő nyomóerő azonban nem haladhatja meg a nyomott betonzóna által felvett erőt.		Ha a számításból nagyobb adódna, nyomott vaskeresztmetszetet alkalmazunk, azonban a húzott és nyomott vaskeresztmetszet összege nem haladhatja meg a betonkereszt-metszet 4 %-át.

A program terhelési esetenként, keresztmetszetenként kiszámítja az alsó és felső vasmennyiséget valamint a nyomatéki eltolás értékét
A ferde repedések miatt a húzott vasalást az M / z -ből számítottnál nagyobb húzóerőre kell méretezni. Ezt a szabványok a nyomatéki ábra eltolásával veszik figyelembe. (EC2 5.4.2.1.3.) (MSz 3.1.1.2.)
Kiválasztja az eltolt nyomatéki értékeket minimumát (M_min £ 0) és maximumát (M_max ³ 0), valamint a hozzájuk tartozó húzott és nyomott oldali vasmennyiségeket. A vasalási diagramon az húzott vasmennyiség kék, a nyomott vasmennyiség piros, a szerkesztési szabályban megadott minimális húzott (EC2, MSz) és nyomott (MSz) vasmennyiség szürke színnel színnel jelenik meg.
	A nyomott vasmennyiség figyelembe vétele akkor is szükséges, ha a húzott vasmennyiség a mértékadó, mert a nyomott acélbetétek átmérőjének illetve a kengyeltávolság megállapításánál figyelembe kell venni, hogy csak a kengyeltávolság 1/12 része, vagy nagyobb átmérőjű hosszvasak vehetők figyelembe.
	Figyelembe vett szerkesztési szabályok:

	MSz	EUROCODE 2
Húzott acélbetétek minimális keresztmetszeti területe	betonmin. > C40	EC2 5.4.2.1.1. (1)
nyomott acélbetétek minimális keresztmetszeti területe
Maximális vasmennyiség		EC2 5.4.2.1.1. (2)
A keresztmetszet szélessége	80 mm
Kengyeltávolság		Lásd Nyírás EC2 figyelembe vett szerkesztési szabályok táblázatai

F	A program figyelmeztet és nem rajzol vasalási diagramot az alábbi esetekben:
	MSz
üzenet	*A keresztmetszet nem felel meg hajlításra (Ns' > Nb)*
esemény	A nyomott betonacélok által felvett nyomóerő nagyobb, mint a beton által felvett nyomóerő:
megoldás	Növeljük meg a betonkeresztmetszetet, vagy a betonminőséget.

üzenet	*A keresztmetszet nem felel meg nyírásra/csavarásra (T_M > T_Hf)*
esemény	a mértékadó nyíróerő nagyobb, mint a nyomott betonrudak által felvehető nyíróerő.
megoldás	Növeljük meg a betonkeresztmetszetet, vagy a betonminőséget.
	EUROCODE2
üzenet	*Túl kicsi kengyeltávolság (V_sd-3V_Rd1)/rho_w/b_w/d > 200*
esemény	A repedéstágasság korlátozásából adódó maximális kengyeltávolság meghatározásánál
megoldás	Növeljük meg a betonkeresztmetszetet, a betonminőséget vagy a kengyelátmérőt.

üzenet	*A keresztmetszet nem felel meg hajlításra (As + As2 > 0.04 Ac)*
esemény	a hosszanti acélbetétek keresztmetszeti területe nagyobb a betonkeresztmetszet 4 %-ánál.
megoldás	Növeljük meg a betonkeresztmetszetet, vagy az acélminőséget.

üzenet	*A keresztmetszet nem felel meg nyírásra (V_sd > V_Rd2)*
esemény	A nyíróerő nagyobb, mint a gerinc tönkremenetele nélküli legnagyobb nyíróerő.
megoldás	Növeljük meg a betonkeresztmetszetet, vagy a betonminőséget.

5.6.Acél tervezés

5.6.1. Acél rúd ellenőrzés



	Acélszerkezetek vizsgálata MSz 15024/1-85 szerint
	Az MSz 15024 szabvány mind a kézi mind a számítógépes méretezéshez ad alapot. A szabványban, a kézi számításhoz szánt eljárások részletesen ki vannak dolgozva, és többnyire síkbeli esetekkel foglalkoznak. Ugyanakkor a gépi számításhoz többnyire csak irányelvek vannak megfogalmazva, melyek alkalmazását még a szabvány alkotói is vitatják. Ebben a helyzetben, az AxisVM acélszerkezeti méretezési modulja megalkotásánál, a fõ fejlesztési szempont az volt, hogy a három dimenziós vizsgálatokat a kézi számításnál használt módszerek kiterjesztésével oldja meg, mivel ezek alkalmazása közelebb áll a „hagyományos” (kézi) gyakorlathoz, és nem lesz tárgya szakmai vitáknak, mint ahogy az irányelvekre alapuló lehetséges módszerek lennének. A következõkben ismertetésre kerülnek az AxisVM-be beépített eljárások, melyek a könnyû kiértékelhetõség kedvéért, ú.n. kölcsönhatási formulákban vannak megfogalmazva. Ezek többnyire csak formailag különböznek a szabványban megadott alaktól, viszont a kéttengelyû hajlítást és nyírást is figyelembe veszik, mint általános esetet, így az eltérés a szabványban szereplõ képletektől elkerülhetetlen. Az AxisVM módszerének szemléltetéséhez vegyük példának a kifordulásvizsgálatot, amire a szabvány bizonyos esetekre két lehetséges módszert is ad, és azt is megmondja, mikor kell egyáltalán a vizsgálatot végrehajtani. Az AxisVM a vizsgálatot mindig végrehajtja, akkor is ha ezt kézi számítás esetén mellõzhetõ lenne, és mindig ugyanazt a (fejlesztõk által kiválasztott) módszert alkalmazza. Ez azért kell itt és most kiemelni, mert ebben mutatkozik meg a szemléleti különbség a „hagyományos” szabvány szerinti tervezéshez képest, és ezt figyelembe kell venni a program alkalmazásakor. Ezen túlmenõen a program például elvégzi a húzott-hajlított tartók kifordulásvizsgálatát is, ami a szabványban ekként nincs tárgyalva.
	Az MSz 15024/1-85 acélszerkezeti szabványra épülõ AxisVM tervezési modul alkalmazható:
	a.) hengerelt I szelvényekre b.) hegesztett I szelvényekre c.) zárt téglalap szelvényekre d.) csõ szelvényekre		e.) tömör téglalap szelvényekre f.) tömör körkeresztmetsztû szelvényekre.
	Az ezen típusok közé nem tartozó keresztmetszetek nem vizsgálhatók. A keresztmetszetek feltételezetten nem tartalmaznak gyengítéseket (lyukakat) és 40 mm-nél vastagabb alkotólemezeket. Feltételezett, hogy a keresztmetszet állandó, kétszeresen szimmetrikus és a nyírási középpontban terhelt. A program csak az itt felsorolt vizsgálatokat végzi. Minden más, a szab-ványban elõírt vizsgálatokat (mint, de nem korlátozódva ezekre: csavarás, keresztirányú erõk hatása, kapcsolatok, stb.) a felhasználónak a feladata elvégezni.
	A program feltételezi, hogy a gerinccel rendelkezõ szelvények z lokális tengelye a gerinc síkjával párhuzamos.


	Vizsgálatok:
	Az acélszerkezeti modul a következõ kölcsönhatási vizsgálatokat végzi.
	Normálerõ-Hajlítás-Nyírás [N-M-Q] (MSz 15024 3.3.2.1/3, 3.5.4) Nyomás-Hajlítás-Kihajlás [N-M-Kihajlás] (MSz15024 3.2.1) Normálerõ-Hajlítás-Kifordulás [N-M-Kifordulás] (MSz 15024 3.5.6.1) Nyírás /y [Q_y] (MSz 15024 2.6.2.3) Nyírás /z [Q_z] (MSz 15024 2.6.2.3) Összehasonlító feszültség (nyakban) [s_össz] (MSz 15024 3.3.2.2) Gerinc horpadás (MSz 15024 3.3.4) Öv horpadás (MSz 15024 3.2.3)
	A vizsgálatok kifejezéseiben legtöbbször használt, ún. keresztmetszeti ellenállások a következõk (ellenállás alatt ez esetben határerõt értünk):
	Normálerõ ellenállás [N_H] (MSz 15024 3.1.1) Nyírási ellenállás /y tengely [Q_y,H] (MSz 15024 2.6.2.3) Nyírási ellenállás /z tengely [Q_z,H] (MSz 15024 2.6.2.3) Nyomatéki ellenállás /yy [M_y,H] (MSz 15024 2.6.2.4/5/6/7) Nyomatéki ellenállás /zz [M_z,H] (MSz 15024 2.6.2.4/5/6/7) Kihajlási ellenállás /yy [N_ki,y,H] (MSz 15024 3.2.1.2) Kihajlási ellenállás /zz [N_ki,z,H] (MSz 15024 3.2.1.2) Kifordulási ellenállás [M_k,H] (MSz 15024 3.3.3.2/3)

	Ezeket a program információtartalmuk miatt kiegészítõ eredményként szolgáltatja. A vizsgálatok ún. kölcsönhatási formulával vannak kifejezve, mivel ez közvetlenül az adott vizsgálat szempontjából fejezik ki a kihasználtságot. A képletekben szereplõ változók ismertetését és azok kifejezéseit, valamint a részletes alkalmazási körülményeket a szabvány tartalmazza. A következõkben a határerõk meghatározásának egyes fõ lépései vannak ismertetve a teljesség igénye nélkül (további részletekért a szabványhoz kell fordulni).
	Másodrendû nyomatékok közelítése elsõrendû igénybevételek esetén: , (MSz 15024-3.5.3.), ahol, nyomó normálerõ esetén nyomatéknövelõ tényezõ (egyébként y=1), és , a rúd rugalmas kritikus (kihajlási) erõje, és L₀, a kihajlási hossz. Természetesen, a fenti képleteket a megfelelõ hajlítási tengelyekre kell vonatkoztatni, ezért ezek az értékek az y és z lokális tengelyek szerint is meg vannak határozva. Határnormálerõ számítása: , (MSz 15024-2.6.2.2.), ahol A_x a feltételezetten gyengítéseket nem tartalmazó keresztmetszet területe. E vizsgálat érvényességének fontos feltétele, hogy a rúd keresztmetszete ne tartalmazzon gyengítéseket. Határnyíróerõ számítása: , (MSz-15024, 2.6.2.3.), ahol A_t, a lokális z irányban gerinclemezes tartók esetében a gerinc területét, y irányban az övek területét jelöli, a lokális y és z irányú határnyíróerõk ennek megfelelõen számíthatóak. Nem gerinclemezes tartók esetében a szakirodalom szerint vannak a nyírási keresztmetszetek meghatározva. Határnyomatékok számítása: , (MSz-15024, 2.6.2.4.) Az y és z hajlítási tengelyeknek megfelelõ határnyomatékokat, a megfelelõ névleges keresztmetszeti modulus felhasználásával van meghatározva, az MSz 15024- 3.3.1.2. pont szerint. Az AxisVM-ben a nyíróerõ és normálerõ határnyomaték csökkentõ hatása is figyelembe van véve az MSz 15024- 2.6.2.5. illetve 2.6.2.6, vagy együttesen a 2.6.2.7. szerint.
	Kihajlási hatátárerõk számítása: , (MSz 15024, 3.2.1.2.), ahol j a kihajlási csökkentõ tényezõ, értéke a rúdkarcsúság függvényében a kihajlási hossz (befogási) tényezõ alapján van meghatározva, az acél anyagának és a keresztmetszet típusának figyelembevételével (MSz 15024-3.2.1.3-4-5). A kihajlási határerő mindkét fõ tehetetlenségi tengely szerinti meg van határozva. Ezen túlmenõen a gyenge (z) tengely szerinti karcsúság megállapításánál a térbeli (elcsavarodó) kihajlás lehetõsége is figyelembe van véve (MSz 15024-3.2.1.6) egy ú.n. ideális karcsúság alkalmazásával.
	Kifordulási határnyomaték számítása: , (MSz 15024, 3.3.3.3.), ahol j_k a kifordulási csökkentõ tényezõ melyet a , kifordulási karcsúság alapján állapít meg a program. s_ki, a tökéletesen egyenes tengelyû, korlátlanul rugalmas anyagú tartó kifordulását elõidézõ kritikus feszültség a tartó szélsõ szálában.
	A vizsgálatok következõk szerint vannak végrehajtva:
Normálerõ Hajlítás- Nyírás	Ez egy szilárdsági vizsgálat. A program elõször meghatározza a tartó határerejét (MSz 15024 2.6.2) normálerõre (MSz 15024 2.6.2.2), és hajlításra (MSz 15024 2.6.2.4/5/6). Ezek felhasználásával egy ú.n. kölcsönhatási formulával van kifejezve a vizsgálat.
Nyomás- Hajlítás- Kihajlás	A kielégítendõ feltétel az MSz 15024 3.2.1 figyelembevételével az alábbi alakban van felírva:
Normálerõ Hajlítás Kifordulás	Fél van tételezve, hogy a keresztmetszet kétszeresen szimmetrikus, és a n_z kihajlási hossz (befogási) tényezõ a nyomott öv kihajlására is alkalmazható. A kielégítendõ feltételt az MSz 15024 3.5.6.1 tartalmazza, mely ki van egészítve a gyenge tengely körüli hajlítás figyelembevételével. Nyomott-hajlított esetben: Húzott-hajlított esetben, a vizsgálat ú.n. hatékony nyomatékokra történik az EC3 5.5.3 szerint: b_k lineárisan változó hajlítónyomaték esetén alkalmazott csökkentõ tényezõ az MSz 15024- 3.3.3.2.- 9. ábra szerint.
Nyírás /y	Ez egy szilárdsági vizsgálat. A nyírási határerõ az MSz 15024 2.6.2.3 pont szerint van meghatározva. A vizsgálat az alábbi kölcsönhatásként van kifejezve:
	Az 1.2-es szorzó a feszültség eloszlásban tett közelítést kompenzálja a gyakorlatban elfogadott módon.
Nyírás /z	Az elõzõ ponthoz hasonlóan:
Összehasonlító feszültség a nyakban	Ez egy szilárdsági vizsgálat. Gerinccel rendelkezõ keresztmetszetek esetén (I, és téglalap zártszelvények) van végrehajtva MSz 15024 3.3.2.1. pontnak megfelelõen. A vizsgálathoz a gerincben fellépő átlagos nyírófeszültség van felhasználva.
Gerinc horpadás	A gerinclemezes tartók gerinc horpadásvizsgálata az MSz 15024 3.3.4 pontja szerint van végrehajtva. Az eredmény egy kölcsönhatási formában van megadva az alábbi képlet szerint: ahol a horpadási határfeszültség s_bH az MSz 15024 3.3.4.5 illetve 3.3.4.8 szerint van meghatározva (a kifejezések jobb oldala).
Övhorpadás	Nyomott övlemezek horpadásvizsgálata az MSz 15024 3.2.3 alapján van elvégezve, és az alábbi kölcsönhatási formulával van kifejezve: ahol a referencia karcsúság az MSz 15024 3.2.3.3 szerint van meghatározva mint l vagy 0.75l_E.

	Tervezési paraméterek megadása

	Az MSz 15024 méretezés végrehajtásához a Tervezési Paraméterek dialógus ablakban a következõ paraméterek értékeit kell a kijelölt szerkezeti elemekhez megadni:


	Stabilitási tényezõk:

Kihajlás	n_y, n_z: kihajlási hossz (befogási) tényezõk az y, illetve tengely z körül az MSz 15024 értelmezése szerint. E tényezõket a szabvány útmutatásait figyelembevéve kell meghatározni.
	Ha egy megtámasztás, például egy héjazat által, folytonosnak tekithe-tõ, akkor a megfelelõ kihajlási hossz (befogási) tényezõt egy kicsiny ér-tékként kell felvenni. Hasonló esetben, például falvázgerendákkal és merevítésekkel megtá-masztott oszlopnál vagy szelemennél és merevítõk által megtámasztott fõtartóknál, a megfelelõ irányú kihajlási hossz (befogási) tényezõt az ezirányú kihajlási hossz és a szerkezeti hossz arányaként lehet felven-ni.
Kifordulás	n_w: az öblösödés gátlására utaló tényezõ. Ha az öblösödés gátlásáról külön nem gondoskodnak, értéke 1-re veendõ fel. d: a teher támadáspontjának koordinátája a súlyponthoz képest, és en-nek megfelelõen elõjeles mennyiség az MSz 15024 14. Táblázat szerint. A kifordulás vizsgálatnál az a feltételezés, hogy az elem z lokális tengelye van gyenge tengelyként tekintve, valamint a kifordulást elõidézõ terhek e tengely irányában hatnak. A program feltételezi, hogy a n_z kihajlási befogási tényezõ alkalmazható a nyomott övre is.
Horpadás	Gerinclemezes tartók esetében a gerinc merevitések szempontjából lehet: Merevítettlen: feltételezi, hogy nincsenek közbensõ keresztirányú merevítések. Keresztirányú merevítések: közbensõ keresztirányú merevítések találhatók egymástól a távolságra. Támaszoknál vagy rúdvégeken mindkét esetben feltételezi a program a keresztirányú merevítések létét.
Szerkezeti elemek összeállítása	Mivel a szerkezet analízis végeselemeken hajtódik végre, míg a tervezés/méretezés ú.n. szerkezeti elemeken, ezért szükség van a végeselemek szerkezeti elemekbe való besorolására, csoportosítására. Egy szerkezeti elem tetszõleges számú végeselemet tartalmazhat. Az egyes szerkezeti elemekhez tartozó végeselemeknek ki kell elégíteniük néhány feltételt: azonos anyaggal, keresztmetszettel, és lokális rendszerrel kell rendelkezniük, és egy egyenesbe kell esniük. Ezen feltételek fenállását a program ellenőrzi. Ezen túl a szerkezeti elemek végpontjainak a meghatározásához a felhasználó két kritérium közt választhat:
	A szerkezeti elem egy csomópontjába becsatlakozó egyéb vonalelemek, felületelemek, illetve támaszelemek elválasztják a szomszédos szerkezeti elemeket.
	A összefüggõen kijelölt rúdelemek egy szerkezeti elemet alkotnak, függetlenül a szerkezeti elem csomópontjaiba bekapcsolódó egyéb elemektõl.
	Lekérdezés:
	Valamely szerkezeti elemre kattintva egy lekérdező ablak jelenik meg, ahol a vizsgálatok eredményeit illetve a maximális kihasználtságot láthatjuk. Az ablakon belül bármely szerkezeti elem bármely keresztmetszetében bármely teheresethez vagy kombinációhoz tartozó érték lekérdezhető.



	Acélszerkezetek vizsgálata Eurocode 3 szerint:

	Az Eurocode 3 (a továbbiakban EC3), az Európai Unió támogatásával került kidolgozásra és immár több tagállamban illetve társult országban szabvány (vagy elõszabvány) erejûre emelkedett, míg másokban kísérleti jelleggel, a nemzeti szabványokkal párhuzamosan került illetve kerül bevezetésre. Magyarországon az Eurocode 3 MSz ENV 1993-1-1 elõszabvány került kiadásra.
	A modul alkalmazható:
	a.) hengerelt I szelvényekre b.) hegesztett I szelvényekre c.) zárt téglalap szelvényekre d.) csõ szelvényekre	e.) tömör téglalap szelvényekre f.) tömör körkeresztmetszetû szelvényekre.
	Az ezen típusok közé nem tartozó keresztmetszetek nem vizsgálhatók. A modul által vizsgálható keresztmetszetek 1. osztályba, 2. osztályba, illetve 3. osztályba kell tartozzanak. 4. osztályú keresztmetszeteket nem vizsgál a program. A keresztmetszetek feltételezetten nem tartalmaznak gyengítéseket (lyukakat) és 40 mm-nél vastagabb alkotólemezeket.
	A program csak az itt felsorolt vizsgálatokat végzi. Minden más, a szab-ványban elõírt vizsgálatokat (mint, de nem korlátozódva ezekre: csava-rás hatása, keresztirányú erõk, kapcsolatok, stb.) a felhasználónak a fe-ladata elvégezni. A program feltételezi, hogy a gerincel rendelkezõ szelvények z lokális tengelye a gerinc síkjával párhuzamos.


	Keresztmetszetek osztályozása:
	Vizsgálatok:
	Az acélszerkezeti modul a következõ kölcsönhatási vizsgálatokat végzi:
	Normálerõ-Hajlítás-Nyírás [N-M-V] (EC3 5.4.8-9) Nyomás-Hajlítás-Kihajlás [N-M-Kihajl.] EC3 5.5.4) Normálerõ-Hajlítás-Kifordulás [N-M-Kiford.] (EC3 5.5.4) Nyírás /y [V_y] (EC3 5.4.6, 5.6.3) Nyírás /z [V_z] (EC3 5.4.6) Gerinc Nyírás-Hajlítás-Normálerõ [V_w-M-N] (EC3 5.6.7.2)
	A vizsgálatok kifejezéseiben legtöbbször használt, ún. keresztmetszeti ellenállások a következõk:

	Képlékeny ellenállás [N_pl,Rd] (EC3 5.4.4) Képlékeny nyírási ellenállás /y tengely [V_pl,y,Rd] (EC3 5.4.6) Képlékeny nyírási ellenállás /z tengely [V_pl,z,Rd] (EC3 5.4.6) Nyírási horpadási ellenállás [V_ba,Rd] (EC3 5.6.3) Rugalmas nyomatéki ellenállás /yy [M_el,y,Rd] (EC3 5.4.5) Rugalmas nyomatéki ellenállás /zz [M_el,z,Rd] (EC3 5.4.5) Képlékeny nyomatéki ellenállás /yy [M_{pl,y, Rd}] (EC3 5.4.5) Képlékeny nyomatéki ellenállás /zz [M_pl,z,Rd] (EC3 5.4.5) Kihajlási ellenállás /yy [N_b,y,Rd] (EC3 5.5.1) Kihajlási ellenállás /zz [N_b,z,Rd] (EC3 5.5.1) Kifordulási ellenállás [M_b,Rd] (EC3 5.5.2)
	Ezeket a program információtartalmuk miatt kiegészítõ eredményként szolgáltatja. A vizsgálatok legtöbb esetben ún. kölcsönhatási formulával vannak kifejezve. A képletekben szereplõ változók ismertetését és azok kifejezéseit, valamint a részletes alkalmazási körülményeket a szabvány tartalmazza:
Normálerõ-Hajlítás- Nyírás	A tervezési normálerõ igénybevétel lehet húzás vagy nyomás. A terve-zési nyíróerõ meghaladhatja (erõs nyírás) vagy nem (gyenge nyírás) a keresztmetszet nyírási ellenállásának a felét. Gyenge nyírás esete (EC3 5.4.8) 1. és 2. osztályú keresztmetszetek e-setén (5.4.8.1), a 3. osztályú esetben (EC3 5.4.8.2), a biztonság javára al-kalmazott közelítésekkel kerül meghatározásra. 1. osztályú és 2. osztályú keresztmetszeteknél: 3. osztályú keresztmetszeteknél: Erõs nyírás esetén (EC3 5.4.9) egy redukált képlékeny nyomatéki el-lenállás van figyelembe véve az I, és a zártszelvényû téglalap szelvé-nyek esetében (EC3 5.4.7).
Nyomás- Hajlítás- Kihajlás	A kielégítendõ feltételek az EC3 5.5.4 pontban találhatók (5.51 és 5.53). 1. osztályú és 2. osztályú keresztmetszeteknél: 3. osztályú keresztmetszeteknél:
Normálerõ-Hajlítás-Kifordulás	A kifordulási ellenállás meghatározásakor, feltételezett, hogy a kereszt-metszet állandó, kétszeresen szimmetrikus és a nyírási középpontban terhelt. A kifordulási határerõ meghatározásakor, k értéke (EC3 F1.2) egyenlõ K_z értékével vagy 1-el, amelyik kisebb. A gyenge tengely a z tengely kell legyen. A kielégítendõ feltételek az (EC3 5.5.4) pontban találhatók (5.52 és 5.54). 1. osztályú és 2. osztályú keresztmetszeteknél: 3. osztályú keresztmetszeteknél: Húzott-hajlított esetben, a vizsgálat ú.n. hatékony nyomatékokra törté-nik (EC3 5.5.3).
Nyírás /y	Az kielégítendõ feltételek az (EC3 5.4.6; EC3 5.6.7.2) pontban találhatók (5.20 és 5.66b).
Nyírás /z	Az kielégítendõ feltételek az (EC3 5.4.6; EC3 5.6.7.2) pontban találhatók (5.20 és 5.66b).
Nyírás- Hajlítás-Normálerõ	Gerinccel rendelkezõ keresztmetszetek esetén (I, és zárt téglalap) ese-tén, a nyírás /z irányban vizsgálat kiegészítéseként kell elvégezni e vizsgálatot (EC3 5.6.7). Az egyszerû posztkritikus módszer kerül alkalmazásra.

	Tervezési paraméterek megadása:
	Az EC3 méretezés végrehajtásához a Tervezési paraméterek dialógus ablakban a következõ paraméterek értékeit kell a kijelölt szerkezeti elemekhez megadni:



a_kr	A teljes függõleges terhet tartalmazó esetekhez tartozó legkisebb kritikus ki-hajlási teherparaméter. a_kr értéke nem lehet kisebb mint 4 (ezen esetekben kötelezõ másodrendû statikai számítást végezni).
	Stabilitási tényezõk:

Kihajlás	K_y, K_z: kihajlási hossz (befogási) tényezõk az y, illetve z tengely szerint az EC3 5.2.6 és EC3 5.5.1.5 alapján.
Kifordulás	K_w: az öblösödés gátlására utaló tényezõ. Ha az öblösödés gátlásáról külön nem gondoskodnak, értéke 1-re veendõ fel.
	C₁, C₂: a végnyomatékok arányától, a K_z tényezõtõl és a terhelés jelle-gétõl függõ tényezõ. A felhasználó megadhat egy adott értéket vagy automatikus értékadást kérhet C₁ esetében. Auto-mód kiválasztása esetén a program C₁ értekét 1-re veszi fel ha K_z nem egyenlõ 1-el, vagy, ha egy közbensõ nyomaték nagyobb mint a nagyobb végnyomaték, illetve ha közvetlen teher hat. Az auto-mód C₁-et az EC3 F1.2 pontban az F3 összefüggés alapján számítja, és feltételezi, hogy a teher a tartó nyírási tengelyében hat, azaz a teher helyzetére vonatkozó Z_a értéke 0 az F1.2 pont szerint, és nem kér be értéket C₂-nek. Egy konzoltartó esetén C₁ értéket 1-re kell felvenni, és az Auto módot nem szabad kiválasztani, mivel a program nem állapítja meg hogy a tartó egy konzol. Amikor közvetlen teher hat, C₂ értéket meg kell adni, amennyiben Z_a értéke (F1.2) különbözik 0-tól az F1.2 táblázat alapján. Z_a: a teher támadáspontjának koordinátája a súlyponthoz képest, és ennek megfelelõen elõjeles mennyiség az EC3 F1.1 ábra szerint.
Gerinc nyírási horpadás	Gerinclemezes tartók esetében a gerinc merevitések szempontjából lehet: Merevítettlen: feltételezi, hogy nincsenek közbensõ keresztirányú merevítések. Keresztirányú merevítések: közbensõ keresztirányú merevítések találhatók egymástól a távolságra. Támaszoknál vagy rúdvégeken mindkét esetben feltételezi a program a keresztirányú merevítések létét.
Szerkezeti elemek összeállítása	Mivel a szerkezet analízis végeselemeken hajtódik végre, míg a tervezés/méretezés ú.n. szerkezeti elemeken, ezért szükség van a végeselemek szerkezeti elemekbe való besorolására, csoportosítására. Egy szerkezeti elem tetszõleges számú végeselemet tartalmazhat. Az egyes szerkezeti elemekhez tartozó végeselemeknek ki kell elégíteniük néhány feltételt: azonos anyaggal, keresztmetszettel, és lokális rendszerrel kell rendelkezniük, és egy egyenesen kell legyenek. Ezen feltételek fenállását a program ellenőrzi. Ezen túlmenõen, a szerkezeti elemek végpontjainak a meghatározásához, a felhasználó két kritérium közt választhat:
	A szerkezeti elem egy csomópontjába becsatlakozó egyéb vonalelemek, felületelemek, illetve támaszelemek elválasztják a szomszédos szerkezeti elemeket.
	A összefüggõen kijelölt rúdelemek egy szerkezeti elemet alkotnak, függetlenül a szerkezeti elem csomópontjaiba bekapcsolódó egyéb elemektõl.
	Lekérdezés:
	Valamely szerkezeti elemre kattintva egy lekérdező ablak jelenik meg, ahol a vizsgálatok eredményeit illetve a maximális kihasználtságot láthatjuk. Az ablakon belül bármely szerkezeti elem bármely keresztmetszetében bármely teheresethez vagy kombinációhoz tartozó érték lekérdezhető.

5.6.2. Homloklemezes csavarozott kapcsolat tervezés

	A tervező modul segítségével statikusan terhelt homloklemezes csavarozott kapcsolatok EC3 (Part 1.8 Design of Joints) szerinti nyomaték-elfordulási görbéje illetve a kapcsolat nyomatéki teherbírása (M_Rd) és kezdeti merevsége (S_j,init) számítható. A modul felhasználható csavarozott kapcsolatok EC3 és MSz szerinti méretezésre, valamint meglevő kialakítások ellenőrzésre.
	Az alábbi kapcsolati kialakítások számítását végezhetjük el: · keretsarok kapcsolat · oszlop-gerenda kapcsolat · gerenda-gerenda kapcsolat

	A kapcsolódó keresztmetszetek hegesztett vagy hengerelt I szelvények lehetnek. A homloklemez az oszlop övéhez kapcsolódik. A gerenda hajlásszöge ± 30° lehet. A gerenda keresztmetszet 1,2 vagy 3. keresztmetszeti osztályba tartozhat. A gerendában a normálerő nem haladhatja meg az N_pl,Rdhatárerő 5%-át. Ezen feltételek teljesülését a program ellenőrzi.
	A tervezés menete
	Jelöljük ki a vizsgálandó gerenda elemet és valamelyik gerenda végi csomópontot. Egyszerre több gerenda is kijelölhető, amennyiben azonos keresztmetszettel és anyaggal rendelkeznek, azonos gyártásmódúak, valamint azonos tipusú oszlop kapcsolódik hozzájuk.
	Kattintsunk a kapcsolat tervező ikonra. Az alábbi dialógus ablak jelenik meg:

	A kapcsolat paramétereinek a megadása három lépésben történik.
Merevítések	A kapcsolat mervségét vízszintes illetve diagonális merevítő lemezekkel vagy gerinc hizlaló rátett lemezekkel erősíthetjük, ezáltal növelve a kapcsolat által felvehető maximális nyomatékot. A merevítő lemezek az alábbiak lehetnek:
	Vízszintes merevítések
	Diagonális merevítések
	Rátett lemez oszlop vagy gerenda gerincen A rátett lemezek vastagsága a t1, t2 paraméterekkel adhatók meg.
Gerinc nyírt keresztmetszete	Az adatmezőben a gerinc teljes keresztmetszeti területe szerpel, beleszámítva a rátett lemezt is. A gerinc keresztmetszet csökkentésével figyelembe vehető a kapcsolat közelében lévő esetleges lyuk.
Homloklemez
	Homloklemeznek az alábbi paramétereit kell megadni: · vastagsága · anyagminősége · varrat ‘a’ mérete · szélessége (a) · magassága (c) · felső gerenda öv és a homloklemez széle közti távolság (b) · csavarsor elhelyezése a homloklemez túnyúlásban
	A homloklemez méreteinek megfelelő beállításával, a húzott oldalon kiegésztő csavarsor helyezhető el.
Csavarok
	A csavarok két oszlopban szimmetrikusan helyezhetők el. Egy kapcsolaton belül csak azonos méretű és szilárdságú csavar alkalmazható. A csavarok alábbi paramétereit kell megadni: · mérete · minősége · csavarsorok száma · a két oszlopban elhelyezett csavarok közti vízszintes távolság (d)
	Automatikus pozicionálás esetén a program a megadott számú csavarsort egyenletes távolságban helyezi el úgy, hogy figyelembe veszi a csavarok egymástól illetve elemszéltől vett minimális távolságát. Az automatikus pozicionálást kikapcsolva a csavarsorok távolsága egyedileg beállítható.
	A program figyelmeztető üzenetet ad, ha a csavarsorok (furattengelyek) távolsága kisebb a minimiális értéknél.
	Figyelembe vett legkisebb furattengely távolságok:
	MSz	Eurocode
	· egymástól 3d · elem végtől erő irányban 2d · erőre merőleges irányban 1,5d	· egymástól 2,2d · elem végtől erő irányban 1,2d · erőre merőleges irányban 1,2d
Eredmények	Az eredmények fülre kattintva a program kiszámítja a kapcsolat nyomaték-elfordulás digramját, meghatározza a maximális ellenállási nyomatékot (M_rD) és a kapcsolat kezdeti merevségét (S_j,init).

	A program figyelmeztető üzenetet ad, ha az ellenállási nyomaték kisebb a tervezési nyomatéknál. A számítás figyelembe veszi a kapcsolatban fellépő nyomaték, nyíróerő és normálerő jelenlétét. Ebből következően ugyan ahhoz a homloklemezes kapcsolathoz más-más M_rDellenállási nyomatékot kapunk az egyes terhelési esetekben vagy teherkombinációkban. Igy teheresetenként ill. kombinációnként kell fenállnia az M_rD ³ M_sdegyenlőtlenségnek.
Mentés	A kapcsolat mentése a megadott paraméterekkel. Későbbiekben az így elmentett kapcsolat tipus más gerendákhoz is betölthető és hozzárendelhető.
Betöltés	Az előbb leírt módon elmentett kapcsolat típusok betöltése.
Táblázat	A táblázat az alábbi adatokat tartalmazza: · csomópont száma · rúd sorszáma · tehereset vagy kombináció száma · ellenállási nyomaték maximális értéke · számítás bemenő adatainak és részeredményeinek a szöveg file-ja

1. A rendszer használata

1.1.Hardver szükséglet

1.2.Installálás, indítás, verzió csere, kapacitás, nyelv

1.3.Hogyan kezdjünk hozzá

1.4.A képernyő felosztása

1.5.Billentyűzet és egér kezelés, kurzor

1.6.Dialógusablakok

1.7.Táblázatok

1.8.Dokumentáció-szerkesztő

1.8.1. Dokumentáció

1.8.2. Szerkesztés

1.8.3. Képtár

1.8.4. A dokumentációs eszköztár

1.8.5. A képtár gyors gombjai

1.8.6. Szövegszerkesztő

1.8.7. Ábrák és méretezési eredménytáblázatok rögzítése

1.9.Ikontábla

1.9.1. Kijelölés

1.9.2. Nagyítás, kicsinyítés

1.9.3. Nézetek, perspektíva beállítás

1.9.4. Ábrázolási mód

1.9.5. Vonalzók

1.9.6. Merőleges/párhuzamos gombok

1.9.7. Kóták, méretvonalak, feliratok

1.9.7.1.Vetületi méretvonalak elhelyezése

1.9.7.2.Hossz méretvonalak elhelyezése

1.9.7.3.Szögkóták elhelyezése

1.9.7.4.Szint és magassági kóták elhelyezése

1.9.7.5.Szövegdobozok elhelyezése

1.9.7.6.Eredmény feliratok elhelyezése

1.9.8. Részlet

1.9.9. Metszet

1.9.10. Keresés

1.9.11. Megjelenítés

1.9.12. Szerviz

1.9.13. Információ

1.10. Gyors kapcsolók

1.11. Információs paletták

1.11.1. Info paletta

1.11.2. Koordináta paletta

1.11.3. Színskála paletta

1.11.4. Perspektíva paletta

1.12. Gyorsmenü

1.13. Forró gombok

2. Menü

2.1. Fájl

2.1.1. Új

2.1.2. Megnyitás

2.1.3. Mentés

2.1.4. Mentés névvel

2.1.5. Export

2.1.6. Import

2.1.7. Fejléc

2.1.8. Nyomtatóbeállítíás

2.1.9. Nyomtatás

2.1.10. Nyomtatás fájlból

2.1.11. Modelltár

2.1.12. Anyagtár

2.1.13. Szelvénytár

2.1.14. Grafikus szelvényszerkesztő

2.1.15. Kilépés

2.2. Szerkesztés

2.2.1. Vissza

2.2.2. Újra

2.2.3. Mindent kijelöl

2.2.4. Másolás

2.2.5. Törlés

2.2.6. Táblázatkezelő

2.2.7. Dokumentáció szerkesztő

2.2.8. Ábra mentése képtárba

2.3. Beállítások

2.3.1. Megjelenítés

2.3.2. Szerviz

2.3.3. Fóliakezelő

2.3.4. Vonalzók

2.3.5. Szabvány

2.3.6. Mértékegységek

2.3.7. Gravitáció

2.3.8. Alapbeállítások…

2.4. Nézetek

1.2.Installálás, indítás, verzió csere , kapacitás, nyelv

2.1.13. Szelvény tár